Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Lúdtalpas ideászok nyomában
„A nép egy részét egész idő alatt be lehet csapni, az egész] népet az idő bizonyos része alatt át lehet ejteni, de az egész népet egész idő alatt nem lehet becsapni.” – Abraham Lincoln
Van úgy, hogy gubbasztok az ülőgumómon, és hagyom, hogy elvonuljon a menet. Mármint a fejemben. Ha szerencsém van, a gondolattársítások vitustánca után egy-két, a tombolásban kifulladt, tehát megragadható mondandó marad a porondon, ha meg pechem van, ott fickándozik továbbra is legalább egy fél tucat. A legbölcsebb dolog ilyenkor felhagyni a szerves egységbe szerkesztés szándékával és a terjedelemre, a cikk hozzávetőleges idomaira bízni a válogatást.
Azok véleményét osztom, akik csak viszonylagos fontosságot tulajdonítottak a Kuvait felszabadításáért vívott háborúnak. Minden alaposabb elemzés azt mutatja, hogy Európa, sőt a világ jövője Keleten (nem Közel- vagy Közép-Keleten, hanem Európa keleti részén és Távol-Keleten) dől el. Észak és Dél esetleges konfrontációja csak másodlagos bonyodalom lehet Michel Serres akadémikus meglátása szerint: „Egy gazdag ország, az a fizika. A szegény, a biológia. Gazdaság a népességszaporulat ellen”. Az öbölválságban pedig a szövetségesek szárazföldi hadművelete, melyet a „százórás csata” néven emleget majd a történelem, bebizonyította a fizika iszonyatos túlerejét a szaporulattal szemben.
Alain Minc közgazdász, politológus és üzletember nagy port felverő új könyvének címe A nemzetek bosszúja, melyben a szerző igencsak borúlátóan ecseteli Nyugat-Európa távlatait a Japán gazdasági imperializmus, az Egyesült Államok elszegényedése, Németország egoizmusa, a Szovjetunió összeomlása, Kelet-Európa balkanizálódása tükrében. Annak, a Nyugaton mindinkább elharapózó véleménynek ad hangot miszerint „hiányzik három birodalom nyugalmunkhoz: az orosz, az ottomán és az osztrák-magyar”. Még a Jalta utáni hidegháborús időszaknak is megvolt a maga előnye, hiszen a „szabad” polgároknak rossz volt ugyan a lelkiismeretük de „szorongás nélkül élhettek a veszélyegyensúlyban, míg lám a közvetlen veszély elmúltával mindentől rettegniük kell”. Minc analízise szerint a hagyományos társadalomszervező értékek elsikkadását (vallás, család, politika, szindikalizmus stb.) csak a nemzet eszméje élte túl, így a közeljövőben a nyugati nemzetállamok fokozott befelé fordulásával, magukba zárkózásával kell számolni.
Nem az a lényeges tulajdonképpen, hogy a francia politikai szakembernek igaza van-e vagy sem. A hozzáállás érdemel figyelmet a hideg, mondhatnók gátlástalan elmefuttatás. A nemes érzelmek, a nekibuzdulás, a romantikus-nemzeti kéjképzetek (fantazmagóriák) helyett Minc számító józanságára, kiábrándult ridegségére volna szüksége a Keleten nyiladozó politikai gondolkodásnak. Ha Clausewitznek maradéktalanul igaza van, amikor azt állítja, hogy a „háború a politika más eszközökkel való folytatása”, akkor a formális logika törvényei értelmében ennek fordítottja is potenciálisan igaz.
A reálszocializmus bukását nem haladó reformátorok emberbaráti elérzékenyülése idézte elő, hanem tarthatatlan állapotának felismerése. A teljes gazdasági (tehát katonai) összeomlás az ezredforduló előttre volt várható.
Tetszik az vagy nem a lúdtalpú ideászoknak – hosszú távú gondolkodásból kiszuperált daliáknak – a kapitalista rendszeri diadalt ül. Az ésszerűség, a hatékonyság kegyetlen világában persze semmi helyük a szócséplés élmunkásainak, a szólampuffogtatás tűzszerészeinek.
Elidegenedés, zilált családi élet stressz, bűnözés, szociális bizonytalanság, erőszak, a kirekesztettek nyomora, a kábítószer (is) része a fogyasztótársadalomnak. És elidegenedés, zilált családi élet, stressz, bűnözés, szociális bizonytalanság, az erőszak, a kirekesztettek nyomora, kábítószer meghatványozott fokon – részei a harmadik világnak. Kancsal vagylagosság…
A „mindig többet, mindig jobbat” magától értetődőnek tűnő követelés szükségességének semmilyen gazdasági-történelmi megalapozottsága sincs. Már semmi sem szavatolja, hogy Európában ne lehetne éhen halni. Az önzetlen segítőkészség pedig a nemzeti közi kapcsolatok terén mindig érdekből fakad.
Jugoszlávia területi egységének megóvása a Nyugat érdekét, hogy ne mondjam, kényelmét szolgálja egyelőre. Az ország életrevalósága senkit sem érdekel. Amennyiben a nagyhatalmi érdekek megváltoznának, biztos vagyok afelől, hogy hónapokon belül csak idejétmúlt térképeken találkoznak a mostani Jugoszláviával a jobb sorsra érdemes diákok.
Jobban belegondolva a dolgokba nem is olyan biztos az, hogy a vajdasági magyarság egyértelműen hátrányos helyzetbe kerülne e felbomlás következtében… Hiszen ha Szerbia egyetlen valós összeköttetése Közép-Európával csakis Magyarországon át vezetne, akkor az északi szomszéddal szembeni függő állapot jelentős mértékben megnövelné az új államban a magyarajkú kisebbség politikai súlyát… De hagyjuk ezt a gyászos bábutologatást a többi – elsősorban horvát – nemzetiség helyzetére való tekintettel. Szívet tépő szózatok, humanista botránkozás vagy erkölcsi rökönyödés egy krízis (görög: krinein a.m. ítélkezni, dönteni) átvészelésekor fölös ornamentika, mint az a bizonyos vitézkötés a fingon: a lényegről vonja el figyelmünket.
Ha már az ógörögnél tartok, hadd üdvözöljem a Naplót magas társadalmi elismerése alkalmából.
A politikai pornográfia szócsövévé lépett elő!
Feltételezni sem merem, hogy egy újságírói életművéért rangos társadalmi kitüntetésben részesült egyén – e minősítés szerzője ne tudná, hogy porné görögül annyit jelent, mint ringyó, a graphé meg hogy leírás. Tehát ha szó szerint fordítok, akkor politikai kurvaságok leírásának, kupleráji jelentésnek; ha meg tágabb értelemben használom a kifejezést, akkor az államirányítási fajtalankodás feltérképezésének kell értenem a lapban megjelent cikkeket – ideológiai ingerliknek.
Vagy netán szándékos elszólásról lenne szó, és… most üt belém a döbbenet, tán csak nem lepleztem le beépített ügynökünket?
* A szerző magát politikai lotyológusnak és rüfkerajznoknak nevezi
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >