Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Történelmi sebek feltépése
Kisebbségjogi témák
Bozóki Antal
Miért szükséges feltépni a – még be nem gyógyult – történelmi sebeket? Kinek, minek a javát szolgálja a magyar közösség irritálása? Nem fogjuk mi ezt újabb megalázásként megélni? A Magyar Nemzeti Tanácsnak állást kellene foglalni ebben a kérdésben! Nem fogja megtenni. Bozóki Antal (bozokiantal.blog):
November 17.
Magyar egyetemet, kutatóintézetet!
A 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) keretében kerekasztal-értekezletet tartottak Újvidéken a Tudósklubban a vajdasági magyar felsőoktatás és tudományos utánpótlás kérdéseiről, az elmúlt másfél évtized eredményeiről és a jövőt illető elképzelésekről.
A részvevők álláspontjaikat az alábbi zárónyilatkozatban foglaltak össze:
1. A vajdasági magyar felsőoktatás és tudományosság ügyében az utóbbi időben csaknem mindenki által jelzett hanyatlás, megrekedtség, stagnálás elhárítása érdekében egy Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem létrehozását tartjuk szükségesnek.
2. Rendkívül fontosnak tekintjük egy Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet megnyitását.
3. Alapvetően fontos a vajdasági magyar tudóstársadalom tagjairól egy friss adatbázist kialakítani, a VMAT honlapján megjeleníteni és hírlevelekben megteremteni egy korszerű kommunikációt.
4. A vészes munkanélküliség és az elvándorlás megfékezése érdekében csakis hazai akkreditációval rendelkező intézményekben, vajdasági tanári káderállománnyal folyó képzéseket tartunk elfogadhatónak, a magyarországi vendégtanárok alkalmazása csupán az itteni intézményekkel egyeztetve, hiányszakmák esetében, átmeneti megoldásként szolgálja közösségünk érdekeit.
A fiatalok konkrét követeléseket megfogalmaztak meg. Az itthon maradás függvényében is. A politikusok kötelessége lenne, hogy megtegyenek minden lehetségest lépést ezek teljesítése érdekében.
A Magyar Egyetem mellett nagyon hiányzik a Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet is, amelynek elsődleges feladata az itteni magyarság helyzetének tárgyilagos, a tudomány módszereivel való feltárása kellene, hogy legyen.
November 17.
„Ez hihetetlen!”
A zentai képviselő-testület ülésének napirendjén szerepelt a Közigazgatási Hivatal átszervezése Sarnyai Rózsa Edit, a Közigazgatási Hivatal október 15-én kinevezett új vezetője ismertette a napirendi pontra vonatkozó javaslatot.
Rácz Szabó László (MPSZ) azt javasolta, kerüljön bele a rendeletbe, hogy aki a zentai önkormányzatban munkaviszonyt akar létesíteni, annak – tekintettel a lakosság nemzeti összetételére – mindkét nyelvet (magyar, szerb) beszélnie kell. Sarnyai válaszában elmondta, „a kétnyelvűségre vonatkozó kitétel benne van a munkahelyi besorolásban, de válaszából az is kiderült, nincs akadálya annak, hogy ez ebbe a rendeletbe is belekerüljön”.
A vita lezárása és a módosító javaslatok elhangzása után következett a szavazás. A magyar és szerb nyelv kötelező ismeretére vonatkozó javaslat 12 szavazatot kapott és elbukott. – A jelen levő 11 VMSZ-es képviselő közül egyetlen egy sem tartotta fontosnak, hogy a zentai önkormányzatban dolgozó köztisztviselő, vagy közalkalmazott tudjon kommunikálni az ügyfelekkel magyar és szerb nyelven is! Sőt, a jelek szerint erről nincs is véleményük, mert valamennyien tartózkodtak – írja Kókai Péter a képviselő-testület üléséről készült írásában.
/VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG PROGRAMJA
Szabadka, 2004. június 19.
Az anyanyelvhasználat
(…)
„Kiemelten fontosnak tartjuk megteremteni a magyar nyelv hivatalos használatának jogi, intézményes és anyagi feltételeit. Harcolunk azért, hogy a magyar nyelv minden olyan területi önkormányzatban hivatalos legyen, ahol a magyarság aránya meghaladja az 5%-ot, vagy ahol a létszáma több mint 2000 fő. Ezekben a területi közösségekben minden közhatalmi szervben szavatolni kell magyar nyelven a szóbeli és írásbeli kommunikációt, valamint a törvényszéki és közigazgatási eljárások lefolytatását. Ugyancsak szavatolni kell a magyar nyelvű közokiratok kiadását és a közfeliratok feltüntetését. A felsorolt jogok következetes alkalmazása érdekében javasoljuk a kétnyelvű tisztviselők munkájának külön javadalmazását, valamint nyelvi és szakmai képzését./
Zenta község Statútumának 5. szakasza (Nyelv és írásmód) előírja, hogy „Zenta község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód”. Ebből az következik, hogy a községi közigazgatásban a két nyelv és írásmód egyenrangú használatban van.
Ha közelebbről megvizsgáljuk Sarnyai Rózsa Edit válaszát, arra következtetésre juthatunk, hogy a zentai közigazgatásban a „kétnyelvűség” munkahelyi követelmény, mivel a nyelvtudás „benne van a munkahelyi besorolásban”, illetve a munkafeladatok leírásának tartozéka. Ha viszont ez a követelmény belekerült volna az átszervezési „rendeletbe”, akkor a munkaviszony létesítésének a feltételévé is válik. Lehetséges, hogy a munkahelyi pályázatok kiírásakor szem előtt tartják ezt a követelményt is, de nem egyértelmű, hogy ez kötelező is lenne.
Adva volt, tehát, egy lehetőség annak a munkahelyi feltételnek a kötelezővé tételére, hogy a zentai közigazgatásban munkaviszony létesítésekor a pályázónak mindkét nyelvet (a magyart és a szerbet) beszélnie kell. Ez most mégsem kapott támogatást. A nyelv „beszélése”, bármelyikről is legyen szó, számos közigazgatási munkahelyen viszont, ahol pl. határozatot kel hozni, vagy jegyzőkönyvet készíteni, önmagában még nem elegendő, a dolgozónak tökéletesen ismernie kell az adott nyelv szakterminológiáját is. A múlt század hetvenes nyolcvanas években az ilyen munkahelyeken dolgozókat külön javadalmazták, nagyobb fizetésben részesültek. Azóta persze sok víz lefolyt a Tiszán…
Miért nem élünk az alkotmányos és törvény adta jogainkkal, ahol, és amikor erre megvannak a feltételek? Megválaszolatlan az is, hogy a VMSZ-es képviselőket mi motivál(hat)ta, hogy a javaslat ellen szavazzanak, ha már nem volt akadálya, hogy bekerüljön a rendeletbe? Talán a Szerb Haladó Párttal (SNS) kötött koalíciós szerződés? Kit képviselnek ezek egyáltalán?
November 18.
Történelmi sebek feltépése
Vajdaság Szerbiához csatolásának múzeuma nyílik meg 2018. november 25-én Újvidéken, jelentette be Igor Mirović tartományi kormányfő.
A Novosti napilapnak nyilatkozva elmondta, az előkészületek már megkezdődtek, hogy az esemény századik évfordulóján ünnepélyesen megnyithassák a múzeumot.
„A gyűjtemény nem csak a történelmi november 25-ei dátummal foglalkozik. Azt szeretnénk, ha egy helyen tudnánk bemutatni a szerbség évszázados harcát jogaiért, kultúrájáért, autonómiájáért és az egyesülésért egészen a 17. századtól kezdődően Vajdaság Szerbiához csatolásáig”, mondta Mirović, aki szerint 2017 elején döntenek a jövendőbeli múzeum megalapításáról. Egyelőre nem gondolnak új múzeumépület építésére, hanem a leendő intézmény a már meglévő újvidéki múzeumi épületek valamelyikében kap helyet.
A Szerb Nemzeti Színházban november 25-én este abból az alkalomból szerveztek nagyszabású ünnepséget, hogy Vajdaságot 98 évvel ezelőtt csatolták Szerbiához. (A VMSZ-es Magyar Szó szerint: „Egészen pontosan a csatlakozásról szóló döntés meghozatalának a 98. évfordulóját ünnepeltük”.) Az ünnepségen jelen volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a tartományi képviselőház elnöke is.
– A szerb kormánynak javasolni fogom, hogy módosítsák az állami ünnepekről szóló törvényt, és hogy november 25-ét iktassák be állami ünnepeink sorába – mondta többek között ünnepi beszédében Tomislav Nikolić szerb államelnök, aki emlékeztetett arra, hogy az „északi és a déli szerb tartományok az egységes szerb állam elszakíthatatlan részeit képezik”.
A két esemény csak folytatása a Tartományi Képviselőház által 2016. szeptember 15-én a Vajdaság „hagyományos jelképei használatának módjáról szóló határozat” elfogadásával kezdődött eseményeknek, amelyek a Szerb Haladó Párt (SNS) – a VMSZ koalíciós partnerének – a hatalomra lépésével indultak a tartományban. Mindehhez Pásztor István, a párt elnöke készségesen asszisztált.
Ehhez hozzá tartozik az is, hogy szerb részről (az 1944/45-ös magyarellenes atrocitások ügyében – B. A.) mindmáig „hiányzik az az őszinte bocsánatkérés, ami magyar oldalról már oly sokszor elhangzott”.
Most még csak az a kérdés, hogy menyire van ez a politika összhangban a mindkét ország által hivatalosan kinyilvánított jószomszédi kapcsolatokkal? Aleksandar Vučić szerb kormányfő minapi nyilatkozatával, miszerint „kiemelkedően jó a szerb kormány kapcsolata a szerbiai magyarsággal”? És Orbán Viktor magyar kormányfő kijelentésével, hogy „Szerbia szívügyének tekinti az országban élő magyarokat, messze kiemelkedik Európában a kisebbségeket támogató politikájával”.
Na, már most, ha valaki őszinte jószomszédi kapcsolatokat akar ápolni, tiszteletben akarja tartani a nemzeti kisebbségek jogait és méltóságát, akkor miért szükséges feltépni a – még be nem gyógyult – történelmi sebeket? Kinek, minek a javát szolgálja a magyar közösség irritálása? Nem fogjuk mi ezt újabb megalázásként megélni? A Magyar Nemzeti Tanácsnak állást kellene foglalni ebben a kérdésben! Nem fogja megtenni.
Mit szólna Tomislav Nikolić ahhoz, ha például a magyar honvédség 1941. évi bevonulását ünnepnappá tennénk?
Nikolić javaslatát – a legújabb hírek szerint – elfogadásra már benyújtotta a szerb kormánynak…
Következő cikk: Lemondott Gyárfás Tamás
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >
Deli Andor, a megtollasodott pártkatona
Már most el lehet mondani, hogy Deli Andor vajdasági fideszes/vémeszes EP képviselő tíz évig ott volt >