2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Olajmezők mindörökké

Jelenetek és pillanatfölvételek egy új olajbirodalomból

Bódis Gábor
Bódis Gábor

A közép-bácskai termőföld nemcsak a világ egyik legjobb humusza, hanem, mint olajsejkségünk két előkelősége, Radoman és Slobodan, a minap fölfedezte, immár fölsorakozott Szaúd-Arábia és Irán mögé.

Kőolaj­lelőhelyek szempontjából. Egy az Önök krónikása számára teljesen ismeretlen nevű településen hirtelen megjelent a két sejk, és bejelentette, hogy Szerbia mostantól nem fog dideregni! Van olajunk bőven, sőt, ha minden jól megy, exportálunk is a világnak -, de csak miután megszüntettük az ellene foganatosított embargónkat. Találja fel magát, amíg mi dúskálunk.

A történet első hallásra megható, van azonban benne egy bökkenő. Ál­talános értékelés szerint a világ (értsd: az USA) azért nem avatkozott be komolyabban a délszláv válságba, mert ugyebár Horvátország meg Bosznia-Hercegovina nem Kuvait, Szerbia, meg nem Irak (habár Szaddam ikertestvére Belgrádban uralkodik). Magyarán: nincs ezekben az államokban olyan stratégiai fontosságú nyersanyag, mint a fekete aranynak is becézett kőolaj. Tehát nem volt mit megvédeni az amerikai haderőnek. Most viszont, ha bebizonyosodik, hogy Közép-Bácska egy feneketlen olajkút, akkor változik a washingtoni stratégia is. Hacsak az nem lesz eny­hítő körülmény, hogy Šešelj vajdánk még az amerikai választások előtt föl­szólította az óceánon túliakat: ne szavazzanak Bushra. A fölszólítás hatásá­ról meggyőződhettünk, de azért nem olyan biztos, hogy az új amerikai elnök kegyesebb lesz a balkáni diktáto­rokhoz, mint elődje volt.

Az olajmezők felől azonban nemcsak efféle szellők szállnak tova, ha­nem olyanok is, amelyek réges-régi tákolmányokat szeretnének föltámasztani. Az anyaország (a gyöngébbek kedvéért a Közép-Bácskától kissé északabbra fekvő, Csurka-kórban szen­vedő, több mint ezer éves területecske sajtójában igen nagy visszhangra talált egy szerbiai újpolitikus (a nevét sem nagyon érdemes megjegyezni), aki szerint föl kellene újítani a kisantantot. Mivel helyszűke miatt nincs mód történelmi eszmefuttatásra, csak azt mondom el, hogy a javaslat elkésett. Az ideológiai kisantant ugyanis már régen létrejött: Funar Romániában, Meciar Szlovákiában és Milošević Szerbiában megalkották „Kis Tengely”-üket, akár be is jelenthetnék csatlakozási szándékukat a „Naciona­lista Internacionálé”-ba.

Egyébként a már említett anyaor­szágban sem felhőtlen a boldogság. A minap egy bemutatkozni nem kívá­nó úr tárcsázta föl a Szabad Európa Rádió budapesti irodáját. Véletlenül az Önök tudósítója vette föl a kagylót.

Hitelesebb fórumhoz nem tudok fordulni, ezért Önöktől szeretném megkérdezni, hogy Nyugaton is köz­vetíti-e a televízió a parlament üléseit? – kérdezte nagyon illedelmesen a te­lefonáló. Megfontoltam a választ, s mivel nem akartam a szerb parla­mentnek nevezett cirkuszt példaként fölhozni, csak azt mondtam, hogy tudtommal csupán fontosabb ügyek tárgyaláskor kapcsolják be a kamerá­kat Bonnban, Londonban, Párizsban stb.

Abban biztos vagyok, hogy arra­felé nem közvetítenek olyasmit, hogy valaki kimegy uzsonnázni, és hiába hívják vissza – erőltette a témát az állhatatos telefonáló, és akkor már tudtam, hogy a rendszerváltás kipellengérezése következik.

- Tudja, én már 1952-ben hallgat­tam a Szabad Európa Rádiót, és most megint oda jutottam, hogy hallgatom, méghozzá lehalkítva! – fe­jezte be az ismeretlen telefonáló.

Az anyaországban az ember lega­lább válogathat a tájékoztatási eszkö­zökben, nálunk viszont, szerb nyelvte­rületen, csupán néhány független lap­ra és elvétve egy-egy, főleg lokális tévére vagy rádióra lehet számítani, ha nem csak a háborús uszításra vagyunk kíváncsiak. Megbízható forrá­sokból származó információm szerint az Újvidéki Televízió (hányinger vissza­szorítva) egykori magyar szerkesztősé­ge maradványának a jelenlegi irányítói mind többet foglalkoznak fordítással. A ház homogén szerb vezetősége (be­leértve a Feketéket is) ugyanis mind gyakrabban érdeklődik néhány riport tartalma iránt. Az Önök krónikásának is osztályrészül jutott az az érdem, hogy néhány hónappal ezelőtt egy budapesti eltévedt jelentését a halha­tatlanság nyelvére ültessék át. Nos, meg is lett az eredménye, mert a műsor szerkesztőjét megbüntették. Egyébként ugyanezek a fordítók már foglalkoztak korábbi műveimmel is, igen eredményesen – hiába, bevá­gódni sem könnyű, ugyanis most már mindegy, mit ír az ember, a neve a biztosíték, hogy alkotása nem ma­rad fordítatlanul. Befutott személy­nek számíthat Kasza József szabad­kai polgármester is, aki fellépett egykori tartományunk néhai televízi­ójában, és mit ad isten, szavai olyan mély benyomást tettek a ház ve­zetőségére, hogy azonnal írásban kérték a nyilatkozat szövegfordítását. Az indoklás ezúttal az volt, hogy a választási játékszabályok szerint nem lehet (sőt tilos) pártokra vonatkozó anyagokat közölni (?).

Maradnak tehát az olajsejkek. Ők ugyanis pártatlanok. Elpártolt tőlük a józan ész.

1992. november 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább