2024. május 2. csütörtök
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Fordulat

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Fordulat
Kérdés (Jewelfly rajza)

Erőltetetten, műmosolyogva csengett le a parlament és a nemzeti televízió épülete megrohamozásának 10-ik évfordulója. Úgy mondta mindenki a rá szabott szerepet, hogy közben már a másnapi teendők jártak a fejében. Nem volt ínyére való az évfordulózás a vesztesnek és a győztesnek sem. Ha egyáltalán van vesztese és győztese 2000. október 5-ének. Mert a vesztesek a győztesekkel együtt élvezik a hasznát, a győztesek közül pedig sokan a vesztesek közé keveredtek. Szóval nem volt minek örülni, mert a folyamat még tart. Semmi sem tisztult le, de talán a távlatok már nem annyira homályosak.

Nyilván a véletlen hozta, hogy egybeesett a koszovói válságrendezés végső szakaszának a kezdete és a 10. évforduló. Minden esetre jó alkalom volt arra, hogy az államfő óvatosan ugyan, de új lapot nyisson a külpolitikában. Akinek van türelme odafigyelni a szerbiai diplomácia vergődésére, észrevehette, hogy eltűnt világutazó külügyminiszterünk. Vannak, akik legutóbb az ENSZ székháza körül látták, sötétkék Armani-öltönyben és piros nyakkendőben, de olyanok is akadnak, akik esküdnek rá, hogy ott volt az uniós külügyi főmegbízott és a szerbiai elnök brüsszeli találkozóján is, ahol a Koszovó-határozat tervezetét módosították az Unió szájíze szerint. Állítólag akkor már a szavát sem lehetett venni, és mintha nyakkendője is szorította volna kissé, mert, magáról megfeledkezve, többször is meg akarta lazítani. Tény, hogy Vuk Jeremić, aki a „ha választani kell Koszovó és az Európa Unió között, akkor az Koszovó lesz” – politika előretolt, perszonifikált helyőrsége volt, eltűnt, elnyelte a levegő valahol a kontinensek között az itteni igazság terjesztésének hazafias feladatvégzése közben. A politika mindenkori irányítói ezt lakonikusan úgy mondanák: ennek az áldozata lett. Ez esetben annak a Koszovó-politikának, amelyet a milosevići háborúk után Vojislav Koštunica fogalmazott meg, és amelyet, egy kissé stilizálva, kék mezőben, sárga csillagokkal díszítve kínált a mostani kormány Jeremić külügyminiszter bódéjának polcán. És miután nem kelt el, a portékával együtt tűnt el a stand mellől az árus is. Az új Koszovó-politikát most már Tadić elnök hirdette meg, és ő is vette kezébe irányítását. Nem mintha eddig másképpen lett volna, de most kiállt mellette elnöki tekintélyével és a közvetlen választáson szerzett mandátumával, népszerűségével, szavának súlyával. Ez az az új lap, amelyet Brüsszelben nyitott meg az uniós külügyminiszterrel, és amelyet most, az októberi események évfordulója kínálta lehetőséggel élve népével is megosztott. Annyira, amennyire kell. A részletek az előttünk álló hónapokban esedékesek. Az, amit megosztott velünk, arra vall, hogy a mítoszokat és az érzelmeket a valóság és az értelem váltja fel. Nem lehetünk az Európa Unió tagja, ha oda újabb konfliktusokat vinnénk be – mondta az elnök. Azt is mondta: Szerbia nem lehet egy kérdés, a koszovói kérdés országa. Ezt is tudtuk. Jó, hogy az ország első embere elérkezettnek látja az időt arra, hogy ezt megossza népével. Az is jó, hogy egyfajta konszenzus kezd kialakulni ebben a kérdésben. Hogy az új szerb pátriárka beiktatási ünnepségén toleráns, megbékélő szavak hangzottak el. Istennek hála.

Mert a politika módosulásával az Unióba vezető úton levő akadályt mozdítottuk meg. Reménykeltően. A politikai riválisok hallgatásából ítélve – menni fog. Noha, akárcsak 2000. október 5-e után, most sem kell forradalomra számítani. A mindenkori hatalmi politika nem szereti a hirtelen változásokat, fordulatokat. Úgy kell eljutni az egyik érveléstől annak ellenkezőjéhez, hogy a folytonosság és a következetesség látszatát keltsék. Ezért nem váltották le a vereséget szenvedett Koszovó-politika lelkes hirdető titánját, az ifjú külügyminisztert.

2010. október 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább