Ma Emánuel, Emánuéla, Larissza, Árpád névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
A szabadelvűség világcsúcsa
A naplo.org kedves kattintgatói a Vállalásból nőtt vállalkozás című cikkben egy történelmi sajtóbravúrral ismerkedhetnek (ismét) meg. Még soha addig (a cikk 1996-ban íródott) és azóta sem történt meg, hogy egy újságban a tulajdonost bíráló (gyengébb idegzetűek otromba pocskondiázásnak neveznék) cikk jelenjen meg. Méghozzá a gyanútlan tulajdonosok tudta (isten őrizz: jóváhagyása nélkül). A valamikori Napló államsajtóban szocializálódott bedolgozói számára persze egy ilyen „haditett” elképzelhetetlen a mindenkori állam(párt)gazda esetében.
A merészségnek is vannak határai.
Képletesen fogalmazva ez az eset, még ilyen másfél évtizedes távlatból is, így fest: valakik a saját pénzükből létrehoznak egy újságot, azt fenntartják még akkor is, amikor már csak veszteséget szül, időközben közvetlen háborús veszélyeztetettség miatt lelépnek az országból, de a finanszírozás saját zsebből tovább tart. Dacára annak, hogy a lap kétségkívül bátor háborúellenes hangvételét leszámítva, ez a Napló már nem az a Napló volt (ezt a szerző is jól érzékelte, habár őt az anyagi rész érdekelte jobban). Ez az anyagiasság is érthető, hiszen kéregetésre nevelt tollforgatókról van szó, akik állambácsitól megkövetelik a saját betevő CD-jüket.
Az igazsághoz tartozik, hogy a szerző által említett „bátrabb, szókimondóbb, harciasabb” Napló miatt senkinek a haja szála sem görbült meg. Csak azt nem tette hozzá, hogy az értelemszerűen „gyávább, elhallgatóbb, belenyugvóbb” időszakban az alapítókat és a vezető szerkesztőket (ő ezekhez nem tartozhatott) számtalan inzultus érte. Meg is mondjuk, hogy miért: mert a Napló, a főszerkesztőt körülvevő tábor szellemisége folytán, az utolsó időszakában elsatnyult, kicsinyes Magyar Szó mellékletté vált.
Ez már vállalhatatlan volt.
Mégis, az oly sokszor bírált szabadelvűség szent elve miatt a Naplót a Vállalássá nőtt vállalkozás című cikk után nem szüntették meg a tulajdonosok. Ezt a cikk szerzőjére és eszmetársaira hagyták.
naplo.org
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >
Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába
Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >
„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >
„Vannak igazi újságírók – minden nyomás ellenére”!
A szerepeket kiosztották. A médiák sötétséget árasztanak, a halom félelmet. Slobodan Simić A Gyurkovics Virág által vállalt feladat >