Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Az OZNA 35 000 embert ölt meg tervszerűen
Nyilvánosságra kerültek a kivégzettek adatait tartalmazó könyvek
Likvidálások voltak Magyarországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában is, de közel sem ilyen tömegesek, se nem vezettek nyilvántartást.
A Titkos Sírok Feltárása Állami Bizottságának legnagyobb felfedezése a kivégzettek adatait tartalmazó könyvek. Ezt Srđan Cvetković történész mondta el a Novostinak, aki ennek a bizottságnak volt a titkára, amely a tavalyi év végén formálisan megszűnt, és amelynek a szkennelt dokumentációját az Igazságügy-minisztérium a Mai Történelem Intézetnek adta.
A kivégzettek adatait tartalmazó könyvek léteztek minden kerületre vonatkozóan, be vannak kötve és ezekben pontos nyilvántartásokat vezettek azokról, akiket bírósági ítélet nélkül, csak az OZNA utasítása alapján kivégeztek. Ezekből látszik, hogy a kivégzések szervezettek és tömegesek voltak, egy kicsit sem véletlen munka, és hogy sehol másutt Európában nem létezik hasonló dokumentáció.
– Több tízezer embernek a háború utáni kivégzését nem „szóbeli” utasításra, vagy valamiféle anarchikus bosszúból tették, ahogyan azt megkísérlik bemutatni, hanem egy részletes terv szerint, amely kvótákat és szigorú módszert is jelentett, precíz nyilvántartással végezték – mondja Cvetković. – Ezt bizonyítják a kivégzettekről szóló könyvek az egyes kerületekben és a minden szerbiai falut tartalmazó névsorok, amelyeket az OZNA tagjai készítettek.
Ezek alapján készült az áldozatok összeírása. 35 000 bírósági végzés nélkül kivégzett ember lett összeírva, további 2000-3000 embert bírósági ítéletek alapján végeztek ki, amit a katonai bíróságok iktatókönyvei dokumentálnak, és még mintegy 24 000 ember lett kivégezve, vagy halálozott el a táborokban. Többnyire Volksdeutscherekről van szó, Vajdaság szerte, ami táborlakók könyveiből látszik. Az Állami bizottság adatbázisában 59 912 név van.
A Niš, Lekovac, Pirot… területéről kivégzettek könyvéből látszik, hogy az áldozatokra vonatkozó adatokat oszlopokban vezették: családi- és utónév, foglalkozás, hová valósi az áldozat, mely szervezethez és intézményhez tartozik, mikor és hol tartóztatták le, hol és mikor büntették meg és ki hozta a büntetésről szóló határozatot. Az utolsó oszlopban mindenhol az OZNA van feltüntetve.
A kivégzettek között vannak földművesek, tanítók, ügyvédek, papok… Az oszlopban, hogy melyik szervezethez tartoztak a DM (Draža Mihajlović), az SDS (Szerb Állami Őrség), Ljotić önkéntes („Gyülekezés” mozgalom), csetnik, rendőr, mezőőr, de általános vádak is fel vannak tüntetve – „a németekkel való kapcsolat”, „a falu biztosa”, „német kórházban dolgozott”, „népellenség”…
– A dokumentumok nagy részét a BIA archívumában őrizték és átadták Szerbia Levéltárának. Ilyen részletes nyilvántartásokat nem találtak Szlovéniában és Horvátországban. Elmondható, hogy ez egyedülálló megőrzött dokumentum az egész kommunista Kelet-Európában. Az össze kommunista országok közül, az egykori Jugoszláviában, illetve Szerbiában likvidáltal a háború után a legtöbb embert – magyarázza Cvetković.
Likvidálások voltak, mondja, Magyarországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában is, de közel sem ilyen tömegesek, se nem vezettek nyilvántartást. Romániában a kivégzettek számát százakkal, Magyarországban, Lengyelországban ezrekkel számolják, Bulgáriában, mintegy tízezer emberről van szó, Szerbiában viszont ez a szám meghaladja a 35 000-et!
Miért vezetett az OZNA ilyen pontos nyilvántartást? Cvetković úgy véli, nem hitték, hogy a dokumentumokat bármikor is nyilvánosságra hozzák, és hogy a Kommunista Párt elveszíti a hatalmat. Vagyis, nem létezett a nyilvánosságtól és a valamilyen büntetőjogi felelősségtől való félelem. Másrészt, minden totalitárius rendszerben a titkos szolgálat arra törekszik, hogy mindenkiről tudjon mindent, „biztonsági okokból”, különösen akkor, ha olyan családból származik amelynek tagjai közül valakit kivégeztek. Ez mindig alkalmas mód volt a szófogadatlanok kompromittálására.
Mégis, a kivégzetteket nyilvántartó könyvek 20-30 százalékát Alekszandar Rankovics bukása után megsemmisítették, amikor az Udba levéltárát „tisztították”. Ilyen komplett könyvek ma már nincsenek Belgrád Šabac, Kragujevac… területére vonatkozóan.
(Novosti/Bozóki Antal)
Következő cikk: A szotyin túl
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >