2024. május 3. péntek
Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Határok

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Határok
Dermedt szögesdrót (billyunderscorebwa fotója)

A Koszovó körüli huzavona ismét elnyomja azokat a témákat, amelyeket létfontosságúnak mondott a politikai elit Szerbiában. A felosztására tett utalások, sőt annak szinte nyílt felajánlása, ismét több helyet kap a sajtóban a kelleténél. Talán igaza van annak a koszovói tisztségviselőnek, aki azt mondta: beszéljék már meg a szerb politikusok egymás között, mi a szándékuk Koszovóval, álljanak elő javaslatokkal, és akkor lehet dönteni a következő lépésekről. Mert amit a héten hallhattunk ezzel kapcsolatban, az meglehetősen zavaros. A kormány sajtóirodájának vezetője szemellenzősen egyértelmű: „A szerbiai kormány álláspontját az alkotmány határozza meg, Koszovó Szerbia része, most ENSZ protektorátus alatt áll”. Hasonlóan határozott Vuk Jeremić külügyminiszter is: „Csak egy állami politika létezik, az a Koszovó-politika, amely az alkotmányon és a képviselők idevágó határozatán alapul”.

A külügyminiszter és a kormány képviselőjének a szava azonban már régen jóval kevesebbet ér, mint más itteni politikusoké. Nem is figyelnek már rájuk azok, akik meg szeretnék tudni, mi is Belgrád szándéka Koszovóval. Ha még vannak ilyenek. Szerbiában egyre kevesebben. Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában azonban bizonyára ingerlékenyek a politikusok a felosztás, osztozkodás, elhatárolódás kifejezések hallatán. Ezek azok a szavak, amelyeket Ivica Dačić, a kormány alelnöke használt a napokban Koszovóval kapcsolatban. Ő azt mondja, nem miniszterelnök-helyettesként, hanem pártvezetőként. Mintha nem lenne összefüggésben a kettő, és mintha nem az egyiknek köszönhetné a másikat. Gond ez Szerbiában, nehéz biztosan megállapítani, hogy melyik funkciójában nyilatkozik a politikus. Az európai demokratikus hagyományok arra vezetik az embert, a gondolkodót, hogy állami kérdésekben állami tisztségviselők az illetékesek. A pártok vezetői, a pártocskák vezetőcskéi mondogathatják a magukét, nem biztos, hogy mindig oda kell figyelni rájuk. Bár néha nem árt. Már csak azért sem, mert egyes pártok egyes vezetői hajlamosak a történelem szemétdombján gyűjtögetni. Aztán csak gond van velük, mert szemetelnek, piszkolnak mindent maguk körül, és megfertőzik azt a réteget, amely ezért vagy azért a társadalom margínájára szorult. Szerbia pedig lassan egészében egy margína lesz. Legalábbis így érzi az ember magát benne. Ha nem vigyáz.

Tehát a belügyminiszter a kormányfőhelyettesi tisztségét megkerülve pártvezetői funkciójában azt mondta: osztozkodni kéne. Aztán elhatárolódásra javította önmagát. És hosszabb hallhatás után megszólalt a témában Boris Tadić is. Aki mégiscsak inkább államelnök, mint pártvezető. Habár ezt a tisztségét is gyakorolja olykor. De biztos nem tévedünk, ha azt feltételezzük róla, hogy az államelnöki kedvesebb számára, közelebb áll a szívéhez. És ő is valami olyasmit mondott, hogy a felosztás sem kizárható. Az elosztás talán pontosabb kifejezés lenne. Ez is a megoldások közé tartozik – mondta. Ha mindenki beleegyezik. Namármost bármelyik tisztségében mondta is, őt már komolyan veszik. Azok is, akik szeretik, de azok is, akik ellenségként kezelik. Meg kell hagyni, nem sok ilyen van. Riválisai is inkább megbecsülendő, vagy legalább méltó ellenfelet látnak benne.

Egyelőre Pristinából sem érkezett merev visszautasító válasz, leszámítva a területi egységről szóló szokásos szóvirágokat. Volt viszont egy emlékünnepség Preševóban, ahol az albániai Albán Demokrata Párt képviselője arról beszélt, eljött az ideje az albán területek egyesítésének. Néhány héttel ezelőtt a boszniai muzulmánok vezetője Karađorđevóban azt nyilatkozta: a határok tologatása befejeződött a Balkánon. Valaki vagy valakik vagy naivak, vagy tájékozatlanok. Az is lehet, hogy bennünk vert túl mély gyökeret a nagyhatalmakról terjesztett összeesküvés-elmélet. Pedig lehet, hogy már csak unnak bennünket, unják a balkáni sunyi furfangokat. És nem tetszik nekik, hogy erősödik „a világ ellenünk szövetkezett” hangulat. A Balkán egykori határain túl is.

2011. május 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább