Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Nem tudnék nekrológot írni Herceg Jánosról
Nem tudnék nekrológot írni Herceg Jánosról. Pedig hányszor eszembe jutott, nemcsak mióta súlyos betegségének hírét vettem, hanem máskor is, rendszeresen; mi van vele, hogy van.
– Ha nem írnék, nem tudnám elviselni a magányt – mondta néhány évvel ezelőtt. Üldögéltünk doroszlói házának udvarán, minden virágzó volt és üdezöld körülöttünk, mintha nem is egy tikkasztó nyár kellős közepén lettünk volna. Aztán lesétáltunk a kert végébe, melyet a Mosztonga határol, a Mosztonga Herceg Jánossal határolt szakasza. A túloldalon nyárfák, füzesek. Valahogy még ennek ellenére sem lehetett kételkedni abban, hogy ez a kis paradicsom mégsem szüntetheti meg azt a magányosságot, amit egy író érezhet itt nálunk, a Vajdaságban.
Nem tudnék nekrológot írni Herceg Jánosról, mert, mint minden élő, én is önző vagyok: szeretném, ha mindörökre úgy élhetne gondolataimban és képzeletemben, ahogy ott állunk a Mosztonga partján, és lassan körénk sereglik mindenki, elevenek és holtak: az egész vajdasági magyar irodalom apraja és nagyja. Mert miközben le is ültünk a fűre, hogy kedvemre kigyönyörködhessem magam, mintha a zombori Dob utcában lettünk volna, vagy egy kicsit odébb: a sarok mögül épp Szenteleky kanyarodik be, lazán feltűrt gallérjával, némi művészi lezserséget adva polgári eleganciájának. Átellenben Kende Ferenc hintázik el vastag talpú cipőjén billegve, miközben kedélyesen odakiáltja: mit ácsorogsz ott, te őrült, írd meg inkább a gyerekkorodat! De megfordult itt rövid idő alatt mindenki Szirmai Károlytól B. Szabó Györgyig, Tolnai Ottótól Sziveri Jánosig. Mit lehet erre mondani: élő művelődéstörténet volt, a vajdasági magyar irodalom legelevenebb, legérzékletesebb története, s folyamatosnak látszó, felszámolhatatlanul biztos és eleven jelen ideje is ugyanakkor. Csak azon lehetett álmélkodni, hogy aki ilyen ragyogó társalgó, hogy tud mindemellett még oly elevenen, érzékletesen, csupa lírával és gyöngéd humorral írni is. Szédületes emlékezőképessége volt, s ez párosult benne a megjelenítés őstehetségével. Ilyesmit nem lehet megtanulni. A megjelenítés, az érzékletesség képességét csak magamagából bányászhatja ki az ember, ha van mersze hozzá abban a legkonkrétabb magányban, mely minden vajdasági írót körülvesz, Doroszlón éppúgy, mint Újvidéken, Szabadkán, Kanizsán vagy Palicson. S ha van mersze ezen felül még farkasszemet nézni azzal a másik, egyetemesebb magánnyal is, amely minden írót elfog, amikor tollat ragad, és papír fölé hajol.
Az 1972-ben megjelent Két világ, majd a későbbi Kék nyárfás és a Visszanéző című köteteitől kezdődően vagyok Herceg János rendszeres olvasója. Mert való igaz Bori Imre megállapítása: öregkori írásai oldottabbak, szabadabbak, mint fiatalkorának, s érett férfikorának novellái, tárcái, regényei, esszéi. Én az e kötetektől kezdve megmutatkozó Herceg Jánost ismerem igazán. Egyszer talán lesz erőm ahhoz, hogy utánanyomozzak, mi minden bújt meg amögött, hogy aki oly oldottan, mégis csupa elementáris lírával és humorral tudott fogalmazni a világról, miért nem lehetett mindig ennyire friss, eleven és csapongó. Mert irodalmunk történetéhez, mint ahogy önazonosságunk kérdéseihez is, mélységesen hozzátartozik mindaz, amit e mozzanat még elrejt.
Azt hiszem, mindent képekben raktározott el az emlékezetében. (Nem véletlen, hogy annyira vonzódott a képzőművészethez.) Aztán ezeket a lélek mélyéről feltoluló képeket csak megjelenítette: hangszerelte egy-két telitalálat-erejű mondattal.
Nem tudnék nekrológot írni Herceg Jánosról, mert úgy érzem, nélküle nem lenne többé vajdasági magyar irodalom. Nélküle nyomtalanul tűnnénk el a semmibe mi mindannyian, akik itt tollat fogva, a szorongatóan üres papír fölé hajoltunk valaha is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >