Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Albánia már bánja
A távolból feltűnik egy sugár, Belgrádból Tiranát mutál
„El sem se hiszed, hogy Tiranában a haverjaim között hányan beszélnek néhány nyelvet”. Elhittem, hiszen a hírforrás teljesen hiteles volt: egy albán értelmiségi, aki végre kiszabadulhatott a világba, még ha azt Kelet-Közép-Európának hívják is.
Mielőtt azonban bárki végletes következtetést vonna le Hoxháék kozmopolitizmusáról, el kell mondanom a hallott magyarázatot is. Azért tanultak szorgalmasan nyelveket, mert csak így tudtak legalább lélekben kiszabadulni a körülzárt pokolból. Aztán azt is kifejtette újdonsült ismerősöm, hogy mi a különbség az albániai albánok és a kosovói albánok között. Ez utóbbiak közül sokan meggazdagodtak a nyugati munkavállalásból, ami az albániaiak számára elérhetetlen volt. A meggazdagodott kosovóiak üzleteket nyitnak Tiranában és a többi városban, de portékájukat sokkal borsosabb áron kínálják, mint az olaszok a maguk hasonló, de sokkal jobb minőségű árujukat. Albániában sem ismeretlen az etnikai tisztogatás fogalma, itt ezt a nemes műveletet a görögök végzik, méghozzá igen perfid módon. Először is Athén azt állítja, hogy Albánia délkeleti részét nem albánok, hanem görögök lakják. Na már most az ott élő albán-görögöket, vagy, ha úgy tetszik, görög-albánokat azzal görögösítik, hogy akkor adnak nekik munkát, ha görögre változtatják a nevüket. Amikor aztán egy kis pénzzel és az új nevükkel hazatérnek, „javíthatnak” a lakosság nemzeti összetételén. Ha valakinek ismerős ez a történet, akkor elértem a célomat, és fő mondanivalóm már majdnem kristálytisztán ragyog Pirinyó Jugoszlávia felhőtlen egén. Minden jel arra utal ugyanis, hogy a Milosevic-projektum végül is teljes sikert aratott, és Albániát fölváltva megszületett Európa újabb koncentrációs tábora. Olyan hellyé változtatták ezt az egykori országot, ahol már csak mímelni lehet az életet. Egyik nyugdíjas ismerősöm márka helyett forintban számítja a nyugdíját, amely most, ebben a hónapban, kétezret ér. Mégsem tűntek el a luxusautók a szerb utakról, sőt mondhatni, hogy csak azok közlekednek. Ciprusi gyerekek ők, akik a rezsim áldásával tisztára mosták a kitudjahonnanszármazó pénzüket. Az övékét meg a rezsimét.
Mindenki, aki csak távolról szemléli a délszláv eseményeket, azt kérdezi a leggyakrabban, hogy ilyen nyomást hogyan lehet kibírni. „Hogy nem lázad fel a nép?” Nincs mindig időm elmagyarázni nekik, hogy a világon is párját ritkító szerb agymosás öt-hat év alatt gügyére butított egy nemzetet. És ebből a butításból kivették a részüket a vajdasági magyar újságírók is, hiába tiltakoznak, és hiába siránkoznak most már, amikor műsorokat, lapokat akarnak megszüntetni. Az államilag támogatott sajtószerv, amely rendszeresen, naponta közölte fordításban a Tanjug hírügynökség, híreit, az igenis részt vett a háborús propagandában, és ezen a más hangvételű kommentárokkal, helyszíni tudósításokkal csak enyhíteni lehetett. Maga a rideg tény változatlan. És ezzel nem akartam beleszólni mások vitájába, már csak azért sem, mert egy ténylegesen független lap újságírójaként nem érzem magaménak a hatalom és a tájékoztatás mindenkori áldatlan viszonyát.
A kellően előkészített (gügyésített) közvélemény most már újabb akciókat követel a haza megmentésére és a nyomor táplálására. Minden Szerbek (kivéve a hazaárulókat) Elnöke választott egy igazán pártatlan tájékoztatási eszközt, a moszkvai Pravdát, amelynek a jelenétől csak a múltja fényesebb. Nos, ebben a szelíd hangú interjúcskában a Megdicsőült kiosztotta az osztályzatokat. A németek természetesen elbuktak, súgójukkal, a Nemzetközi Katolikus Összeesküvővel együtt. A bűnök lajstroma végeláthatatlan, de hogy a szerb nemzetet Bismarck óta üldözik – az fix. Jelcin is azt hitte, hogy pótvizsgával is megússza, de a szigorú Tanár úr úgy kivágta, mint a taknyot. Kapott egy osztályzatot is, a szégyenletest. Merthogy szégyenletes, amit a szerb nép ellen elkövetett a szankciók ügyében. Most már hiába viháncol Kozirjevvel együtt – késő a bánat. Jönnek a pravdások. A tőle megszokott nagylelkűségét sem rejtette véka alá a Mester. Ezúttal Billy fiún esett meg a szíve. Ő még javíthat, és első lépése a bölcs osztályzatot kapta. Csakhogy az ördög nem alszik: ez a Billy elkezdett rendetlenkedni, és nincs kizárva, hogy a Napló megjelenésének a napján Major barátjával eldöntik a Repülős Potyogtatás fedőnevű akció kezdetét. Arról van szó, hogy amerikai és brit repülők segélyszállítmányokat dobálnának le a Kelet-Boszniában éhező több százezer muzulmánnak. Akik azért nem kapnak szárazföldi úton segélyt, mert mindeddig rendkívül egészségtelenül táplálkoztak, és most az atyáskodó Karadžić-féle szerbek fogyókúrát írtak ki a számukra.
Azonban itt nem kiírásról, hanem kiirtásról van szó. A görögök, mint azt már mondottuk volt, ezt nevekkel oldják meg. Eszerint nem ők a legvérengzőbbek a Balkánon. Mint ahogy nem a vajdasági magyarok a leghangosabb tiltakozók. Ők már szinte belenyugodtak az etnikai tisztogatásba. Nem úgy a macedónok, akik a rendőrséggel is szembeszegültek, mert menekülttábort akartak létesíteni náluk. Valami bűzlik – Macedóniában.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >