Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (3.)
A Zsidó községek helyzete Vajdaságban az évszázadok folyamán
A Vajdaságban élő zsidók a török hódoltság után lényegében véve osztoztak az Osztrák, illetve később az Osztrák-Magyar Monarchia többi népének sorsában. 1729-ben hivatalosan is engedélyezték a Chevra Kadisa vallási Jótékonysági egylet (arameus, a. m. szentegylet) működését Rácfaluban, a leendő Újvidéken.
A Zsidó község (Communitas Judeorum) működését csak 1748-ban engedélyezték Újvidéken. E község egyfajta politikai-adminisztratív szervezeti egység volt, mely e formájában még 120 évig fönnmaradt. A Zsidó község intézte a zsidóság közigazgatási-adminisztratív ügyeit a városban, a zsinagóga körüli ügyeket, ide értve a vallási-szertartási, továbbá a zsidó általános iskolával kapcsolatos és egyéb humanitárius kérdéseket is. Minden zsidó a Zsidó község jurisdictiója alá tartozott. A község élén a bíró (Judex, Judices Judeorum) állt, akit évenként választottak a község tagjainak sorából, s aki munkájáért közvetlenül a Magisztrátusnak, illetve a polgármesternek tartozott felelősséggel. A hatóságok a zsidósággal való kapcsolatot 1743-tól a bíró, 1750-től a rabbi, 1769-től a zsidó vének tanácsa (Judeorum seniores), 1811-től az elöljáró (porepositus), 1667-től pedig az elnök révén tartották fenn.
1690-ben, I. Lipót uralkodása idején, Kollonich bíboros szigorú gazdasági előírásokat hozott és elrendelte a zsidók kitelepítését a bányavárosokból. A meglevő számos adó és sarc mellé Eleonóra Magdaléna Terézia özvegy császárné 1711-ben új, a szerbekre kirótt adóknál tetemesebb adóval terhelte a zsidókat. III. Károly 1726. évi rendelete (Familietaten Gesetz) egyetlen tagra korlátozta zsidó családonként a házasságkötés engedélyezését. (Ez a rendelet indította meg, mint említettük, a zsidómigrációt a déli tartományok irányában.)
I. Mária Terézia császárnő 1743. IV. 2-án új, csak a zsidókat érintő adónemet vezetett be, az úgynevezett türelmi adót (Taxa tolerantalis), melyet a zsidók Malk-Geldnek (jiddis, a. m. királynőpénz) neveztek, s amely 1746-ban még meg is növekedett. II. József császár 1785. IX. 19-én megszüntette ezt a zsidókra nézve megalázó adót, de mindjárt újat vetett ki kamaraadó néven, melyet majd csak 1846. V. 24-én szüntet meg V. Ferdinánd.
Újvidék szabad királyi várossá való nyilvánítása évében, 1748-ban, a Magisztrátus a kapott kiváltságokkal összhangban elrendeli a zsidók átköltöztetését az akkori Eszéki utcába (Zsidó, Futaki, JNH utca), azzal, hogy a zsinagógát is ide kellett költöztetniük. Ez valójában a korlátozott egyenjogúság törvénye volt.
A Schutz und Handelsjude (védelmet élvező zsidó kereskedő) kiváltság csak azoknak járt, akik a katonai hatóságok vagy magának az udvarnak a védelmét élvezték. E kiváltság Vajdaságban csak a Hirsch családot illette meg 1753-tól.
A magyar forradalom kitörése – 1848. III. 15. – után Pesten és Zágrábban antiszemita zavargások támadtak, melyek kiterjedtek vidékre is. A rendbontók zsidó boltokat és házakat fosztottak ki, és azzal fenyegetőztek, hogy kiűzik Pestről a zsidókat. Ilyen körülmények közt hozta meg gróf Batthyány Lajos magyar miniszterelnök 1848. IV. 22-án azt a döntést, hogy zsidók nem sorozhatók be az újonnan alakult magyar egységekbe. E rendelkezését később visszavonta.
1649. VI. 12-án a péterváradi erőd parancsnoka, Kiss ezredes elrendelte Újvidék ágyúztatását 200 lövegből. A város jelentékeny károkat szenvedett, az épületek 70%-a megsemmisült, részben az ágyúzás, részben az azt követő tűzvész következtében. Megrongálódott a zsinagóga, valamint a Zsidó község meg a kórház épülete is. Az áldozatok száma is nagy volt, a túlélők pedig elmenekültek a városból.
I. Ferenc József császár 1850. IX 20-án kelt rendeletével 1500 Ft pénzbüntetéssel sújtotta a zsidókat a magyar felkelőkkel való rokonszenvezésük miatt.
1867. XI. 25-én lépett életbe a polgári egyenjogúságról szóló törvény, az úgynevezett Emancipáció, mellyel a zsidók kiegyenlítetnek jogaikban és kötelezettségeikben az Osztrák-Magyar Monarchia összes többi lakosával.
1895. X. 1-jén lépett érvénybe a Recepció néven ismert törvény, mely egyenrangúvá teszi a zsidó (izraelita) felekezetet az Osztrák-Magyar Monarchia összes többi létező és elismert felekezetével. Az Emancipáció és a Recepció életbelépésével megváltozott az addigi Zsidó községek szervezete is: úgynevezett Izraelita hitközségekké lettek.
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (4.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >