Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Felcímkézettek
Szerbhorváth György
„És elérkezett az idő, hogy az eddig megfontoltnak, kimértnek tűnő politikus agya is elsüljön, mi másban, mint menekültügyben.“
A mások elleni uszítás, a gyűlöletkampány Szerbiában a kormányzati politika és média szerves része lassan harminc éve, függetlenül attól, hogy váltottak már a kormányrúdnál. De hogy a fölöttébb sáros múltú Szerb Haladók Pártjával együtt kormányzó Vajdasági Magyar Szövetség páros lábbal szállt be a menekültdiskurzusba, az a VMSZ politikusainak mnemotechnikai gondjaira utal.
A pártelnök Pásztor István tusványosi elmélkedése szót sem érdemel: 2010 óta egyre inkább Orbánhoz köti magát, noha előtte inkább pragmatikus vállalkozóként volt ismert. A pártot is családi üzemként irányítja 2007 óta. Egy üzemben meg mi más lenne a fontos, ha nem a tőke? Most, hogy lassan több pénz csordogál a vajdasági magyar vállalkozóknak, persze átláthatatlan döntéshozatal után, az egészet csak le kell önteni egy jó adag nemzetpolitizálással, a vegytiszta, Magyarországról importált habonyista nyelvezettel, és a tetejére rácsapni még egy jó nagy adag „hazai” menekültellenességet. Pásztor szerint amúgy ő a törvény pártján áll, így számára minden illegális határátlépés törvényellenes (ergo bűncselekmény). Csak jelezzük, a hitleri Németországban is sok minden törvényes volt – amúgy Pásztor talán az egyetlen politikus a földön, aki kiakadt a róla készült Hitler-videón, azaz A bukás című film részlete alapján készített paródián.
Az idősebb Pásztort aligha érintették meg annyira a kilencvenes évek délszláv háborúi, hogy most visszaemlékezzék arra: magyarok tízezrei menekültek el, emigráltak – gyakran a határon átszökve. De erre fia, Pásztor Bálint sem emlékszik, aki a belgrádi parlamentben a VMSZ frakcióvezetője. Ő akkor még túl fiatal volt, s mióta apja a pártelnök, Belgrádban a helye képviselőként. Jellemző módon első munkahelye is egy tanácsadói poszt volt, illetve igazgató lett egy – ha jól értelmezem – a magyarországi pénzeket Szerbiába szivattyúzó, a vállalatok fejlesztését segítő cégben.
Mert a Vajdaságban két út marad a fiatalok számára: vagy az emigrálás, vagy a politizálás. Ifjú titánok jelennek meg, jó esetben is fölöttébb kétes magánegyetemeken szerzett diplomákkal. Az egyik ilyenen, a Haladókhoz köthető újvidéki Gazdasági Akadémián (sic!) tanít Pásztor Bálint is. És elérkezett az idő, hogy az eddig megfontoltnak, kimértnek tűnő politikus agya is elsüljön, mi másban, mint menekültügyben. Parlamenti felszólalása a rasszizmuson, s meglehet, még az idegengyűlöleten is innen van, de érzékelvén a közhangulat radikalizálódását. Még a nol.hu-n is téma lett, hogy a dróton túl felfegyverkeznek a magyar tanyasi gazdák. S a képviselő is hirtelen a mezőgazdaságban okozott károkért kezdett el aggódni, mert a menekültek letarolnak mindent (jelezzük felé, a búzát már learatták, barack sincs már). Sőt, Magyarkanizsán az emberek nem tudnak normális életet élni, mert a postán sorok állnak (máskor az a baj, hogy a migránsoknak szuper mobiljuk van), tönkreteszik a turizmust, mivel (!) elfoglalják a kávézókban és a hotelokban a helyeket. Még jó, hogy Pásztor Bálint hídpénzt vagy aszfaltdíjat nem emlegetett.
Több se kellett a szerb média és politikusok egy részének, nekiestek felszólalásának. Ki gondolta volna, hogy most a szerb szociális miniszteren fogunk meglepődni, aki a szolidaritás szükségességéről beszél – Aleksandar Vulin szintén a Milosevics-rezsim exponált alakja volt. De hát ez a „normális” Szerbiában, s az ifjú Pásztor láthatólag nincs tisztában azzal, hogy Szerbia polgárai három évtizede rendkívüli állapotok közt élnek (épp most volt húsz éve, hogy mintegy háromszázezer menekült érkezett Horvátországból, a javuk épp a Vajdaságba). A menekültek elleni heccelés ugyan hozhat szavazatokat, de az, hogy ők vették volna el a magyarok munkáját, már akkor sem állt – mert minden tönkrement.
A frakcióvezetőnek azonban volt most egy másik húzása is, ami fogasabb kérdés. Módosító javaslatokat adott be kormányához a részarányos foglalkoztatás ügyében, amelyeket aztán el is fogadtak. Erre már eddig is volt törvény, vagyis, elvileg, a közszolgálatokban (a hivatalokban, a rendőrségen, bíróságokon, adóhivatalban stb.) eddig is ügyelni kellett arra, hogy ha egy önkormányzatban mondjuk 50 százalék a magyarok aránya, akkor ezen intézményekben is legyen hasonló az arányuk. Vagy legalább a vezetők igyekezzenek olyanokat alkalmazni, akik beszélik az ott élő kisebbségek nyelvét. És persze minden legyen kiírva a nemzetiségek nyelvén is.
A törvény szelleme ugyan nagyszerű, de a valóságban ez alig működik. A többségi polgár bemondta, hogy ő bizony beszél például magyarul – és a dolgot ki lehetett pipálni. No meg egyes állásokhoz csak kell a megfelelő felsőfokú végzettség. Ám mit lehet tenni, ha a magyarok aránya feleakkora a felsőoktatásban, mint a többségé? Vagy éppen a szerbet nem beszélik megfelelő szinten? A rendőriskolákban pedig eddig sem fogadták épp tárt karokkal a kisebbségieket, nem mintha annyira rohantak volna. Vagyis szakemberekkel aligha lehet feltölteni a helyeket, bár jól jön ez a magyar többségű önkormányzatok „ifjútörökjeinek”, hogy így kaphassanak jó fizetést – magyarságalapon.
Pásztor Bálint viszont attól való félelmében, hogy a közigazgatásban dolgozók számának újabb csökkentése után magyarokat bocsátanak el, most azt szavaztatta meg, hogy a közszférában és közigazgatásban dolgozók megvallhassák nemzeti identitásukat, mert így őrizhetik meg munkahelyüket. Ha már az alkotmány ezt megengedi – bár az ombudsman korábban nagyon kikelt az ellen, hogy bárhol, például az iskolákban, akármilyen statisztikát vezessenek a nemzeti és vallási hovatartozásról. Az anyanyelv meg kiderül. Csak eszi a fene a részarányt, ha a szórványfalvakról szóló riportok szerint a magukat magyarnak vallóknak csak tíz százaléka használja az anyanyelvét otthon (nemhogy a közéletben stb.).
Persze a mostani helyzet aligha emlékeztet a huszon-egynéhány évvel előttire, amikor a legnagyobb kormánypárt emberei a házukból hajigálták ki a nem szerbeket (főleg horvátokat) a Vajdaságban, de nem hiszem, hogy épp a horvátok rohannának megvallani nemzeti hovatartozásukat. Másfelől a poén az, hogy a liberális (olyan mértékű pluszjogokat biztosító, hogy gyakorlatilag betarthatatlan) kisebbségi nyelvhasználati törvény miatt például a szegényebb szülők szerbeket íratnak be kisebbségi nyelvű tagozatra (bár ez a szerb meg a horvát esetében eleve furcsa nyelvi kérdés), mert ott plusztámogatást kaphatnak. Az etnobiznisz tehát oda-vissza működik, és a jogi kiskapukat kihasználhatják a többségiek és a kisebbségiek is. De a rendszer nem igazságos.
Vagyis az, hogy a nemzetiségi alapú részarányos foglalkoztatás során egyesek felkerülnek a „magyarlistára”, s tudható lesz, ki minek vallja magát, csak az önérdek szempontjából lesz fontos, a lényegen nem változtat. Mi meg nézelődünk és jót vidulunk azon, amikor a topolyai lóversenypályán, a vajdasági Nemzeti Vágtán a magyar zászlókkal felpántlikázott lovak zsokéinak a birtok Egyesült Emirátusokba való arab tulajdonosának képviselője, Szafed Albahri adja át a díjakat.
Bezzeg Pásztorék akkor ott nem kiabáltak, hogy nézd már, egy arab, miképp vándorolt be ez ide, nem terrorista?
Passport, bitte.
(Az írás az Élet és Irodalom 2015. augusztus 7-i számában jelent meg.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >