Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Levél az Eötvös Károly Intézethez
Magyarország új alkotmányának három problémája
Érdeklődéssel olvastam a Népszabadságban két folytatásban megjelent összegezésüket a Magyarország új alaptörvényéről folytatott vitáról. Mindenben egyetértek vele, de csodálkozva vettem tudomásul, hogy a két egész oldalon egyetlen szó sem esik arról a három dologról, ami – szerintem – az alaptörvénnyel kapcsolatban a leglényegesebb kifogás lehet. Azért jelentkezek csak ennyire elkésve, mert dilémmám volt: ha senki sem látja azt, amit én lényegesnek tartok, akkor lehet, hogy az én látásmódomban vagy hozzáállásomnban van a hiba. Végül meggyőztem magamat, hogy az általam lényegesnek tartott dolog fontosabb, mint az összefoglalóban említett tények többsége. És lehet, hogy a három dolog közül egyben nincs igazam, (illetve már hozzáállás is lehetséges), de kettőben biztosan igazam van. Már azért is, mert az egyikben nekem ad igazat az Európa Tanács egyik Ajánlása, a másikban pedig a józan ész legelemibb követelménye. Az általam taglalt három probléma közül egy formális, a másik tartalmi, a harmadik pedig ügyrendi.
A formális probléma: nem lehet a Köztársaság megjelölés nélkül azt mondani, hogy Magyarország Alaptörvénye. Lehet, hogy a Magyar Köztársaság megnevezés nem volt helyes. (Ez egy nyelvi sajátosság: mi azt mondjuk Francia Köztársaság, Dán Királyság, közben az Franciország Köztársaság, Dánia Királyság. Mi vajdasági magyar fordítók már megjártuk ezzel a sajátossággal, mert mindig Szerb Köztársaságot mondtunk. Csak amikor tényleg lett egy Szerb Köztársaság, a boszniai Republika Srpska, akkor jőttünk rá, hogy ez mekkora hiba.) Tehát helyes azt mondani, hogy Magyarország Köztársaság. Mert Magyarország az elsősorban földrajzi fogalom. Egy ország. (De lehet labdarúgó válogatott és olimpiai csapat is.) Ennek az országnak a területén lévő állam a Köztársaság. Amely aztán a további szövegben megszemélyesítve jelenik meg: „A Köztársaság nyelve a francia”. (Ilyen megszemélyesítésre a szövetségi államokban is szükség van. „Mi, az Egyesült Államok népei, attól vezérelve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót” – így kezdődik az amerikai alkotmány.)
Lehet, hogy a fentiek jelentéktelen formalitásnak tünnek, csak az alkotmányjogászoknak kellett volna szembetűnie. Sokkal lényegeseb az alaptörvénynek az a tartalmi problémája, hogy a nemzet két fajta értelmezésének (politikiai nemzet és kulturális nemzet) példátlan összekeverése. (Az Európa Tanácsnak bevezetőben említett Ajánlása a két fogalom összekeverésének problémájára világít rá és arra utal, hogy a két fogalom megkülönböztetésével egyszerűbb lenne a kisebbségi kérdés tárgyalása.) Az alaptörvény ugyanis egyszerre használja a nemzetnek mind a két meghatározását. A politikai értelemben vett nemzetet: a magyar nemzet részének nyilvánítja a Magyarországon élő románokat, szlovákokat, szerbeket stb. És a kulturális értelemben vett nemzetet: kötelezettséget vállal a magyar nemzet határon kívül élő tagjaiért. Tehát az alaptörvény szerint magyar a Magyarországon élő szerb is meg a Szerbiában élő magyar is. ( Az alaptörvényről szóló viták idején én biztosra vettem, hogy törlik az idevonatkozó szakaszt, hisz Magyarországon is megírták: mi lenne ha Romániában a román, Szlovákiában a szlovák, Szerbiában a szerb nemzet részének tekintenék az ott élő magyarokat. Nagy meglepetésemre e szakasz mégis bent maradt.)
Végül az ügyrendi probléma. Az alaptörvény nem volt népszavazáson egy olyan országban, ahol népszavazást tartottak arról, hogy a magyar polgárok akarnak-e vizitdíjat fizetni. Holott az alkotmányt még a katonai diktatúrák is népszavazásra bocsátják. A vizitdíj pedig még egy olyan nem egészen normális országban is mint Szerbia az egészségügy miniszter hatáskörébe tartozik, olyannyira, hogy az egyik bevezeti, a másik megszünteti, a harmadik ismét bevezeti, a negyedik emeli összegét, anélkül, hogy a lapok ezt – akár kis hír erejéig – közlésre méltónak tartanák. Persze a magyarázat egyszerű: a Fidesz biztosra vette, hogy tervezete nem kapná meg az elfogadáshoz szükséges a szavazótestület fele plussz egy szavazatot. De ez nem mentség.
Tisztelettel,
Bálint István, Újvidék
*
A szerző arról tájékoztatott bennünket, hogy levelére választ kapott. Közöljük:
„Tisztelt Bálint István Úr!
Levelében foglaltakról nincs Önnel nagyobb vitánk.
- Az állam megnevezése tekintetében mi magunk is szerencsésebbnek tartanánk a Magyar Köztársaság elnevezést, tekintettel arra, hogy Magyarország inkább földrajzi kategória. Azonban minden állam saját kompetenciája a szuverenitása alapján, hogy meghatározza a nevét. Tudomásom szerint a környező országok közül hozzánk hasonló megoldást választott Románia is, amely hasonlóan nevezi saját magát. Úgy véljük azonban, hogy az állam megnevezése, ha a jelenlegi megoldással nem is értünk egyet, nem tartozik azon a minimumkövetelések körébe, amelyekről való megállapodás hiányában a jogállamiság helyreállítása nem lehetséges. Az elemzésünk ezért nem említi ezt a kérdést.
- A politikai nemzet - kulturális nemzet problémája ennél valóban fontosabb, olyan kérdés, amelyet lehet, hogy a 8 pont között szerepeltetnünk kellett volna. Azonban az Ön által is olvasott iratunkkal nem az alkotmányos rendszer kritikájának összefoglalása volt a célunk, hanem valami ennél sokkal pragmatikusabb: a közös minimum kijelölése. Elképzelhető, hogy a politikai közösség tartalmának újragondolása - még ha szerintünk szükséges is lenne - olyan kérdés volna, amelyben nem lehet az alkotmányos jobboldal és az alkotmányos baloldal számára egyaránt elfogadható megoldást találni jelenleg. Ebben most nem tudok állást foglalni. Ugyanakkor azt, hogy ez a kérdés számunkra is fontos, jelzi, hogy már akkor jeleztük ezt az aggályunkat, amikor a politikai közösség új meghatározása elsőként nyilvánossá vált az alkotmányozás folyamán:
http://ekint.org/ekint_files/File/a_harmadik_hullam_alkotmanyozas.pdf
III. pont.
- A harmadikként említett kifogásában is egyetértünk, ez a jelenlegi alkotmány legitimitását jelentősen megkérdőjelezi. Ám mivel mi az iratunkkal nem a jelenlegi alkotmányos rendszer megerősítését kívántuk javasolni, ezzel ebben a dokumentumban nem foglalkoztunk. Foglalkoztunk viszont a jövő alkotmányának megalkotása eljárási kérdéseit is tárgyaló szövegünkben, amely tulajdonképpen a folytatása volt az Ön által is olvasott dokumentumnak. Pár héttel később a beérkezett válaszok, kritikák alapján választ fogalmaztunk meg, amit itt talál: http://ekint.org/ekint/ekint.news.page?nodeid=561
Üdvözlettel:
Szabó Máté”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett
A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >
A Macron-momentum
Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >
Ukrajna győzni fog
Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >
Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon
Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >