2024. március 29. péntek
Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

"Csak élve kijöjjönek onnan"

Vajdasági újoncok az eszéki tűzfészekben - Leintették a szülőket, csak a féltő aggódás marad

Friedrich Anna
Friedrich Anna
Elmentek, mikor jönnek haza? (Németh Mátyás fotója)

A közös sors összehozza az embereket. Mintegy 260 újonc szülei találtak egy­másra ezekben a napokban, szerbek, magya­rok, cigányok...

A gyerekeiket féltik, a gyerekei­kért akartak tenni valamit. Június 29-én rukkol­tak be a fiúk a Jugoszláv Néphadseregbe, Brčkóba, ahol a háromhetes kiképzés után megtartott eskütételen egy rendkívül megnyugtató mondat hangzott el a számukra:

– Ezer szülő előtt mondta az emelvényen az eskütételen egy őrnagy, hogy a gyerekeink még két és fél hónapig ott maradnak kiképzésen – meséli Bakos László, az egyik érintett topolyai szülő.

Ez volt szombaton, aztán eljött a kedd, és az újoncokat Eszékre szállították.

– Megdöbbentünk, amikor megkaptuk a la­pot, hogy Eszéken vannak – közli Baksa Matild, péterrévei szülő. – Mi jóformán haza sem értünk az eskütételről, őket máris vitték. Tudtuk, hogy többnyire vajdaságiak az érintettek, hiszen az eskütételen sok-sok magyar szót hallottunk. Voltak ott Gunarasról, Zentáról, Szabadkáról, Becséről. A férjem, Baksa János és testvére, Imre azonnal elkezdték szervezni a szülőket, amikor megtudtuk, hogy a gyerekeink Eszéken vannak. Faluról városra, házról házra járva mint­egy 260 szülőről tudtuk meg, hogy érintettek a dologban.

A szülők a Tartományi Kép­viselőházban adták tudtukra az illetékes tiszteknek, hogy ag­gódnak gyermekeikért és azt akarják, hogy vezényeljék át őket a veszélyeztetett területről. Együtt akartak elmenni gyere­keikhez, azonban leintették őket. Hírek szerint Macedóniá­ból is indultak volna szülők, de őket is leintették az út veszélyei­re hivatkozva.

Csoportos látogatás helyett katonai védelem alatt szülői bi­zottság jutott csak el Eszékre, az újoncokhoz. Tapasztalatuk egy mondatban: a gyerekek jói vannak, de rendkívül megvisel­tek.

– A tisztek szépen fogadtak bennünket, valamennyi katonát összehívták, hogy lássuk őket. Nekem sikerült külön is beszél­nem a fiammal, de amikor pénzt adtam neki, és a zsebébe nyúlt kirántott valamilyen piru­lákat – meséli Bicók Vince, pé­terrévei szülő, a szülői bizottság tagja.

– Idegcsillapító?

– Nem tudom, nem adott választ. Nem panaszkodott.

Azóta lassan-lassan szűnik a lövöldözés, a jugoszláv államel­nökség tűzszüneti bizottsága is kedvezően értékeli a fegyver­nyugvás tiszteletben tartását. De vigasz-e ez a szülőknek, akiknek gyermekei körülakná­zott területen teljesítenek szol­gálatot? Maga Bicók Vince is csak szűkszavúan említette meg, hogy Eszékről visszatérőben Szarvasnál a katonai járműre is rálőttek, és útjuk aknamezőn vezetett.

– Nem azt akarjuk, hogy a gyerekeink ne legyenek katonák. Akarjuk, hogy szolgálja­nak a hadseregben, de előzőleg olyan kiképzést kapjanak, hogy védekezni tudjanak. Háromhe­tes kiképzés után erre aligha képesek. Az én fiam Eszék mellett Tenjánál egy lőszerraktárt őriz, s körül vannak aknázva. Mesélte, hogy a környéken lőttek mint Texasban – sorolja ag­godalmait Bakos Margit.

Ha az egészben valami vigasztaló lehet, az az, hogy újabban telefonkapcsolat is van a katonákkal. Jelentkeznek telefonon, levelet írnak és a hét végén a szülők csomagot is küldhettek. Úgy tűnik, csillapodik a helyzet, marad azonban a szülők féltő aggódása az újoncok életéért és a remény, hogy az alig húszévesen átélt trau­mák nem hagynak bennük egy életre szóló következményekkel járó nyomot. A háború esz­telenségét a szívük mélyén érzik, és nem értik, miért van ez így, amikor minden szülő a békés életet akarja gyermekének és magának, bárhol él is ebben az országban. Az Eszéken katonás­kodó újoncokat – ha csak pár napra is – most hazavárják, ha már értük nem mehettek a tűzharcok idején... S minden-percnyi fohászaik­ban sóhajtozzak: „Csak élve kikerüljenek on­nan!”

1991. augusztus 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább