2024. május 2. csütörtök
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Rend

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Rend
A király meztelen (roni_yoffe-d314m2g illusztrációja)

Csak az egyenes és világos beszédtől elszokott itteni diplomaták körében okozott nagy zűrzavart a német kancellár tiszta beszéde a minap Belgrádban. Ha okozott. Mert nem igaz, hogy nem tudták, miért jött és mit akar mondani. Arra úgy látszik nem számítottak, hogy ilyen nyíltan, protestáns egyszerűséggel és tárgyilagossággal mondja majd szemükbe: uraim, a király meztelen, és hallani sem akarok arról, hogy valaki ezt a pucérságot valótlan, álmodott nemzeti cicomába öltöztetve tagadni, takargatni vagy szépíteni próbálja.

Koszovó Németország számára független állam, Berlin elismerte, tehát eszében sincs úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Nem fog Belgrád óhajára, az itteni választások közeledtére való tekintettel, zavartan, szemlesütve félrepillantani amikor erről a témáról szó esik, vagy amikor ezzel kapcsolatban véleményt kell nyilvánítani, szavazásra kell emelni a kart. Nem azért, mert olyan erős, hogy azt csinál amit akar. Nem azért, hogy önkényeskedjen, hatalmát fitogtassa. Hanem azért, mert olyan komoly dologról van szó, mint az Európai Unió bővítése a Balkánon. Ahol akkor sincs rend, ha rend van. Ahol másképpen szeretik, másképpen látják a rendet mint a kontinens más vidékein. Ahány ház, annyi szokás. Ez az elv nagy-nagy megszorításokkal él is az unióban, de azt már nem tűrik el, hogy vitás legyen meddig terjed a porta, hol ér véget a kert, hol a szomszéd kerítése. Németország nem. Ez mondta a kancellár, amikor azt mondta, hogy folytatni kell a párbeszédet, lehetővé kell tenni az EULEX zavartalan munkáját és Észak-Koszovóban meg kell szűntetni a párhuzamos intézmények rendszerét. És ezt értette Boris Tadić is, aki állítólag a megbeszélések után bevallotta legközelebbi munkatársainak, politikai barátainak, ha vannak ilyenek, hogy ez volt pályafutásának legnehezebb párbeszéde. Két napig gondolkodott Szerbia elnöke a válaszon. Egyesek szerint sokáig. Mások szerint, a helyzet súlyosságához képest túl gyorsan, elhamarkodottan döntött, amikor azt nyilatkozta, szó sem lehet arról, hogy Belgrád megszűntesse az úgynevezett párhuzamos intézményeket Koszovóban. Tehát az Ibar folyótól északra élő szerbek közigazgatásának, oktatási rendszerének, igazságszolgáltatási, egészségügyi intézményeinek és még ki tudja mi mindenének a pénzelését. Na meg az irányítását, működtetését az itteni törvények, rendeletek alapján.

Szerbia elnöke nem politikai kalandor. Nem is a múltban élő, a múlt ábrándjaiból megvalósíthatatlan nemzeti terveket szövögető álmodozó. De politikus. Egyfajta reálpolitikus, aki számol a tavaszi választások kihívásaival, és azzal is, hogy meghozná-e a remélt hasznot a társult tagság és a csatlakozási tárgyalások dátumának meghatározása. Esetleg több kárt okozna, ha arra kényszerítené a Koszovóban élő szerbeket, hogy fogadják el Prishtina fennhatóságát. A számla aláhúzása előtt be kell kalkulálni a biztosra vehető újabb menekülthullámot, ha Belgrád a német kancellár követelése nyomán és értelmében becsukná a kaput a szerbiai porta és a koszovói udvar között. A két napos számítgatás eredménye az elnök csütörtöki bejelentése, mely szerint Szerbia polgárainak fel kell készülniük arra, hogy az idén nem leszünk, esetleg nem leszünk tagjelöltek. A tárgyalások időpontjának kijelöléséről nem is szólva.

Az eddigi reagálásokból ítélve mindez nem rázta meg különösebben Szerbiát. Sem polgárait, sem a politikusokat. Belefásult már ez az ország az unióba meg Koszovóba is. A forró augusztus végi letargián már nem sokat rontott az államfő figyelmeztető beszéde. Mint ahogy a két hágai vádlott kiadása sem okozott különösebb megrázkódtatást. Pedig egyesek tartottak tőle. Most csak az a baj, hogy a dolgok ilyen irányú alakulása mégis nagy károkat okozhat. Még nagyobb lesz a létbizonytalanság, a munkanélküliség, kevesebb a pénz, kisebb a külföldi befektetők már most sem létező bizalma. Ami óhatatlanul belső elégedetlenséget indukál. Az sem lenne azonban meglepő, ha az „egyet mondok, mást csinálok” gyakorlata és a csendes diplomácia hasznos ténykedése valamiféle mentőövet találna Szerbiának. Határidőkről ugyanis nem esett szó. Vagy mi nem tudunk róluk.

2011. augusztus 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább