2024. április 19. péntek
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Kilépés júniusban

Villáminterjú Lojze Peterle szlovén kormányfővel

Hübsch Éva
Kilépés júniusban

Szlovénia már döntött. Amíg Szerbia és Horvátország Jugoszlávia elosztásán alkudozik, Bosznia a lassan itt is lángra kapó nemzeti konfliktusokat igyekszik oltogatni, Macedónia és Crna Gora pedig sorsára vár, a szlovének arra összpontosítanak, hogy minél előbb, és ha lehet, minél fájdalommentesebben kilépjenek – ahogy maguk is mondják – ebből a cirkuszból. Úgy vélik, erre most a legmegfelelőbb a pillanat. Szerbia és a Jugoszláv Néphadsereg azzal van elfoglalva, hogy Horvátország területén rendezze a szerb területi igényeket, a frontvonal mögött a szlovének így nyugodtan foglalkozhatnak azzal, hogy júniusban nyilvánosan is bejelentsék: már nem tartoznak Jugoszláviához.

– Meddig jutott Szlovénia a függetlenség felé vezető úton? – erről faggattuk Lojze Peterlet, a szlovén kor­mány elnökét.

– Szlovénia kulcsfontosságú lépések előtt áll, amelyek bizto­sítják függetlenségét. Minden nap történik valami, ami köze­lebb visz bennünket az önállósuláshoz, változtatjuk a jogrend­szert, terveket dolgozunk ki az új gazdasági felépítéshez. Külön gazdasági jogrendszerünk lesz, amely alapfeltétele az önálló gazdasági rendszer, és egyben kulcsa is elszakadásunknak. A másik fontos tényező a honvédelem – ezzel kapcsolatban már tárgyaltam Kadijević tábornokkal is.

– A függetlenség új pénzrendszerrel is jár?

– Szlovéniának az elkövetkező hónapokban be kell vezetnie saját pénzegységét. Ezt elsősorban a jugoszláv monetáris rendszerben a közeljövőben várható újabb hiperinflációtól való önvédelem miatt tesszük. A Nemzeti Bank helyzete is erre késztet. Szlovénia nem óhajt megint hiperinflációs örvénybe kerülni, gazdaságunk biztonsága végett ki kell dolgoznunk saját hitel- és pénzügypolitikánkat. Bankjainkban már ott áll az új szlovén monéta, és csupán arra vár, hogy a hitelesítése körüli eljárás is lebonyolódjon. Tévedés ne essék, ez nem a lipa. A bankjegy címoldalán a Triglav lesz, a hátoldalán pedig az ősi kőtrónus képe, amelyen egykor a nemzet vezéreit avatták fel.

– Szlovénia elsősorban tehát gazdasági okok miatt akar önállósulni?

– Igen. Fő szempontunk a gazdálkodás minősége. Európai szinten és az európai szabványoknak megfelelően akarunk gazdálkodni, ami jelen pillanatban Jugoszláviában különböző okok miatt lehetetlen. Mi úgy szeretnénk dolgozni, mint Európa fejlett országaiban, erre a feltételek is adottak. Dolgos és fegyelmezett munkásaink vannak, és üzletvezetésünk is megle­hetősen fejlett. Emellett biztosak vagyunk abban is, hogy új és korszerűbb státusunk közelebb visz bennünket az európai mércékhez, és hogy végső soron utánunk majd ezt az utat választja Jugoszlávia többi része is.

– Ha Szlovénia végleg elszakad Jugoszláviától, hogyan fog reagálni Európa?

– Arra számítunk, hogy Európa fokozatosan elismer bennün­ket. Ha önálló és független állam leszünk, reméljük, hogy ezt a világ is elfogadja.

– Milyen befolyással van a jugoszláviai válság a szlovén állapotokra?

– Szlovénia másképpen él, mint a többi köztársaság, elsősorban azért, mert nemzetileg homogének vagyunk. Itt csupán egy elenyésző számú olasz és magyar nemzeti kisebb­ség él. Éppen ezért nincs is olyan problémánk, mint Horvátországnak vagy Bosznia-Hercegovinának, ahol a szerb kisebb­ség jelentős számú. Ugyanakkor a jugoszláv gazdasági válság minket is érint, és ezért egyáltalán nem vagyunk felelősek

– Ön személyesen mit gondol a szlovén önállósulásról?

– A szlovének több évszázados álma, hogy saját államban éljenek. Örülök hogy én is részt vehetek ebben az óriási vállalkozásban. Egyáltalán nem lesz egyszerű. Annak is tudatá­ban vagyok, hogy ezt nem is lehet máról holnapra megvalósí­tani. De mindannyian meg vagyunk győződve arról, hogy csakis ez a helyes út.

1991. április 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább