Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Remélem, visszafordulunk az orwelli útról
A Vajdaság Ma Németh Ernővel készült interjújából
„A támadások kereszttüzébe kerültem: a Második nyilvánosság, a Magločistač portál, a Napló, az Autonomija, a Délhír mind tényként közölte, hogy Németh Ernőt megvette a VMSZ.”
Németh Ernő hosszú éveken keresztül állt a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének élén, a jelenlegi mandátumban pedig a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási bizottságának az elnöke is. Az előbbi tisztsége gyakorlatilag a rádió közszolgálati jellegével együtt szűnt meg. (…)
– A Szabadkai Rádió tehát kft. formájában működik tovább, ugyanakkor ehhez a történethez tartozik az is, hogy Szabadkai Magyar Rádió elnevezéssel egy új állomás is létrejött. Melyiket mennyiben tekinted (jog)utódnak? Hallgatod-e egyáltalán az utóbbi adását, és ha igen, akár kívülálló szakemberként hogyan vélekedsz róla?
– Jogilag a Pannon RTV második rádióműsoraként működő Szabadkai Magyar Rádió semmiféleképpen sem jogutóda a Szabadkai Rádió magyar adásának. Lett volna lehetőség önállósítani a magyar szerkesztőséget, majd a Pannon RTV-vel, de akár más szerkesztőségekkel együtt létrehozni a Vajdasági Magyar Rádió és Televízió Hálózatot, amelyben a szerkesztőségek az önállóságot, a saját arculatot megtartották volna. Ez lett volna az egyik elképzelésem, ezzel kampányoltam az MNT-választások előtt, de végül erről soha sehol senkivel nem tudtam beszélni. Személyes véleményem szerint sincs semmi a Szabadkai Magyar Rádióban, ami miatt az utód lehetne, de erről valójában a hallgatók döntenek. A visszajelzések, amik az elmúlt egy évben eljutottak hozzám, nem arról szólnak, hogy az emberek elfogadták az új adóállomást. A régi szerkesztőségben hetente volt több telefonhívás, követelték vissza a régi műsorokat, hiába magyaráztam, hogy ehhez az új rádióhoz nekünk semmi közünk. A közösségi oldalakon bírálták az új rádió munkatársait, mert megengedhetetlen hibák történtek, butaságok hangzottak el. Nemrég találkoztam a SZMR egyik szerkesztőjével, és azt panaszolta, hogy sokan bojkottálják őket. Stúdióvendégnek hívnak embereket, de azok visszautasítják az invitálást, mondván, hogy annak a rádiónak nem nyilatkoznak. A legérdekesebb eset azt volt, hogy a VMSZ egyik szabadkai helyi szervezetének a vezetője bejött a szerkesztőségbe, és arra kért, beszéljek Pásztor Istvánnal, mert az emberek a régi Szabadkai Rádiót akarják hallgatni. Én erre azt feleltem, hogy kész vagyok a párbeszédre, de inkább párton belül kellene megfogalmazni ezt a kezdeményezést, mert a mi próbálkozásunk előtte már eredménytelen volt. Végül is nem tudom, hogy ez a kérdés napirendre került-e valahol. A Pannon RTV műsorait egyébként nem követem. Lehetett volna egy tekintélyes, színvonalas médiaházat létrehozni, de elkövettek szerintem egy alapvető hibát. Túl korán akartak egész napos műsort ahelyett, hogy fokozatos lett volna az építkezés. Ki kellett volna előbb nevelni egy szakembergárdát, s csak azután bővíteni a műsoridőt. Az egész napos műsorfolyam miatt a munkatársak nem bírták az iramot, sokszor a legjobbak távoztak a Pannontól, mindig újakat kellett toborozni, s kezdeni mindent elölről. Most is szerintem a mennyiség és nem a minőség van előtérben, s emiatt esélye sincs, hogy versenyre keljenek más, nagyobb csatornákkal.
– Magad nyilatkoztad, hogy a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottsági elnöki tisztségének elfogadásakor abban is reménykedtél, hogy így tenni tudsz a rádióért. A jelenlegi helyzetben hogyan tekintesz erre a lépésedre, illetve az azóta eltelt időszakra, s a rádió ügyén kívül még mit tartasz prioritásnak bizottsági elnökként?
– Pásztor István kérdezte meg személyesen, hogy elvállalnám-e a szereplést a Magyar Összefogás listán mint független értelmiségi. Azonnal igent mondtam a rádió megmentésére gondolva, de esélyt láttam arra is, hogy ismerve a vajdasági magyar tájékoztatás gondjait, megoldásokat javasoljak néhányra. A privatizáció nemcsak a Szabadkai Rádiót fenyegette, ezért javasoltam, hogy a szabadkai mellett a zombori, temerini, nagykikindai és becskereki stúdiókat kapcsoljuk hálózatba, s hozzunk létre egy alapítványt, amely működtetné ezeket. Vajdaság-szerte helyi sajtóközpontokba szerettem volna szervezni a kistérségi médiumokat, a tudósítókat, amelyek a tájékoztatási hálózatunk szerves részévé váltak volna. Volt elképzelésem, hogy hogyan hozzunk létre egy olyan ifjúsági médiumot, amit követnek is a fiatalok, illetve konkrét javaslatom volt a szabadkai magyar médiaházzal kapcsolatban. Nagyon naiv voltam azonban, a véleményemre senki nem volt kíváncsi, s már a választások utáni első frakcióülésen elhangzott, hogy a Szabadkai Rádió nem lesz megmentve. Ugyanakkor a támadások kereszttüzébe kerültem: a Második nyilvánosság, a Magločistač portál, a Napló, az Autonomija, a Délhír mind tényként közölte, hogy Németh Ernőt megvette a VMSZ. Olyan munkatársam is volt, aki saját Facebook-oldalán posztolta ezeket! A Magyar Szó körül is rendszeresek lettek a kisebb-nagyobb botrányok, amelyeket nekem kellett volna megoldani, magyarán: az én fejemre borult annak a bizonyos éjjeliedénynek a tartalma. Ma már, mindezek tudatában eszembe sem jutna, hogy elvállaljak egy ilyen felkérést. Eredetileg azt terveztem, hogy a Szabadkai Rádió megszűnésének a napján visszaadom az MNT-s mandátumomat, de hogy mégsem szűnt meg teljesen a rádió, és még mindig van remény, ezért kitartok. Mindaz, ami az elmúlt másfél-két évben történt, s ami miatt a Szabadkai Rádió is ilyen helyzetbe került, olyan hatalmas, eddig soha nem tapasztalt belső megosztottságot okozott a vajdasági magyarság körében, amely közösségünk fennmaradását veszélyezteti. Ezt látnia kell minden felelős döntéshozónak, és korrigálnia kell korábbi lépéseit! Ha ez megtörténik, akkor az elsők között kell tárgyalni a Szabadkai Rádió ügyét is. Azért az elsők között, mert ez a szabadkai és észak-vajdasági magyarság elvárása. Talán ebben az esetben sor kerülhetne a többi választási ígéretem megvalósítására is. A szabadkai magyar médiaháznak például művelődési intézményi jelleggel is rendelkeznie kellene. A lapoknak, rádióknak, tévéknek nem a politikumot kell szolgálniuk, hanem a tárgyilagos tájékoztatás mellett segíteniük kell, hogy kulturális értékek jöhessenek létre. Az értelmiségnek, a művészeknek mindennap ott kell lenniük a szerkesztőségekben. Csakúgy a közönségnek, akihez az írások, a műsorok szólnak, lehetővé kell tenni, hogy betérjenek oda ügyes-bajos dolgaikkal. A médiaháznak tehát a városközpontban a helye, nem pedig a periférián, a város szélén, ahová most tervezik. (…)
(Rizsányi Attila, Vajdaság Ma)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >