2024. május 2. csütörtök
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Észjárás

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Észjárás
Dosszié (Whatsim illusztrációja)

A titkos dossziék tervezetlen és szervezetlen megnyitása csupán azért, mert ezt kérik tőlünk, kárt okozhat a nemzeti érdekeknek – így reagált az egykori titkosszolgálati főnök arra az európai parlamenti figyelmeztetésre, hogy Szerbiának sürgősen folytatnia kell a volt kommunista titkosszolgálati örökségtől való megszabadulást. Meg kell nyitni a titkos levéltárakat is, különösen az UDBA-ét – üzenik a parlamentből. Nyilvánvalóan nem tudják Brüsszelben, hogy a huszadik századvégi biztonsági szolgálati és titkosrendőri dokumentáció még nem érkezett meg a levéltárakba. Legalábbis ezt állítja a belgrádi Történelmi Levéltár volt igazgatója. Gondok vannak a háború utáni iratokkal is. Mert ahogy megérkezett az anyag a levéltárba, azonnal érkeztek az egyéni titkosítási követelések.

Időről-időre, egyre ritkábban, téma Szerbiában az átvilágítás. Ha most nem hozza fel az Európai Parlament, ebben a választási kampányban már meg sem említette volna senki. Nem hiányzik senkinek; az érintettek, a besúgói oldalon levők elégedettek, a kárvallottak pedig beletörődtek abba, hogy Szerbia az egyedüli ország, ahol még mindig politikai akarat illetve tenni nem akarás kérdése az egypártrendszeri titkosrendőrségi dossziék megnyitása. Nagyon kényes terület – érvelnek egyre ritkábban a politikusok. A már említett volt titkosszolgálati igazgatónak olyan kételyei is vannak, hogy az iratok feltárása csak a „belső ellenségre”, tehát a kommunista uralom politikai megbízhatatlanjaira vonatkozik-e, vagy a külföldi szolgálatokkal együttműködőket is felölelik. A kémeket, ugyebár. Kényes politikai kérdésről van szó – mondja. Holott egy törvénnyel, amely állítólag elvben már el is készült, világosan ki lehetne mondani, meg lehetne szabni, kik voltak az ideológiai éberség megfigyeltjei, kik az ő megfigyelőik, és kik a külföldi kémek. Akik nem ideológiai, hanem biztonsági kérdésekkel foglalatoskodtak. De nem ez a legnagyobb gond politikus barátainknál. Hanem az, hogy a mostani hatalomgyakorlók köreiben is ott ülnek azok, akik besúgóként alapozták meg akkori, majd későbbi politikai és egyéb pályájukat. Gondoljunk csak vissza, ki mindenkiről derült ki a volt szocialista tábor országaiban, hogy vaskos kötetekre elegendő titkosszolgálati jelentéssel szolgált az akkori hatalomnak. És ártott a közvetlen környezetében élő embereknek. Tanárok, barátok, kedves ismerősök, korábban tisztelt szomszédok, szülők, papok kerültek egyik napról a másikra a társadalmi megbecsülés létráján oda, ahova valók, korábbi cselekedeteik alapján. Ez az, amitől Szerbia ódzkodik immár 12 éve. Azt mondják, akkor leszámoltunk a diktatúrával. Kivétel a titkosszolgálati múltú, jelenű (?) besúgói gárda.

Mert nem csak a múlttal kellene leszámolni azzal a fiók mélyén heverő törvénytervezettel. Az ilyesminek igenis katarktikus hatású eseménynek kellene lennie. Azt a most is meglévő, sőt politikai körökben ápolt társadalmi tudatot kellene vele felszámolni, mely szerint a meglévő társadalmi körülmények okozta erkölcstelen viselkedés ellen nem lehet és nem is kell harcolni. Mert ha nem lehet, akkor fölösleges is, hiszen ez az elfogadott rend, csak a félkegyelműek mennek vele szembe. Azt a gyakorlatot, amely nem csak lehetővé teszi, hanem élteti is a pártokráciát, a politikai megbízhatóság kizárólagos szelektálási elvét. Amely ennek alapján működteti a tudományos intézményeket, az oktatást, az egészségügyet, a sajtót, sőt a gazdaságot, az ipart, az infrastrukturális létesítményeket. Dönt azok fejlesztéséről vagy elsorvasztásáról. Egyazon tőről fakad a besúgói mentalitás és a párt-karrierizmus. A sunyi haszonlesés és az együvé tartozás, a rosszban való közös részvétel, a közös érdek a mozgatója. A csoporton kívüliek iránti bizalmatlanság pedig a természetes velejárója. A megbélyegzéstől való félelem, az egyenesektől való idegenkedés az összefogás, az egymásra vigyázás záloga. Ezért nincs átvilágítási törvény (sem).

2012. április 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább