Ma Benedek, Bence, Miklós névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Evangélium és bocsánatkérés
J. Garai Béla
„Szerbia még a kétszázadik helyen sincs az amerikai külpolitika prioritásai között. Egy elnök egész mandátuma letelhet, és nem jut el eddig a pontig”. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Aligha feltételezhető, hogy a szerbiai közvéleményben különösebb érdeklődést keltett volna Tomislav Nikolić múlt heti oroszországi látogatása (túl gyakran utazgat oda ahhoz, hogy ez szenzáció számba menjen), ha csak az a kilátásba helyezett fejlemény nem csigázta fel a kíváncsiságot, hogy Vlagyimir Putyin nagy meglepetésben fogja őt részesíteni - ahogyan egyes belgrádi lapokban olvashattuk.
Nem, nem a Keleti Áramlat gázvezeték felújítása lenne a meglepetés, derült ki az előzetes információkból, még csak a szerb gázadósság egy részének esetleges eltörlése sem, hanem az, hogy az orosz elnök visszaadja Szerbiának a Miroslav evangélium néven ismert egyházi kódex 166. oldalát.
Nem tudom, hogy kit mennyire hozott lázba a kilátásba helyezett adomány, de valahogy kétlem, hogy az egyházi kódexek iránt kevesebb affinitást tanúsító és éppen a télire való beszerzésével bajlódó átlagpolgárt ez kizökkentette volna közömbösségéből. Talán a gázvezetéknek jobban megörült volna. A derék lapszerkesztők azonban mindent megtettek, hogy felrázzák a plebszet ilyen és ehhez hasonló elsőoldalas címekkel: „PUTYIN TÖRTÉNELMI KINCSET AD VISSZA”, „AZ OROSZ ELNÖK TELJESÍTI A SZERBEKNEK TETT ÍGÉRETÉT”… A tudósításokból aztán kiderült, hogy milyen kincsről van szó: a belgrádi Nemzeti Múzeumban őrzött, nagy becsben tartott 12. századi cirill betűs egyházi kódex egyetlen hiányzó oldaláról, amely eléggé különös körülmények között került a szentpétervári múzeumba. Most azonban, hála Putyinnak, visszakerülhet eredeti helyére, mindannyiunk legnagyobb megelégedésére.
Hogy a hiányzó lap miként került Oroszországba, arról szűkszavúan csak annyit közöltek, hogy 1845-ben egy Porfirije Uszpenszki nevű orosz szerzetes járt a hilandari szerb kolostorban, ahol akkor a szóban forgó evangéliumot őrizték, és annyira megtetszett neki a szent könyv, hogy egy oldalát, a 166-ikat magával vitte, hogy bemutathassa szerzetes társainak. Más források szerint viszont Porfirije atya titokban kivágta a lapot a kódexből és valójában ellopta.
Ez most már mindegy, a lényeg az, hogy a szerb egyház számára felbecsülhetetlen kincsnek számító kódexlap az orosz múzeumba került, most azonban Putyin elnök jól ismert nagyvonalúságához és a délszláv testvérek iránti meleg érzelmeihez híven eleget tesz a belgrádi kérésnek és visszaadja nekünk.
Ha így történt volna, a Putyin rajongók szívét melengető történet lett volna belőle, és nem egy csúfos blama. A beharangozottakkal ellentétben ugyanis Nikolić még csak nem is találkozhatott Vlagyimir Putyinnal, a nagy ajándék pedig nem az ősi szent könyv 166. oldala, hanem annak nemrég készült másolata! Egyszóval az orosz testvérek az eredetit megtartották, a szerb elnök szemét pedig egy kópiával szúrták ki.
És ami még nagyobb szégyen és megaláztatás: Nikolić ezt olyan lelkes beszédben köszönte meg, mintha az egész szentpétervári múzeumot neki ajándékozták volna.
*
Még egy nagy visszhangot kiváltó történet az elmúlt napokból: Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt bocsánatot kért Szerbiától a NATO-bombázások miatt!
Ez a kijelentés is a lapok címoldalára került, hiszen azt a nálunk széles körben elterjedt véleményt támasztotta alá, hogy a nyugatiak minden ok nélkül bombázták az országot és a világért sem azért, mert Miloševićék hadigépezete etnikai tisztogatást hajtott végre Koszovóban, továbbá más háborús kalandokba bocsátkozott. A tévedést felismerő elnökjelölt a Nedeljnik című belgrádi hetilapnak adott interjúban hibának nevezte az 1999-es NATO-bombázást, és elítélte az agressziót (nem Miloševićékét, hanem azt, amit a NATO hajtott végre), és ezzel – bármily megalázó kijelentéseket is tett a nőkről - rögtön belopta magát az itteni emberek szívébe.
A nyilatkozat keltette lelkesedés nagyjából annyi ideig tartott, mint a Miroslav evangélium 166. lapja körüli össznépi örvendezés. Donald Trump szóvivője útján a leghatározottabban cáfolta, hogy nyilatkozott volna a kérdéses belgrádi médiumnak, és hogy bocsánatot kért volna a szerbektől. Ellenkezőleg, ő követelt bocsánatkérést a belgrádi hetilaptól a meg nem történt interjú közreadása miatt. Közben kiderült, hogy a szerző egy Amerikában élő szerb származású filmproducer és színész, Vladimir Rajčić, aki Trump kampánycsapatának munkatársai útján próbált az elnökjelölthöz férkőzni, és a velük folytatott üzenetváltásokat használta fel egy képzelt interjú elkészítéséhez. A belgrádi szerkesztőség kénytelen volt bevallani, hogy nem kaptak interjút Trumptól, és úgy próbált védekezni, hogy megbíztak Rajčićban, aki felvételekkel támasztotta alá, hogy jóban van a republikánus jelölt embereivel. Ezért nem kételkedtek az anyag hitelességében. (…)
Hogy mennyire indokolatlan a Clintonéktól való félelem, ezt az amerikai Daniel Serwer, a balkáni ügyek szakértője magyarázta meg a Blic című belgrádi lapnak adott (valós) interjúban:
„Szerbia még a kétszázadik helyen sincs az amerikai külpolitika prioritásai között. Egy elnök egész mandátuma letelhet, és nem jut el eddig a pontig”.
Csak reménykedhetünk, hogy a prioritások sorrendje nem változik.
Következő cikk: Sára Sándor kitüntette László Petrát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >
Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >
A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását
A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >
Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal
Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >
A VMSZ SZÉGYENPÁRT
A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >
Barbárság vagy demokrácia?
„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >
A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják
Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >
Egy országot elveszejteni
A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >