Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Karadžić
Bódis Gábor
Még egy másodfokú ítélet vár és csak utána dől el, melyik börtön vendégszeretetét fogja élvezni.
A boszniai szerbek háborús vezetőjéről azt kell röviden tudni, hogy Montenegróból származik, végzettsége pszichiáter (a vezetőségükben volt Shakespeare-kutató is), bűnrossz költő. Nem vesztette el a háborút, de a daytoni békeasztalhoz nem engedték oda. Egy évre rá, a békecsináló Richard Holbrooke azt tanácsolta, tűnjön el a fenébe. Hallgatott a szép szóra. Olyannyira, hogy szakállas csodadoktorként 12 évet bujkált, amíg rá nem találtak, és elküldték Hágába. Ahol nyolc évbe került, hogy elítéljék. Negyven évet kapott.
A 71 éves Radovan Karadžićnak persze teljesen mindegy, hogy hány évre ítélték el Hágában. Az ítélet mindenképpen életfogytiglant jelent. A boszniai szerbek egykori vezére, sőt köztársasági elnöke nyolc évet töltött a Hága melletti tengerparton fekvő Scheveningen börtönében, amíg meg nem kapta a verdiktet. 11-ből 10 vádpontban bűnösnek találtatott. Ezek között a legfontosabb, hogy Szarajevó ostroma miatt az emberiesség ellen vétett, Srebrenica (több mint 8000 bosnyák áldozat) esetében pedig népirtásban bűnös.
A negyven év sok is meg kevés is. A boszniai háború legtöbb áldozatot adó népcsoportjának, a bosnyákoknak (így nevezik magukat és nem muzulmánoknak) csak az életfogytiglani felelt volna meg, hiszen számukra Radovan a Legfőbb Gonosz. Azt sem tudják lenyelni, hogy egy vádpontban miért mentették fel, hiszen szerintük népirtás történt az érintett hét boszniai községben (Bratunac, Prijedor, Vlasenica, Zvornik, Sanski Most, Foča i Ključ) is. A hágai bírák ezt nem látták bizonyítottnak.
Olyan szempontból sem logikus a negyven év, hogy mind Srebrenica, mind Szarajevó ügyében történt már életfogytiglani ítélet (egy-egy tábornok esetében), Karadžić pedig a főparancsnokuk volt.
Az ítélet időzítése sem volt akármi: pontosan azon a napon történt (március 24-én), amikor 17 évvel ezelőtt a NATO megkezdte Kis-Jugoszlávia célpontjainak bombázását. A szerbiai és a boszniai szerb vezetés megemlékezett az áldozatokról, a Nyugat-ellenes kampány felerősödött. De nem hevülésig.
Kinek jó a Karadžic-balhé?
Függetlenül attól, hogy súlyosabb ítéletet várt a boszniai állam egységét szorgalmazó bosnyákok többsége (1 millió 900 ezren vannak), azért az ilyen mértékű is elégtételül szolgál nekik, hiszen nemcsak egy személy, hanem egy bűnös politika is vesztesként hagyta el a tárgyalótermet. A horvátok (750 ezer) is örülhettek, bár anyaországuk, Horvátország politikusai szerint azonban Karadžić szelleme tovább él.
Nem is csak úgy absztrakt módon, hanem Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke személyében. Ez a valamikori szociáldemokrata (ha ennek van egyáltalán valami jelentősége a zord boszniai hegyekben) és ellenzéki politikus, a nacionalista (Karadžićék esetében ez szépítő jelző) kurzus legádázabb ellenfele volt a háború folyamán, míg nem a korrupciós vádak/gyanúsítgatások súlya alatt, beállt a sorba. Azaz Karadžićék legodaadóbb híve lett. A most elítélt volt köztársasági elnökről és a még csak vád alá helyezett, illetve ültetett Ratko Mladić tábornokról (a Srebrenicai Mészáros) iskolákat, utcákat neveznek el Bosznia szerbek lakta részében (1 millió 30 ezer lakos). Van erre példa Szerbiában is.
Dodik állandóan azzal kísérletezik, hogy valamiképpen megfúrja Bosznia-Hercegovina egységét és különböző ürügyekkel népszavazást szeretne kiírni. Legutóbb például arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaság igazságszolgáltatását vonják ki a közös állami rendszerből (mert ott állítólag üldözik a szerbeket). Az ENSZ ügyeletes főképviselője, valójában a recsegő-ropogó állam mentora (jelenleg az osztrák Valentin Inzko) emiatt megfenyítette. Ami annyira nem zavarta volna Dodikot, aki valójában azért hátrált meg (ismét), mert elmaradt a belgrádi támogatás. Az európárti politikát folytató Aleksandar Vučić, szerb miniszterelnöknek ugyanis csak púp a hátán az okvetetlenkedő, ultranacionalista Dodik. Van neki ilyenekből elég otthon, Szerbiában is.
A választások árnyékában
És ott a Karadžić-faktornak lehet mozgósító ereje főleg a szélsőjobb számára. Az ábra a következő: van a Szerb Haladó Párt, élén a mostani miniszterelnökkel, Vučićtyal, aki egymaga döntött úgy: megint lesznek előrehozott választások Szerbiában. Népszerűsége (ha nem csaltak sokat) 50% körül van, pártjának egy tízessel kevesebb. A demokratikus ellenzék (demokraták, liberálisok, szocdemek – még véletlenül sem szabad komolyan venni az elnevezéseket) gyenge mint a harmat, esetleg csak a Vajdaságban szoríthatja meg Vučićékat. De jön fel a szélsőjobb. Elsősorban a Vojislav Šešelj vezette Radikális Párt a mostani miniszterelnök (Vučić) és az államfő (Nikolić) anyaegyesülete, a Dveri nevű ultrák és a Szerb Demokrata Párt, amelynek a volt kormányfő/elnök Vojislav Koštunica volt a vezetője. Ez utóbbinak két történelmi tette volt: 2000-ben megnyerte az elnökválasztásokat, mert Milošević egy gyenge pillanatában és a legyőzhetetlenség mámorában kiírta a választásokat. A másik sem lebecsülendő: sokan őt látják azon történések mögött, amikor 2008-ban a csendes és békeszerető belgrádi tüntetők felgyújtották az amerikai nagykövetség épületét, kiraboltak néhány cipőboltot és betörtek egy McDonaldsba.
Nos, nekik kell egy kis hágai biztatás, olyan alapon, hogy: lám, ismét csak a szerbeket ítélik el.
Aleksandar Vučićnak azonban más miatt is fájhat a feje: a Hágai Törvényszék, ki tudja milyen megfontolásból, másfél évvel ezelőtt hazaengedte Vojislav Šešeljt és most, ítélethirdetés miatt, visszarendelné. Akinek esze ágában sincs visszamenni. Vučić pedig eddig még nem merte visszaküldeni, mert mit szólnának a szélsőjobbos szavazók.
Szóval a szerb ultrák örökérvényű választási programja imígyen tömöríthető: semmi Unió, illetve Koszovó szerb volt és szerb lesz. Lehet ezen mosolyogni, de szavazatokat is nyerni manapság Szerbiában.
Skandináv álombörtönök
A délszláv háborúk vádlottjai egyfajta sorsközösséget alkotnak. Vizsgálati fogságban szerbek, horvátok, bosnyákok együtt sakkoznak, fociznak, tévéznek. És tervezik a jövőt: mert nem mindegy hová kerül börtönbe az ember. Az a fáma, hogy a skandináv börtönök a legjobbak. Biljana Plavšić, a Karadžić utáni boszniai szerb elnök például nagyon szép emlékekkel távozott egy norvég börtönből. Tapasztalata nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a skandináv börtönök ázsiója az egekbe szökjön. De van is miért: a norvég börtönökben a rab zsebében van a zárka kulcsa, hazai cuccokban járhatnak, a börtönőröknél nincs fegyver és még napi tíz dollárra is szert tehetnek, ha például kertészettel, ablakkészítéssel vagy lovak csutakolásával hajlandók foglalkozni. Az angol meg a wales-i börtönök sem rosszak, csak túlzsúfoltak. Erről például Momčilo Krajišnik, a boszniai szerb képviselőház elnöke tudna mesélni. Ott tölti 20 éves büntetését.
Sok panasz van viszont a német börtönökre: minden negyedik rab beismeri, hogy legalább egyszer havonta erőszak, sőt szexuális erőszak áldozata volt. Stanislav Galić, a Szarajevó ostrománál szerzett elévülhetetlen érdemei miatt életfogytiglant kapott tábornok sajnos, éppen Németországban kénytelen vezekelni.
Karadžićra még egy másodfokú ítélet vár és csak utána dől el, melyik börtön vendégszeretetét fogja élvezni.
Következő cikk: Kishegyesi botrány 2.0
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >