Ma Bálint, Valentin, Cirill, Metód névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Kultúrcetlik
Gerold László
„Kit érdekel, hogy Kosztolányi Dezső, a vérbeli író számára mennyire idegen volt a politika?” Gerold László (Vajdaság Ma):
(…) Színházi világnap – volt, legalábbis a sokéves hagyomány szerint szerte a világban, csak legszűkebb környezetünk feledkezett meg róla. Holott a színház legnagyobb évi ünnepe. Azoké, akik a színházat csinálják, s azoké is, akik számára a színház van. Olyan nap, családi ünnep, amit együtt kell(ene) méltón ünnepelni színházbélieknek és nézőknek. Erre ösztönöz, figyelmeztet a színházi világnapra írt üzenet, amit március 27-én minden színházban felolvasnak és lehetőleg az újságok is leközölnek. Most itt nálunk ez nem történt meg. Az Újvidéki Színházban, ha jó emlékszem, évek múltán először nem volt a színház világünnepén előadás, ami legenyhébben szólva felelőtlenség a színház és vezetése részéről önmaga és közönsége iránt is. Ezt csak tetézte, hogy a Magyar Szó nemhogy nem közölte le Brett Bailey dél-afrikai író, színházi ember szép és okos szavait, de nem is emlékeztette olvasóit erre a fontos ünnepre. Igaz, a másnapi Teátrum leközölte a világnapi üzenetet, de ez nem mentheti fel sem a színházat, sem pedig az újságot mulasztása alól. Hogy előadás miért nem volt, arról a színháznak illene, sőt kellene számot adnia, hogy az újság szóra sem méltatta a színházi világnapot, az könnyen érthető, mivel egyetlen téma okkupálta akkortájt, előtte is, utána is napokon át: a külhoni parlamenti választás.
Szoboravatás, képtárnyitás – két olyan, önmagában fontos, de furcsán időzített esemény zajlott Szabadkán, amelyhez a kultúra ürügyül szolgált a politika számára. Szép, dicséretes, hogy Szabadkán van egy új Kosztolányi-szobor. Az is jó ötlet, hogy a szabadkai Kosztolányit, aki még nem lett pesti lakos, idézi fel. Azt már nehezen lehet megmagyarázni, miért a költő születésének 129. évfordulóján leplezte le a városba látogató magyar miniszterelnök ezt a szobrot. Illetve lehet, azért, hogy a szavazatgyűjtő elnök leleplezhesse a Szabadkáról indult nagy magyar író szobrát. Kampányfogás. Nem lehetett kivárni a következő évet, amely kerek évforduló lesz, olyan alkalom, amikor az erre érdemesültek például szobrot kapnak. Hasonló a helyzet a képtárral is, amit valóban régóta aktuális létrehozni. De miért éppen most került erre sor? Hát azért, amiért a Pacsirta, Az aranysárkány, a Szegény kisgyermek panaszai írójának egész alakos szobrát saját dicsőségére utcai piedesztálra gondolta emelni az eszközökben nem válogató politika. Kit érdekel, hogy Kosztolányi Dezső, a vérbeli író számára mennyire idegen volt a politika, ha olykor bele is ártotta magát, szerencsétlenül rosszkor és rosszul tette.
Kultúrszociológia, hol vagy? – Hogy mind a színházi világnapról való megfeledkezés, mind a szoboravatás és a képtárnyitás izgalmas kultúrszociológiai téma lenne, ha ez a tudományos diszciplína errefelé létezne, az nem lehet kérdéses. Ahogy az sem, hogy a Magyar Tanszék körül kialakult, hatalmi arroganciával gerjesztett asszisztensválasztási botrány beszédmódja is olyan téma, ami megérne egy szakszerű kultúr- és ízlésszociológiai vizsgálódást. Az viszont vizsgálódás nélkül is egyértelmű, hogy vitakultúránk katasztrofális. Ha valaki tényekre hivatkozva párbeszédet kezdeményez, mint tette ezt a kérdésben két legilletékesebb egyetemi rendes tanár, az ne számítson rá, hogy „vitapartnereik” válasza hasonlóképpen tényekre épül, hogy tényeket tényekkel próbálnak szembesíteni, cáfolni. Viszont csúsztatásokkal, sértegetésekkel gátlástalanul fognak élni, s éltek is. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
AZ EURÓPA TANÁCS POLITIKAI TÉVEDÉSE
A vajdasági magyar közösség akár büszke is lehetne Kovács Elvira újabb tisztségére – csakhogy nem az. >
Csak a gálya szabadít ki bennünket a buborékból
Nem panaszkodom a kortárs fiatal nemzedékre, végzik a dolgukat, viszont ez a rendszer a nemzedékek között >
Vannak tehetséges és éles eszű fiatal értelmiségiek, de nincs értelmiségi elitünk
Egy megsebzett város anatómiája bontakozott ki. Az előadás után keserűen állapítom meg, hogy szétszéledt a vajdasági >
Mint aki egy idegen városban tévelyeg
A városháza sarkán visszatekintettem és láttam, amint a színház főbejáratán özönlik ki a tömeg. Igen, jutott >
TISZTELETET ÉS BECSÜLETET NEM LEHET VÁSÁROLNI!
A közelgő választások fényében felvetődik a politikai értelmezés lehetősége, hogy a Pásztor fivérek számára a Prosperitati >
SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSOK ELŐTT
Az idei Magyar Nemzeti Tanács-i választások ezért nem egyszerű tisztújítást jelentenek, hanem lehet, utolsó esélyt arra, >
A banalitás terrorja köszöntött be
Manapság veszélyes vállalkozás komoly és elgondolkodtató kérdéseket felvetni, hiszen a posztigazság korszakában minden hazugság igazságnak tüntethető >
Két- vagy többnyelvű útjelző táblák Vajdaságban?
A három VMSZ-es irányítású községben kihelyezett 31 kétnyelvű útjelző tábla érdemben nem változtat a helyzeten. Egyrészt >
VMP: Újvidék igazi védjegye
2024 november 1-jén a vasútállomás előtetőjének leomlása miatt Újvidék neve bekerült a világhíradók vezető híreibe. Sokan >
A pingvin jöhet – Pásztor Bálint és Donald Trump mehet
A virtuális világban élő Pásztor Bálint gyakorlatilag állandó választási kampányüzemmódban van. Poénkodni próbálva megjegyezte: Torda „újratelepítését” >
Kezdetét vette a nyers erőszakpolitika
A sokak által várva-várt új világrend a küszöbünkön toporog, újra osztozkodnak a nagyhatalmak, a kicsik pedig >
A polgárok lehorgasztott fővel várnak
Kire? Mire? Nem tudnám kitippelni, csak a kíváncsi és beszédes tekintetekre emlékszem, amelyek arról árulkodnak, hogy >