Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
A napok naplója
További nyomozások Csinszka-ügyben, hiszen hétfőn, mint minden hétfőn vagy húsz év óta immár, cikkírás vár, arra pedig készülni-készülődni kell.
Vasárnap, szeptember 9.
A búvárkodás a vasárnap öröme – most is, hogy Csinszka és Babits Mihály szerelmi történetéhez gyűjtöm az adalékokat. Előveszem azt a minikönyvet, amelyet Budapesten Téglás János tanár adott ki nyomdász-diákjaival a Csinszka-Babits dokumentumokból. Fehérmájú fiatalasszony lehetett Boncza Bertuka, s ha nem is tartozott a magyar feministák táborába, feministább volt talán, mint azok. Egy Kaffka Margittól minden bizonnyal merészebb Ady Endrével való kapcsolatában is! Látom, leckézteti a nőtlen Babitsot, mert az nem mer „szabad emberként” viselkedni szerelmi kapcsolataiban. Azután Szabó Lőrinc naplójából gyűjtöm ki az Adynéra (ő általában így emlegeti Csinszkát) vonatkozó utalásokat. Sóvárgó irigység van az ő szavaiban: tetszik neki Csinszka, de fél, hogy kipottyan Babits kegyeiből, így rosszakat ír róla. Babits végül egy másik hiszterikát vesz feleségül – Tanner Ilonkát. Közben arra gondolok, hogy mit kezdhet egy műközpontú irodalomszemlélet ezekkel a már-már triviális életrajzi adatokkal. Ady verseiben Csinszka a lírai hős teremtménye, s ő él mindörökké, a Babits-szövegek zömmel kéziratban maradtak, az egy Költészet és valóság című „élettöredéke” kivételével, amelyet akár költői bűnbánatként is olvashatok. Babits ott írja Csinszkára gondolva: „A kegyetlen Szerelem kezembe adta őt”. De Csinszka akkor már Márffy Ödön felesége volt!
Azt kellene cikkbe írni, hogy Csinszka viszonyai felett a történelem villámos sötét ege volt. Amikor kitört az első világháború, Ady Endrével házasságukért küzdenek a zord Boncza-papával és az árvaszékkel. Amikor Babitscsal jár, a világháború végjátéka riasztotta az emberi szíveket, lévén szó 1919-ről, 1920-ról. S most, hogy ezeket a szerelmi históriákat bogozom, a politikai égbolt ugyancsak viharfelhőktől terhes. S talán így az ildomos. Most is két világ van – a köztörténelemé és a magánéleté!
Hétfő, szeptember 10.
A Forumban megbeszélésen. Tomán László a Kiadó nevében a Hagyományok szerkesztőbizottságát hívta meg – tervezni. Végül ketten ülünk a kerekasztal mellett a főszerkesztő irodájában.
A Hagyományok című sorozatot a Kövek cíművel egyetemben én gondoltam el és programszerűen (és stílszerűen) a Létünk legelső számában tettem közzé javaslataimat. Szerencsére a Kiadó akkor is jó meghallója volt a szükségest javasló szavaknak, így meg is jelentek az első kötetek. Persze története és történelme van ennek a zöld borítólapos sorozatnak (a zöld kész festék, nem kell keverni, végig lehet biztosítani az azonos színt – mondta az első kötet (valójában a kettes számot viselő) tervezésekor a technikai szerkesztő. Eddig 13 kötet jelent meg ebben a sorozatban. A politikai viharok megtépázták, mint az első kötetnek szánt Sinkó-napló kiadását, hiszen első változatát megsemmisítették, egy másik kötetnek két szövegvariánsa készült, mert a nálunk megjelent változatot nem engedték a magyarországi könyvpiacra. Most az elkövetkező öt esztendőre kellene tervet kovácsolni. S mert optimisták vagyunk, hát tervezünk, s majd a bizottság két, most hiányzó tagja elé terjesztjük javaslatainkat. Honi kultúránk pilléreinek szántuk eleve is ezeket a köteteket – dokumentálva a hazai magyar írásbeliség régmúltját és közelmúltját.
Nem kísérte természetesen mindig megértés ebbéli törekvéseinket. De a tizenhárom kötet, hitem szerint, önmagáért beszél. Népköltészeti gyűjtemények, Csáth Géza művei, Szenteleky Kornél és Sinkó Ervin írásai, a két világháború közötti jugoszláviai magyar irodalom nehezen hozzáférhető szövegei, első komoly folyóiratunk antológiája áll immár könyvespolcunkon! Így lett például a verbicai Borbély Mihály mesevilága a miénk igazán!
Kedd, szeptember 11.
Igazi akadémiai nap. Délelőtt osztályülés a Vajdasági Akadémián, este 6 órakor fogadás a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségén abból az alkalomból, hogy a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választott, Őszi Istvánnak, a magyar nagykövetnek baráti és üdvözlő szavait hallgatva arra gondolok, hogy mit illik mondani válaszként. Mondjam, hogy örülök? Szerénytelenségnek, fennhéjázásnak tűnhet. Magammal foglalkozzam? Dicsekvés látszatát keltem. Köszönő szavaimba ezért óhajt szövök: jó lenne tudni, ezután is lesz mód arra, hogy az ifjabb tudósaink itthoni tevékenységükkel érdemeljék kJ a tudományos megbecsülésnek akár ezt a legrangosabb válfaját is. Az anyanyelven művelt tudományok babérjai várjanak rájuk is! Szívbéli óhaj a szívszorító gondolat egyszerre. Ezt próbálom pár mondatba foglalni mindazoknak, akik megtiszteltek megjelenésükkel.
Szerda, szeptember 12.
Döbbenettel olvasom a Magyar Szó szabadkai tudósítójának írását a színház körüli zűrzavarról és téveszméről. Mintha engem is elnémítottak volna!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >