2024. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Pilótajáték

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Pilótajáték
Scott O'Grady hazatért

Új nemzeti hőst ünnepel Amerika csütörtök hajnali 1 óra óta. A neve: Scott O'Grady, rangja: repülőszáza­dos. F-16-os gépét a boszniai szerbek június 2-án lőtték le Banja Luka felett.

Első nyilatkozatában, miután kipi­hente magát és a kötelező orvosi el­lenőrzést is elvégezték az Adrián hor­gonyzó amerikai hajón, elmondta: a rovaroknak és az esővíznek köszönheti, hogy túlélte a hat napot. Később mó­dosította valamelyest első megnyilat­kozását, és a sorrend már a következő volt: a Jóisten meg akik megmentet­ték. Utóbb a rovarokról is lemondott, mert „olyan gyorsan ugráltak el”, hogy nem tudta megfogni őket. Maradt te­hát az esővíz meg a fű, aminek fo­gyasztását két arra falatozó tehéntől sajátította el.

Clinton amerikai elnök, amikor érte­sült az örömhírről, rágyújtott egy szi­varra – a Fehér Ház teraszán. Hillary Clinton ugyanis szigorúan megtiltotta a dohányzást a lakosztályokban.

A CNN és a többi hírtelevízió a múlt szerdán csak úgy öntötte az információkat a pilóta megmentésének a körül­ményeiről, és az akciónak egy igazi hadművelet jelentőségét tulajdonítot­ták. Az ünneplő Clinton elnök is azt üzente: „az egész nemzet együtt ünne­pel vele... Scott O'Grady és megmentői nemzeti hősök”. Így szólt bele Karadžić a legközvetlenebb módon az amerikai káderpolitikába: ezentúl ő ha­tározza meg, hogy ki lesz az Államok­ban nemzeti hős..

Szkeptikusabb megfigyelők (vannak ilyenek is, higgyék el) rámutatnak arra, hogy a pilóta hirtelen meglelése (előtte már szinte lemondtak róla) is azoknak az eseményeknek a sorába tartozik, amelyek biztosítják – méghozzá sokak számára – a boszniai válságban olyannyira hiánycikknek számító sikerél­ményt. Ennek haszonélvezői:

Az amerikai elnök, aki vesztésre állva a jövő évi választási év előtt, a napok­ban a leghevesebb bírálat tárgya volt enyhén szólva is ingatag Bosznia-poli­tikája miatt. Milošević, akit még hóna­pokkal ezelőtt az amerikai sajtó a Bal­kán mészárosának nevezett, a béke egyetlen letéteményeseként léphet fel: kiszabadíttatja a túszokat, az amerikai különmegbízott egy hétig ücsörög ná­la, bízvást bízva, hogy kieszközli nála Bosznia elismerését. Radovan Karadžić, aki ellen Hágában háborús bűnökért vá­dat emeltek, ismét kiharcolta (miközben több mint száz túsz még mindig nála van), hogy a világszervezet képviselői, korábbi sziklaszilárd elhatározásuk elle­nére, tárgyalóasztalhoz üljenek vele.

A sikerélményt tovább fokozta Alekszandr Ivanko, a kéksapkások szarajevói szóvivője, aki azt mondta, hogy elég volt a fenyegetőzésekből, és vissza kell térni a status quo ante-ra. Magya­rán: újra tárgyalni, mintha a NATO nem is bombázta volna a szerb raktá­rakat, Tuzla központjában Mladić szoldateszkája nem lőtt volna a kávézó, kólázó fiatalok közé, Karadžićék nem kö­tözték volna karóhoz a békefenntartó­kat, akik közül 145-en nincsenek is ná­la, a többi kimenekített pedig nem is járt volna Újvidéken a Sajam szállóban és a Horgászszigeten. Nem tudni, hogy Ivanko csak feletteseit tolmácsolta (ami valószínűbb), vagy megijedt az őt ért korábbi fenyegetésektől. A „Boszniai Szerb Köztársaság” magas rangú illetékesei ugyanis, miután terroristák­nak nevezte őket (a kéksapkások karó­hoz kötésének hatása alatt), azt üzen­ték neki – a szó szoros értelmében –, hogy hordja el magát, amíg nem késő.

Nos, Ivanko bocsánatért esedezik Pale felé kacsingatva, Milošević viszont mindinkább nyeregben érzi magát.

Olyannyira, hogy egyetlen valamire (tudjuk, mire) való ellenzékét, a magát vajdának nevező Šešeljt közönséges lókupecként lecsukatja Kosovóban, ahol most azokkal ül egy cellában, akiknek kiirtása szintén filozófiai célki­tűzéseihez tartozik.

A mészárosból békegalambbá finto­rult Milošević mindinkább támaszkodik Vajdaságra. Nem tévedés, azonnal részletezem. Nézzük csak, kik a legkö­zelebbi munkatársai: a fegyvercsem­pészből vámfőnökké vedlett Kertes, a szabadkai pártelnökből a ciprusi pén­zek legfőbb kezelőjévé előlépett Božović, legutóbb pedig Jovica Sta-nišić kémfőnök, aki a túszkezelésben szerzett elévülhetetlen érdemeket az emberiség számára. Jovicánk szintén a forradalmi Palánkáról származik (no, nem messze visszamenőleg), és családi udvaruk szomszédos volt Kertesékkel. Szintén zenész. Felnőtt korában legú­jabb hősünk elég sokat ügyetlenke­dett, például a szövetségi rendőrség épülete elfoglalásának a megszervezé­sében, de hát ezután minden bűne bo­csánatot nyer. Egy Čedomir Mihajlović nevű, Karadžićék által pénzelt hamis ügynök őt a boszniai etnikai tisztoga­tások megrendelőjeként jelölte meg. De most már tisztára mosta magát.

Időközben, amíg Karadžić meg dur­cáskodó mentora nyilvános előadást tart a magát hiszékenynek tettető világ­közvéleménynek népi motívumokkal díszített túszdrámából, addig az ameri­kaiak a pilóta éltetése közben azt állít­ják, hogy nem is igaz, miszerint Mi-lošević és Karadžić szétszedték a baba­ruhát. Sőt a Jugoszláv Hadsereg most is, változatlanul és rendületlenül fizeti Mladić és a többi „eredeti” boszniai szerb katonatiszt zsoldját. Valamiből csak meg kell élniük.

Prágában történt nemrégiben, akkor, amikor a NATO-bombázások megtorlásaként Szarajevó ismét pokol­lá változott. Az egyik kollégám Szaraje­vóban élő anyósa egész éjjel nem tu­dott aludni az aggodalom miatt, csak akkor nyugodott meg, amikor telefo­non Prágából meghallotta veje és lánya hangját. Előző este ugyanis kigyulladt a prágai Olimpik szálló, és hat külföldi életét vesztette.

1995. június 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Tovább

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább