Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A képmutatók és Ukrajna
Paul Lendvai ellentétbe állítja, hogy a múlt héten pont akkor gyűltek össze az uniós államok vezetői Brüsszelben, mosolyogva, hajlongva, amikor Ukrajnában hatalmas áldozatokat szedett az energiahálózat ellen végrehajtott orosz légitámadás. Így igencsak érthetőnek nevezi, hogy Zelenszkij egyre nyíltabban teszi szóvá: elégtelen a nyugati támogatás.Brüsszel túlságosan vonakodva, túl kevés fegyvert küld, és azt is csak későn, pedig a segítség létfontosságú. Az oroszok ugyan idáig 300-350 ezer embert vesztettek és kénytelenek leírni páncélosaik kétharmadát, ám a diktatúra csírájában elfojt minden ellenállást, a hadi kiadások már a költségvetés egyharmadát viszik el. Viszont az orosz fél lassan ugyan, de képes előrenyomulni az állóháborúban. A hősiesen harcoló ukránok számára alighanem elviselhetetlen képmutatásnak hangzik az összes cikornyás rokonszenv nyilvánítás, valamint a sok ködös ígéret. Az EU-ban igazából nem csak harceszközből és pénzből, hanem főként politikai vezetésből van hiány. Megy a képmutatás, és ez még Németországra, az ukránok legnagyobb európai támaszára is vonatkozik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
A bukott brazil elnök elismerte, hogy jó egy hónapja két testőr kíséretében három napot (két éjszakát) töltött Brazíliavárosban a magyar nagykövetségen, de ezt azzal indokolta, hogy van egy csomó barátja a világban és ők aggódnak. Ezért tárgyalt több magyar diplomatával. Ám az amerikai újság megszerezte a képviselet biztonsági felvételeit és azok alapján valószínűsíti, hogy Bolsonaro menedéket akart kérni.
A rendőrség ugyanis négy nappal korábban bevonta az útlevelét és letartóztatta több, korábbi munkatársát. Több vád is van ellene, a legsúlyosabb az, hogy két éve, a vesztes választás után puccsot szervezett.
Akkor érkezett a követségre, amikor a karnevál miatt országos ünnepet tartottak, így sem a magyar diplomaták, sem a helyi alkalmazottak nem dolgoztak. Utóbbiakat egyébként idővel értesítették, hogy egy darabig utána sem kell bemenniük, de azt nem árulták el nekik, hogy miért nem.
Úgy tűnik, hogy a politikus próbálta kihasználni Orbán Viktorhoz fűződő barátságát, hogy ne tudják felelősségre vonni országa hatóságai. Egy idegen állam diplomáciai képviseletén ugyanis nem lehet őrizetbe venni. A végén aztán elment, de hogy miért, azt nem tudni. Mindenesetre maga a nagykövet, Halmai Miklós gondoskodott róla odabent, közben azonban sűrűn küldött sms-eket valahová.
Az újság a demokratikus világ két legszélsőjobboldalibb vezetőjének nevezi a magyar és a brazil politikust. Orbán még közvetlenül azután is támogatásáról biztosította és kitartásra bíztatta, amikor a múlt hónapban már erősen gyülekeztek a viharfelhők szövetségese feje fölött. Pedig a Legfelsőbb Bíróság bizonyítékokat hozott nyilvánosságra arról, hogy Bolsonaro 2022-ben megpróbálta megkörnyékezni a hadsereg vezetését: ne fogadják el a választás eredményét és álljanak mellé.
Mindenesetre a követségi epizód miatt behívatták Halmai Miklóst a brazil Külügyminisztériumba. (Hozzávetőleg 20 percig kellett a szőnyeg szélén állnia – a szerk. megj.)
Bloomberg
Egy brazil jogászprofesszor úgy látja, hogy tisztázni kell: kért-e Bolsonaro menedékjogot a brazíliai magyar nagykövetségen, vagy legalábbis próbálkozott-e ilyesmivel. Mert a hatóságok vehetik úgy a háromnapos ott alvást, hogy ki akarta magát vonni az igazságszolgáltatás hatálya alól, és akkor a biztonság kedvéért őrizetbe vehetik.
FAZ
A populizmusnak a gazdaság is megfizeti az árát, méghozzá keményen. Erre a következtetést vonja le legújabb tanulmányában a kieli Világgazdasági Intézet igazgatója és két munkatársa. 60 év adatait gyűjtötték be hozzá, 120 országból és arra jutottak, hogy az érintett államoknak tartós gazdasági károkat okoz a demagóg, kétbalkezes politika.
Példa rá, hogy a britek pl. a Brexit óta csak kullognak a világ élvonala nyomában és az olasz gazdaság Berlusconi óta nem képes magához térni. A szerzők ezzel együtt úgy látják, hogy a populizmus korában élünk. Sőt, ahol ez a jelenség egyszer felütötte a fejét, ott hajlamos újra felbukkanni. Továbbá a népbutító politikusok túlélőművésznek számítanak a maguk szakmájában. Csak ritkán tűnnek le a színről gyorsan és saját maguktól. Viszont sokszor mindent megtesznek, hogy hatalmon maradhassanak. Eszközük a megosztás és az uszítás.
Harmadik fontos jellemzőjük, hogy mekkora pusztítást végeznek a gazdaságban. Ha 15 évig uralmon vannak, akkor 10 %-kal csökken a GDP. Csak ígérik a jólétet a népnek. Pont az ellenkezője következik be, fokozódik az egyenlőtlenség, esik vissza a növekedés és a fogyasztás.
Ennek két lényeges oka van: az erősödő protekcionizmus, valamint a demokrácia, a sajtó és az igazságszolgáltatás bedarálása. Egyik sem kedvező a fejlődés és a jólét szempontjából, mert a hatalmasok jelentős mértékben szabad kezet kapnak, így erősödik az urambátyám-rendszer, valamint a korrupció. A következmények drámaiak – a polgárok pénztárcáját tekintve is.
Bloomberg
Putyin megfeledkezett az Iszlám Államról, mert az hiszi, hogy ő maga a Nyugat része, viszont ahogyan reagál a moszkvai merényletre, az paranoiás, ezért mindenki számára aggasztó – mutat rá Mark Champion az amerikai hírügynökség szemleírója.
Három tényezőt tart kiemelendőnek az állítólagos tettesek elfogása után és mind a három az új, multipoláris világ veszélyeire világít rá:
1. A rajtaütés előtt az orosz elnök elengedte a füle mellett az amerikai figyelmeztetést, de az ukrajnai agresszió óta annyira szertefoszlott a bizalom Moszkva és Washington között, hogy a Kreml ura nem volt képes úrrá lenni a saját őrületén. Mert ha észszerűen gondolkodik, rájön, hogy ha kamu lett volna, abba az USA nem kezdhet bele, mert csak rajta veszthet.
2. A 3. világ jelentős része elhitte, hogy Oroszország csupán saját birodalmi birtokát igyekszik visszaszerezni, mivel maga is a nyugati gyarmatosítás áldozata, ám ezzel nem hatott az iszlamistákra. Azokat fikarcnyit sem érdekli Ukrajna, nekik az orosz és a nyugati kolonializáció egykutya.
3. Az államfő nyugodtan okolhatja Kijevet a terrorakcióért, feloldozva ezzel saját magát a kudarc ódiuma alól, mert bármilyen bizonyíték is kerül elő, tetszés szerint akármilyen történetet el tud adni odahaza a népnek, hiszen teljes mértékben uralja a sajtót és felszámolta a szervezett ellenzéket.
Ez azonban roppant nyugtalanító, mert gyakorlatilag minden döntéshez és agresszióhoz tömegtámogatást tud szerezni.
Economist
Az ukrán hadsereg beássa magát, de versenyt fut az idővel, hogy megerősítse frontvonalat, miközben nincs elég lőszere és embere. Most már az is jó volna, ha folytatódna az állóháború, de nagyon úgy néz ki, hogy nem folytatódik, mivel a következő hónapokban jelentős orosz hadművelet várható, és az áttörheti az arcvonalat. Az inváziós erők következésképpen mélyen benyomulhatnak ukrán területre.
A Rochan Consulting elemzője, Konrad Muzika úgy gondolja, hogy a következő 5-6 hónap kritikus lehet. Az ukránok csodát műveltek, amikor visszaszorították az orosz flottát a Fekete-tengeren, jelenleg pedig hazai gyártmányú drónokkal főleg olajfinomítókat vesznek célba mélyen orosz földön. De a harcokat alapvetően a szárazföldön vívják.
Viszont a republikánusok miatt elakadt a 60 milliárd dolláros amerikai katonai segély, az európaiak pedig hiába ígértek erre a hónapra egy millió tüzérségi lőszert. Az oroszok fölénye ezen a téren legalább ötszörös. Ugyanakkor ha sikerül összekaparni 3 milliárd eurót, a csehek tudnak venni másfél millió darabnyi muníciót. Ellenben Kijevnek nincs elég eszköze, hogy még a levegőben elfogja az orosz drónokat, illetve rakétákat.
És ahhoz is meg kell kapnia a támogatást, hogy a Krímet, illetve mélyen az ellenséges vonalakon túl az utánpótlási központokat támadhassa. Továbbá nincs elegendő harcjárműve sem. További gond, hogy az ukrán katonák átlagéletkora 43 év, az emberek kimerültek, le kellene őket cserélni.
Csakhogy a jelentős mozgósításhoz nincs meg a politikai akarat, márpedig törvényt kellene módosítani ahhoz, hogy lejjebb vigyék a sorozás alsó korhatárát, ami jelenleg 27 év. És hát még ki is kellene képezni a friss regrutákat, az pedig több hónap. Ugyanakkor Zelenszkij kevés mentséget tud felhozni arra, miért nem látott hozzá időben a hadállások megerősítéséhez.
Guardian
Nem lehet eltitkolni, milyen végzetes következményekkel járt, hogy Putyin nagy ívben tett az Amerikából érkezett jelzésre – a moszkvai tömeggyilkosság miatt gyengébb, mint valaha. Így értékeli Simon Tisdall, a legnagyobb brit politikai napilap szemleírója. Az elnökről még jobban lehull a legyőzhetetlenség álarca, a kudarcot nem felejtik el és nem is bocsátják meg neki. Ekkora válságban még nemigen volt az eltelt 25 évben.
Nem kétséges, hogy őt terheli a végső felelősség a katasztrofális fiaskóért. Minden normális rendszerben küszöbön állna a lemondása. De ez orosz földön nem így van, bár ez nem okvetlenül az erő jele nála. A diktatúra kiiktatta a fékeket és ellensúlyokat, az orosz embereket krónikusan félrevezetik, ám azok mégsem ostobák. Kemény ütést kapott az erős ember-mítosz.
A választás előtt a Kreml kb. jó egy milliárd fontot költött hazugságokra és propagandára az államfő győzelmének bebiztosítására. Úgy állították be, hogy ő a modern cár, aki bátran megvédi Haza Anyácskát az ellenségektől. Viszont az is Putyin sebezhetőségét támasztja alá, hogy a jelek szerint elhiszi, amit mond. Mert hogy az ukrán „nácikat” vádolja a gyilkossággal, az már pszichotikus.
Arra kell számítani, hogy a terrorakció miatt fokozza a belső elnyomást, kiterjeszti a háborút és jelentős mozgósítást rendel el. Uralma rendszerszintű álságosságokra épül, hihetetlen mértékben eteti a lakosságot. De 19 órán át hallgatott, mert ki kellett fundálnia, miként hárítsa el magáról a felelősséget. Újra meg újra megmutatja azonban, milyen önző és rideg szívű. Minden csak róla szól, mert abszolút hatalom kell neki. Ám sok orosznak már elege van belőle, csak félnek.
A politikus támadható, mert látnia kellett volna, hogy jönnek a dzsihadisták, ám elvakította a nagyképűség és az önteltség. A maga képére formálta az országot, így az brutális, hozzá nem értő, tudatlan, bizalmatlan, téveszmék rabja és elszigetelt. Továbbá alapvetően gyenge.
A krasznogorszki merénylettel Putyin még egy lépést tett a végső elszámoltatás felé, mert az jön, nem kétséges.
Die Welt
A stockholmi Békekutató Intézet, a SIPRI igazgatója nem tartja valószínűnek, hogy Kína lerohanná Tajvant. Mert ugyan Peking csaknem 30 éve egyfolytában növeli a katonai költségvetését, és ily módon megváltoztatja az erőviszonyokat a világban, ám még mindig jelentősen elmarad az USA-hoz képest. Így aligha szeretne viszályba keveredni Amerikával, de ez fordítva is igaz.
Dan Smith szerint mindenesetre beindult a fegyverkezési spirál: hiába szereznek be újabb és újabb harceszközöket mindkét oldalon, az egymással szemben került államok továbbra is félnek, fenyegetve érzik magukat, és emiatt tovább fejlesztik hadseregüket.
Hogy Peking mégsem tervez agressziót Tajvan ellen, annak az egyik oka az, hogy haderői csaknem félévszázada nem vettek részt fegyveres viszályban, így maguk a vezetők sem tudják, egységeik mennyire ütőképesek. Viszont a tajvani véderő nagyon is jól felszerelt és kitűnően felkészült. Ráadásul védekezik, az pedig könnyebb, mint támadni.
Ugyanakkor teljesen elfogadhatatlan, hogy Hszi gyakorlatilag zsarnokként jár el a Dél-Kínai-tengeren, próbálja megfélemlíteni a térség kisebb-nagyobb államait. Így könnyen eszkalálódhat a helyzet, szerencsére az USA a világűrből pontosan képes nyomon követni a fejleményeket. Így ha csupán véletlen incidensről van szó, visszafoghatja magát. Már ha akarja.
Következő cikk: Orbánnak új ellensége van, aki egy felvételt lobogtat a felső szintű korrupcióról
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >