2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Tito és Castro utolsó pengeváltása

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Titónak sikerült ezt meghiúsítania és ez volt egyben utolsó nemzetközi sikere is. Castro hazai pályán meghátrált.

1979-ben tartották meg a kubai fővárosban az el nem kötelezett országok hatodik csúcsértekezletét. Az akkor már majdnem két évtizedes mozgalom, amely a két katonai-politikai blokkon kívüli, főleg fejlődő, a kolonializmus alól felszabaduló államokat tömörítette. Innen a másik elnevezés, a tömbön kívüli országok. Egyik alapítója Josip Broz Tito volt, aki egyben az első, Belgrádi Csúcsértekezlet házigazdája volt (1961).

A mozgalomban a kezdet kezdetétől állandó feszültség volt a szovjetbarát csoport, élén Kubával és valódi el nem kötelezettek népesebb tábora között. Fidel Castro szerint a posztkolonialista, valamint a magukat szocialistáknak valló országok Moszkva természetes szövetségesei.

1979-re ez az ideológiai összetűzés a csúcspontjára ért. A Szovjetunió bevonult Afganisztánba, kubai csapatok harcoltak a szovjetekkel vállvetve afrikai országokban. Természetesen a szocializmus ügyét egyengették, mint mindig és mindenhol.

Kevesebb mint egy évvel a halála előtt a jugoszláv elnök már nagybetegen vállalta a hosszú utat Havannába és – a Fidellel való pengeváltást.

A jugoszláv diplomácia (akkor még létezett ilyen is) úgy mérte fel, hogy Castroék, Moszkva hűséges partnereként megkísérli tévútra vezetni a semlegességet is hirdető mozgalmat.

Titónak sikerült ezt meghiúsítania és ez volt egyben utolsó nemzetközi sikere is. Hosszú beszédet tartott Havannában (Castrót ebben nem tudta túlteljesítenie) és kiállt a valódi tömbönkívüliség mellett. Az értekezlet záródokumentuma ezt híven tükrözte. Castro hazai pályán meghátrált.

Később a mozgalom, főleg a Szovjetunió felbomlása után jelentéktelenné vált. Papíron még létezik, de már senkit sem érdekel. A jugoszláv utódállamok diplomáciáinak sem erejük, sem kádereik, sem víziójuk nem volt (meg nincs is), hogy bármilyen jelentősebb nemzetközi szerepet vállaljanak.

Megemlíteném még, hogy a sokkal jobb napokat is látott Újvidéki Televíziónak Havannában több különtudósítója is volt (a magyar szerkesztőségből: Mendrei Ernő és Kovács László).

 

 

2016. november 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább