Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Lövölde
Elhagyom a parkot (a kőművesnek még maradt négy ujjnyi borocska az üvegben) és azon gondolkodom, hogy a hajléktalan miért éppen ezt a teret választotta. Ahol, mint Kern dalából tudjuk: „ nincs soha nyár, csak ősz meg tél”. Csorba Zoltán (csorbazoli.blog):
Ülök egy padon a Lövölde tér elkerített parkjában. Kern András dala jut eszembe: „Lövölde tér, itt mindig hideg van, fúj a szél és nem süt a Nap sehonnan”. Kedd van, késő délután, most kivételesen nem fúj a szél, valamilyen kósza meleg frontnak köszönhetően kellemes az idő. Ezen az egyébként rideg, huzatos téren, ahol még a kőszobor (Arthur Koestler író, újságíró, filozófus) is mintha fázna.
A Lövölde tér nem egy idegenforgalmi látványosság. Sokan felkeresik a tértől nem messze lévő hangulatos és elegáns Városligeti fasort, a Fasori Evangélikus Gimnáziumot, amelynek két Nobel díjas (Wigner Jenő és Harsányi János) valamint nem kevésbé ismert Neumann János és Faludy György is tanulója volt. A látogatók azonban a gimnáziumnál meg is fordulnak és nem ereszkednek le az utca torkolatáig, a Lövölde térig, ahol az elegáns villák helyett már, kopott bérházak gubbasztanak (nevét a tér arról kapta, hogy ezen a helyen, a bérházak helyén, lövölde volt, a XVIII. században a felnőtt férfi lakosság ide járt törvény által előírt kötelező lövészetre) A téren működött egykoron egy Kairó nevű, ismert személyiségek által is látogatott kávéház, de már nyoma sincs, és a tér közepén, a troli állomás mellett, a Lidlel szemben, áll egy jellegzetes, "békebeli" illemhely...
A leglepusztultabb homlokzatú épület pincéjébe egy barista akadémia bújt el. (Csak az találja meg, aki tudja a pontos címet). A hét közül az egyik, ahol a fővárosban szakképzett borízlelővé válhat az ember (nem tudom milyen munkahelyi lehetőségekkel kecsegtet ez a kellemesnek tűnő szakma). Az akadémia mellett egy hasonló szolgáltatású, párját ritkító üzlethelyiség, amelyik azt hirdeti magáról, hogy itt minden beszerezhető, ami egy bárhoz kell! Mármint koktélkeverő, jégtartó, meg ilyesmik (bárzongorista és callgirl azonban nem). Található a téren egy gyógyszertár, ahol egyszer sikerült rábeszéléssel vényköteles gyógyszert vény nélkül vásárolnom. A Felsőerdősor sarkán a pincében kubai salsa klub működését hirdetik. Egy rideg, esős februári este lekukucskáltam az ablakokon keresztül abban a reményben hátha a salsát lejtő kubai elvtársnők látványa felhevít. A teremben azonban középkorú párok botorkáltak mereven, tekintetüket lábukra szegezve számolták a lépéseket és igyekeztek nem egymás lábára lépni. Zene nem szivárgott ki a helyiségből. Lehet, hogy nem is szólt, hogy ne zavarja a (nem kubai, mármint: nem színes bőrű, amitől még lehetett kubai) táncmester számolását. Elfogadom, hogy nem jókor jártam ott. Lehet, hogy fergeteges táncmutatványban lehetnek részei a karibi térség hangulatát kedvelő bennfentesek, akik tudják mikor érdemes jönni.
Ülök a padon és nézelődöm. A szemközti padra egy, öltözékéről ítélve, kőműves érkezik. Leül, nadrágjáról lekaparja a már megszáradt maltert, a nedveset még hagyja száradni. A táskájából előhúz egy üveg fehérbort és anélkül, hogy kikérné a közelben lévő szakemberek véleményét a nedű minőségéről, jól meghúzza. Rágyújt és szemlátomást élvezi a pihenést. Később előveszi telefonját is. Felteszi szemüvegét, babrálja a készüléket. Lehet, hogy facebookozik, de az is lehet, hogy azt kutatja hova kell menni a pihenés után vakolni.
Egy hajléktalan érkezik egy zsákkal a vállán. Omnia mea mecum porto (mindenemet magammal hordom), mondta volt más szituációban, teljesen másra célozva, Bias a hét görög bölcs egyike.
- Itt lakom! – közli velem és elkezd vackolni a mellettem lévő padon. – Ez a legjobb hely – mondja és felfelé mutat.
A pad felett (mint ahogy a mellékelt fotón is látható) aránylag még sűrű a fák növényzete. A levelek még csak itt-ott kezdtek sárgulni és nem hullottak le.
- Estére esőt mond a meteorológia! – tájékoztatom.
- Tudom, a reumás térdem már jelezte. Van itt elég pokróc, a fejemre húzom. Aludtam én már hóesésben is – nyugtat meg.
Szemügyre veszem öltözékét. Rétegesen öltözött, a nagykabát alatt az angol labdarúgó válogatott háromoroszlános címerével ellátott melegítő.
- Szereti az angol focit? – teszem fel a bugyuta kérdést. Nem érti persze miért kérdezem. A melegítőre mutatok. „Kaptam. Jó meleg!” – mondja. A helyzethez nem illik, hogy tovább szellemeskedjek („Talán személyesen Rooney-tól?”). Helyette egy kézenfekvő kérdést intézek hozzá:
- Hajléktalan szállóban, menedékhelyen nem lenne jobb?
- Nem! Soha! – közli határozottan és felháborodottan.
Nem értem miért zaklattam fel a kérdésemmel. Ezek után végigfeküdt a padon magára húzott három pokrócot és tüntetőleg hátat fordított.
Hűvösebbre fordult az idő, már nem kellemes a padon üldögélni. Elhagyom a parkot (a kőművesnek még maradt négy ujjnyi borocska az üvegben) és azon gondolkodom, hogy a hajléktalan miért éppen ezt a teret választotta. Ahol, mint Kern dalából tudjuk: „ nincs soha nyár, csak ősz meg tél”.
Következő cikk: Bob Dylan két hét után megszólalt a Nobel-díjával kapcsolatban
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >
Deli Andor, a megtollasodott pártkatona
Már most el lehet mondani, hogy Deli Andor vajdasági fideszes/vémeszes EP képviselő tíz évig ott volt >
Mindenütt átutazó
Felidéztem egyik régi írását, amelyben arról számolt be, hogy Budapesten sem érzi magát se jobban, sem >
Pásztor-kultusz építés
Pásztor István kitalált és érdemtelen személyi kultuszának építése, emlékművek emelése, kirakatünnepségek rendezése, alapítvány alapítása és díjosztogatás >
Amikor jön a vonat
Ebből a történetből persze senki nem fog jól kijönni. Nem fogják megszólaltatni az olyan, Lovas és >
Mindenki feleljen a saját tetteiért!
A fotón (Nyilas) mögött jól látszik, a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >
Hátha nem lesz csendes
Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >
Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban
Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >
Vigyázz, jön a vonat!
De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >
Hátha!
Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >
Pásztort választott magának a VMSZ nyája!
Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >
Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!
A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy valamiféle >