Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Harcra fel! De ki ellen?
Szerbhorváth György
„Csak aztán a fagyi visszanyalt, se a szovjet, se az amcsik nem támadtak. Fegyver meg volt mindenütt dögivel.” Szerbhorváth György (Beszélő):
Szimpla hétfő este hat óra tájt járunk a Déli Pályaudvarnál, négy katonai rendész várja a kék buszt – nagyon helyes, nem kell a benzint pazarolni. Csak kissé feltűnő a terepruhájuk, hát még hogy ott lóg a vállukon a Kalasnyikov, oldalukon a pisztoly. Idős bácsi megy oda hozzájuk, fel füllel hallom, hogy áhítattal közli velük: volt ő ám katona.
Szimpla hétfő este kilenc tájt a Pollack Mihály téren, az (egykori) rádió előtt két csapatszállító, vagy két tucatnyi rendőr.
Aztán szimpla kedd délelőtt olvasom, hogy Putyin meghívta Orbánt, mert szövetségeseket keres, és fegyvert adnának el az országnak, ha már harminc honvédségi helikoptert venne a magyar állam. (Oké, az kellhet az árvízvédelemhez, ehhez-ahhoz, nem csak lőni.)
De aztán összeáll a kép, napok óta röpködnek a kormánytervezetek: hogy a katonaság a terroristák miatt itthon is bevethető legyen a rendőrök mellett, és mivel oly bazi nagy a terroristaveszély, hát az egyéni jogokat is korlátozni lehet majd. Simicskó István, a honvédelmi miniszter eggyel még tovább ment: lesz itt minden. (A parlament elnökének újabb bombasztikus ötletének elemzésétől, miszerint újra be kell vezetni a sorkatonaságot, eltekintenénk.)
Szóval Simicskó(ék) egy ideológiamentes szervezet létrehozásán gondolkodnak, így a Magyar Hírlap, „amelyben az egyes, a közösségért önként tenni akaró polgárok szabadon, sportszerű keretek között gyakorolhatják azt, amire rátermettek, mert a katonai küzdő- és technikai sportok elsőrangú lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok lássák, tapasztalják, miként segíthetnek egy-egy kiélezett helyzetben.” De a Blikkben arról is olvashattunk, hogy egyenesen nemzetőrséget állít fel a kormány, a 18 évnél idősebb fiatalok önkéntes alapon egy hónapos alapkiképzést kapnának, és mivel az ember olyan lény, hogy saját vidékét, faluját, szeretteit megvédi, hát majd meg fogják védeni. Az újabb fegyveres testületre azért van szükség – így a ragyogó logika –, mert mióta nincs hadkötelezettség, „különböző militáns szervezetek jelentek meg”. Főleg ott, ahol nincs rendőr, és aztán pártpolitikai alapon szerveződnek, elmélkedik a miniszter.
Na most akkor mi van? Egyfelől itt van a rendőrség, a katonaság, újabban tökig fegyverben mászkálnak, már nem csak a kerítést őrizve a határon, hanem Budapest központjában – és ki tudja, minek (hacsak nem a taxisok, ezen értelemszerűen pártpolitikailag megszervezett, militáns banda miatt). Másfelől meg akadnak helyek, ahol nincs rend, de ott meg paramilitáris alakulatok grasszálnak Simicskó szerint. Ezért kellenek a fiatalok, akik önkéntes alapon majd jól seggbe puffantják a renitenseket, a betyársereget, a gárdákat, esetleg az ifjú szocikat, ha még vannak. Ha jól értem.
Vagy saját magukat lövik valagon, lábon. Aki volt katona (de aki nem is), tudja, könnyen elképzeli, hogy egy hónap alatt se krav magázni, karatézni vagy dzsúdózni nem lehet megtanulni, a fegyverhasználatot meg még kevésbé. Ugyan egyszerűnek tűnik egy mordály elsütése – mindnyájan harcoltunk vízipisztollyal –, ám az is biztos, hogy egyhónapos kiképzés alatt tisztességesen csak az önmegsebesítést, saját magunk és bajtársaink hátba lövését lehet begyakorolni, meg a jobbra-balra átot, káromkodni, mint a kocsis, oszt jónapot. Esetleg megszívatva lenni és megtanulni azt, hogy másokat hogyan alázzunk meg.
Ráadásul, aki önként és dalolva jelentkezik egy egyhónapos katonai üdülésre, abban vélhetően már úgyis buzog a harci szellem, és kapva kap az alkalmon, hogy megkapja a licence to kill-t, és otthon a kályhacső mellett tartson egy Kalasnyikovot.
A területvédelem meg ennél is neccesebb dolog. Mert egy faluban ugyan kitől fogjuk, illetve kitől is kell megvédeni szeretteinket? Avagy hol nincs rend? Ahol sok a bűnöző. Hol van sok bűnöző? Hát ahol sok a szegény. Hol a sok szegény? Vidéken, keleten, zsákfalvakban, ahol sok a cigány is. És már el is érkeztünk a legújabb kormányzati romapolitikához (már ha van). Mert kötve hiszem, hogy épp a fiatal romák fognak tódulni a területvédelmi alapkiképzésre (még ha a fiatal romák egy része számára a rendőrnek tanulás a mobilitás szinte egyedüli útja is, s ezért jelentkeznek). Feltéve, hogy egyáltalán beengednék őket a kaszárnyákba. Meg úgyse kapnának fegyvert. Pláne nem, hogy hazavigyék.
Viszont a szélsőjobboldalhoz vonzódó, eleve pararmilitáris „értékeket” valló fehér magyar fiatalok majd tódulni fognak, úgysincs jobb dolguk; erre várnak. Mert kötve hiszem, hogy a dolgozni vagy tanulni kívánó, normálisnak tekinthető fiatalok egy hónapot rászánnak egy ilyen táborozásra. Mert ez mégse fesztiválnak indul, bár ha jobban belegondolunk, itt is lehet majd bulizni, haverkodni és lerészegedni, koedukált ifjúsági harcnevelés esetében pedig az orgiák is.
Mindenesetre megint itt van egy ötlet, ami a rendpárti népnek nem is tűnik első látásra hülyeségnek, sőt – a büdös kölke végre majd rendet tanul. Ezt kívánja minden rendes magyar anya meg apa. Hát ha még a falut, a telket is megvédi a tyúktolvajoktól, az már egyenesen haszonnak fog számítani.
Csak hát, mondom, van itt egy kis félnivaló. Vagyis ha nem lesz otthon fegyverük, nem. De ha lesz, igen. És ha a délszláv háborúknak volt egy igen fontos tapasztalata, az az, hogyan működik a területvédelem – ha nemzetekről, népekről, kisebbségekről van szó. A titói koncepció sem volt nagyon más: mindenki folyton legyen kiképezve, évente járjon hadgyakorlatra, pontosan tudja, hogy ha jön a Varsói szerződés vagy a NATO tagállamainak inváziója, melyik lövészárokban ül saját gyára területén, vagy a falu határában, valami kereszteződésben, az iskola tetején mesterlövészként, ki hol. Csak aztán a fagyi visszanyalt, se a szovjet, se az amcsik nem támadtak. Fegyver meg volt mindenütt dögivel. Igaz, nem otthon, hanem épp a területvédelem épületeiben, minden nagyobb településen.
Először a fellázadt krajinai szerbek használták ki a szituációt, és a horvát állam ellen fellázadva honnan máshonnan is szereztek volna egy rakat fegyvert, ha nem e raktárakból? Aztán ugyanez történt a horvátok részéről is, Tudjman elnök emberei is kipakolták a saját területeiken lévő raktárakat (egyébként Tudjman dolgozta ki a területvédelem koncepcióját még jugoszláv tábornokként, hogy aztán pont a Jugoszláv Néphadsereget verje szét saját elméletével). Majd a boszniai szerb, horvát és bosnyák területvédelmisek is bementek a fegyverekért, aztán védték saját házukat, udvarukat, falujukat – egymást gyilkolászva, szó szerint lőve át a kerítésen vagy kézigránátot dobva a szomszéd udvarába. A hadsereg meg már rég tehetetlen volt, amúgy is a szerbek oldalára álltak.
Szóval az efféle ötletek éppen ellentétes célt szolgálnak: nem az emberek biztonságérzetét növelik, hanem a hisztériát. Klasszikus militarizációs útvonalra lépünk, egy az egyben lefogadom, nemsokára felmerül, hogy először a 14-18 éves fiataloknak alkotnak hasonló „önképzőkört”, majd az általános iskolásoknak, és végül az oviban is szalutálással kezdődik a nap. Aki meg nem lép egyszerre, nem kap puskát estére.
Következő cikk: Virágkorát éli a magyar irodalom, csak az olvasóknak nincs pénzük rá
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >