Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
(Más) napló 81.
Leépített magyar tájékoztatás
Kisebbségjogi témák
Bozóki Antal
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kétéves (2014-2016) beszámolója adós marad a válasszal, hogy a testület miért hagyta szó nélkül veszni a magyar nyelvű tájékoztatási eszközöket. A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) pedig mintha nem is létezne. Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):
Május 17.
Leépített magyar tájékoztatás
A tartományi adminisztráció 2016-ban tíz százalékkal csökkentette a kisebbségi médiumok támogatási összegét, a későbbiek során azonban a vezetőség megígérte, hogy 2017-ben visszaállítják a dotációt a korábbi szintre. A kisebbségi sajtótermékek a piacon ugyanis nem tudnak önállóan megmaradni, egyrészt az olvasótábor folyamatos csökkenése, másrészt az olvasási szokások változása miatt – közli a Magyar Szó.
A Tartományi Képviselőház művelődési és tájékoztatási bizottsági vita során Aleksandar Dedovac, a Szerb Haladó Párt (SNS) képviselője azt mondta, hogy „a kisebbségi sajtónak fel kell hagyni a pénz követelésével és a sajnálkozással, s a finanszírozás egyéb módozatai után kell kutatnia, ahogyan azt a többségi sajtó teszi”.
A médiaprivatizálás (2008. évi) kezdete óta a nemzeti kisebbségi sajtó folyamatos leépítésének/sorvasztásának vagyunk a tanúi. A kisebbségi média pályázatok útján való pénzelésének az elképzelése és a támogatás csökkentése már csak hab a tortán.
Ugyanakkor a NUNS és az NDNV „szégyenletesnek és botrányosnak” nevezik, hogy az újvidéki pályázaton például a belgrádi Informernek egymillió, a Srpski telegraf portálnak kilencszázezer, a SNS-portal-nak pedig 4,5 millió dinárt ítélt meg a városi bizottság az adófizetők pénzéből.
2006-ban 34 rádió sugárzott magyar nyelvű műsort, 2016-ban már csak 13, amelyek közül kettő kommerciális, kilencnek pedig bizonytalan a státusa vagy nem rendszeresen sugároz magyar nyelvű programot. Az utóbbi időben elhallgatott a szabadkai, a nagybecskereki, a nagykikindai, a temerini stb. rádió. Megszűnt a Dunatáj hetilap és több olyan helyi újság is, amelyek egy-három oldalon közöltek magyar nyelvű írásokat, mint például a Zrenjaninske novine, Kovinske novine, Bečejski dani, stb. Egyedül a Pannon RTV-t fejlődését forrás-injekciózták – magyarországi és szabadkai pénzekből.
A megszüntetett magyar nyelvű, vagy ezen a nyelven is sugárzó helyi és lokáli rádiók, községi vagy helyi újságok száma és a visszaesett példányszámok a magyar nyelvű tájékoztatás teljes szétesésére és leépülésére utalnak.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kétéves (2014-2016) beszámolója adós marad a válasszal, hogy a testület miért hagyta szó nélkül veszni a magyar nyelvű tájékoztatási eszközöket. A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) pedig mintha nem is létezne.
Május 17.
Feladat: a nemzeti egyenjogúság érvényesítése
A nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsok és bizottságok munkájáról szerveztek kerekasztal-beszélgetést Topolyán.
Egeresi Sándor tartományi régiófejlesztési és helyi önkormányzati segédtitkár (volt tartományi képviselőházi elnök) elmondta, hogy öt ilyen találkozó terveznek. – A cél, hogy a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsok munkájáról beszéljenek, kialakuljon egyfajta tapasztalatcsere, illetve érkezzenek visszajelzések, hogy miben lehetne segíteni ezeknek a tanácsoknak munkáját. Ezek a tanácsok a 90-es években azért alakultak meg, hogy kivizsgálják a nemzeti alapon történő esetleges incidenseket, próbálják az okokat feltárni, orvosolni az esetleges problémákat – mondta Egeresi. Szerinte „mára sokat javult a helyzet ebből a szempontból, ezért szükséges ezeknek a tanácsoknak a munkáját új tartalmakkal gazdagítani.”
A nemzetek közötti községi viszonyügyi tanácsok megalakításának jogi alapját a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. szakasza képezi. Megalakításuk – az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elvárásai alapján – még 2004-ben kezdődött. Az általam ismert adatok szerint Vajdaság 33 községében alakult ilyen testület (a 45 közül).
…
Törvény a helyi önkormányzatokról
(Az SZK Hivatalos Közlönye, 129/2007. és 83/2014. – másik törvény)
98. szakasz
A vegyes nemzeti összetételű helyi önkormányzatokban megalakul a nemzetek közötti viszonyügyi tanács, mint önálló munkatestület, amely a szerb nép és a nemzeti kisebbségek képviselőiből áll, jelen törvénnyel és a statútummal összhangban.
Jelen törvény értelmében, vegyes nemzeti összetételű helyi önkormányzatnak az a helyi önkormányzat számít, melyben a Szerb Köztársaság legutóbbi népszámlása alapján egy nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több, mint 5%-át, vagy a valamennyi nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több, mint 10%-át képezik a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsban a szerb népnek és azoknak a nemzeti kisebbségeknek lehet képviselője, melyek a helyi önkormányzat összlakosságának több, mint 1%-át képezik.
A tanács a nemzeti egyenjogúság érvényesítésére, védelmére és előmozdítására vonatkozó kérdéseket vitatja meg.
…
Az utóbbi néhány évben nemigen lehetett hallani ezekről a tanácsokról. Az állami szervek ugyanis nem tettek meg mindet annak érdekében, hogy ezek működjenek is. Talán az volt a cél, hogy törvényileg eleget tegyenek az EBESZ-nek.
Úgy tűnik, a mostani tanácskozások célja feléleszteni ezeket a testületeket, amelyeknek egyébként fontos szerepe lehetne a nemzeti közösségek helyzetének, helyi problémáinak rendezésében.
Téves viszont az a nézet, miszerint a tanácsok fő feladata, hogy „kivizsgálják a nemzeti alapon történő esetleges incidenseket”. Ezek ugyanis már büntetőjogi kategóriába és az igazságszolgáltatási szervek hatáskörébe tartoznak. A törvény is úgy szabta meg, hogy a tanácsok fő feladata „a nemzeti egyenjogúság érvényesítésére, védelmére és előmozdítására vonatkozó kérdések” megvitatása lenne.
Ebből az következik, hogy a mindegyik tanácsnak átfogó, az élet minden területére kiterjedő szakmai alapú elemzést kellene készíteni a nemzeti viszonyok alakulásáról és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítéséről a konkrét községben. Ennek alapján aztán hozzá kellene látni a fennálló problémák megoldásához. Ezekből ugyanis van bőven, s ezt láttuk Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő áprilisban tett délvidéki látogatása során is.
A tartományi kormány számára készülő „jelentésnek” tehát ezek az elemzések, nem pedig csupán a „beszélgetések” és „tapasztalatok” alapján kellene elkészülni, ahogyan Egeresi elmondta. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy csak a tényeknek és adatoknak lehet/szabad hinni, nem pedig a politikusok elmondásának.
Kíváncsian várjuk tehát, milyen jelentést fog készíteni Egeresi? Az idézett írás alapján nem lehetünk túlzottan optimisták…
Következő cikk: Vakság mint radikális költői program
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: Vicsek Annamária és a két szék közé esett VMSZ-politika
Vicsek többé nem ülhet három széken egyszerre! Aki a VMSZ alelnökeként, fideszes színekben, de a belgrádi >
Újra inog lábunk alatt a talaj
Újra számba kell vennem több nemzedék göcsörtös történelmi útját, amelyen az egyik sokkhatást követte a másik, >
VMDK: Adófegyelem csak a kicsiknek, miközben a milliárdok észrevétlenül áramlanak
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) komoly aggodalmát fejezi ki a #Radar #Media által megjelentetett „Magyar >
VMDK: Nincs felmentés, a politikai médiaépítésnek neve van, és az nem kompromisszum
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szerint Bodzsoni István legutóbbi nyilatkozata, miszerint „időnként kompromisszumot kellett kötni >
... és itt mi lesz?
A gond majd most kezdődik, mert a pénzek, legalábbis olyan formában, mint eddig, nem fognak jönni. >
A szembenézésre való intelmek
Nem lehet a szembenézésre való intelmeket olyképpen megfogadni, hogy egy kis rést hagyunk az ajtón, de >
„Újra kell gombolni a mellényt”
Attól tartok, hogy a soron levő választások után le kell nyelnünk a keserű pirulát. Hogyan lehetne >
Az ifjú kezek megszentelik a nemzeti zászlót
A parlament megválasztja a házelnököt Forsthoffer Ágnes személyében, aki meghozza az első döntését. Visszakerül a parlament >
A Vajdaságban viszont minden rendben volt és van
A VMSZ nem vett részt a választásokon, tehát nem szenvedett vereséget. A párt és a Magyar >
MI FOLYIK A VAJDASÁGI MAGYAR SAJTÓBAN?
A vajdasági magyar média politikai irányítás alatt áll, a mostani „nyitás” pedig inkább taktikai alkalmazkodás, mint >
KÉRDÉSEK DR. PÁSZTOR BÁLINTHOZ 2.
Mit gondol és érez Ön, amikor nap mint nap a saját vagy a társai fényképével, avagy >
A jövő előttünk, de a múlttal mi lesz?
Magyarország április 12-én abba a történelmi léptékű korszakba lépett, amikor a közmondás végre maguk az elnyomók >