2024. május 3. péntek
Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A mindennapi

Öreg Dezső
Öreg Dezső
A mindennapi
InTheNameOfArt fotója

Államalapító királyunk ünnepe nálunk, vajdasági magyaroknál is ötvöződött az új kenyér ünnepével. Nem olyan töretlenül, mint az anyaországban, de amióta itt is ismét szervezetten emlékezhetünk meg Szent Istvánról, nyilvánosan megszentelik és megszegik az új lisztből dagasztott kenyeret. Amelynek még rendes kenyér formája van, és ízben is biztosan a gyermekkor kenyéremlékét idézi. Nem úgy, mint a pékeknél kapható, kenyérnek mondott százfajta valami. Amelyek ára a nevük cifraságától is a magasba szökken. Akárcsak a búza és a liszt árának alakulásától meg az államnak járó falatoktól.

Szóval oda jutottunk, hogy aratás után ismét téma a kenyér ára. Szezonmotívumként kezelhetnénk, mint a fürdőruha-divatot. Mert évről-évre visszatér. Szezonmotívumként kezelhetnénk, ha a mindennapi nem jelentene keserű betevő falatot nagyon sok ember számára. Éberen figyelő és aggódó kormányunk azonban idejekorán közbelépett, és az árutartalékokból 100 ezer tonna lisztet kölcsönöz a pékeknek. Ahogy ők mondják, a magánpékeknek. Egyébként a sütőipar a privatizáció során a magántulajdonba vándorolt. Tehát a pékek meg a kenyérgyár-tulajdonosok szavatosságot vállalnak arra, hogy az 500-as lisztből sütött félkilós vekni ára 15 és 38 dinár között marad a következő hat hónapban. Nem lehet tudni, miből ered ez az óriási különbség a közép-szerbiai és az észak-vajdasági kenyér között, ha ugyanabból a lisztből sütik. Mindenesetre mindegyik pék azt állítja, hogy a kifizetődőség határán dolgozik. Egyébként van olyan pékség, amelyben ilyen veknit is sütnek, és van bolt, ahol ilyen áron meg is lehet venni. De nagyon sok olyan is van, ahol évek óta nem árulnak ilyen kenyeret, és nem is áll szándékukban. Hogyan ellenőrzik majd, hogy az árutartaléki kölcsönből milyen kenyér készül, és mennyiért adják. Nyilván sehogy. Mint ahogy arra sem keresi egyelőre senki sem a választ, hogy mi történik fél év múlva, amikor lejár a kormány és a pékek népnyugtató megállapodása, és ismét téma lesz a kenyérár. Addig múlnak a hónapok, és a fene tudja, mit hoznak magukkal, milyen témákat sodornak le a gazdaságpolitikai színtérről.

Most is itt van (ismét) a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége, amely (ismét) ellentmondásos fogadtatásra talált. A téma ezúttal a költségvetési felelősség. Ez az a szó, amely továbbra is idegenül hangzik Szerbiában. Sőt ellenségesen. Tehát felelősség, méghozzá költségvetési. Csoda-e hát, ha a jegybank új kormányzója látatlanban azt mondta, hogy a megbeszélések nem lesznek könnyűek. Sikeresek viszont igen – mondta ugyanaz a kormányzó. A kormány ugyanis jó irányba lép – állapította meg. Nem világos, mire alapozza kincstári optimizmusát, habár esetében talán nem kellene kételkedni a kincstár állásáról való hiteles információkban. Bár, a csoda tudja. Mert a pénzügyekben felelős és talán járatos miniszter homlokegyenest ellentétes véleményen van, mint a gazdasági tárca vezetője. Ebből következően homlokegyenest ellentétes platformról akar tárgyalni a Valutaalap illetékeseivel. Szerinte ugyanis tiszteletben kell tartani a korábbi megállapodást, amely kimondja, hogy az idén nem lehet emelni a béreket. Ezt vallja a kormányfő is. A gazdaság irányításával megbízott miniszter viszont ismét azt mondja amit az emberek hallani akarnak, tehát, hogy növelni kell a béreket és a nyugdíjakat is. Ez a haladás feltétele. Mert akkor többet vásárolnak majd az emberek. Egy baj van ezzel a logikával. Mi történik, ha a hitelező visszakéri a kölcsönt? De addig is múlik az idő, aki ebédre jóllakik a kölcsönkenyérből, nem gondol a vacsorára – véli a miniszter. Ez a választások előtti hatalom logikája. Szerbiában két év múlva kellene választani. Erről azonban az utóbbi 20 évben nem a szabályok, hanem a politikusok döntöttek. Többnyire rosszul.

2010. augusztus 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább