A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani és így megláthatja a világ, hogy az országot messze nem csak ő és bandája jelenti. A szlovák jegybank korábbi elnökhelyettese, aki tavaly szakértői kormány élén vezette Szlovákiát, a kampány fő tanulságának azt nevezte, hogy ki kell mozdulni a városokból, mert el kell érni a vidéki embereket is. A Haladó Szlovákia listavezetője arra is kitért, hogy az ellenzéknek közösen kell fellépnie, lehetőleg be kell gyűjtenie a voksokat középről, valamint jobboldalról is. Mert az nagyon fontos, hogy a miniszterelnök érzékelje: van olyan erő, amely képes legyőzni. Akkor talán óvatosabban politizál majd. Egyben az eredménnyel reményt kell tölteni mindazokba, akik elvesztették a hitüket a nemrégiben tartott elnökválasztás után, mármint hogy az ország vissza tud térni a demokratikusabb úthoz. Nagy ugyanis a félelem, hogy Szlovákia a magyar példát követi és így eltávolodik a jogállamtól. Az új hatalom célba vette a sajtót, a civil szervezeteket, valamint az ügyészséget. Bírálók szerint Orbánhoz hasonlóan az új szlovák vezető is igyekszik felszámolni a fékeket és ellensúlyokat, bebetonozni a saját uralmát, miközben közeledik Putyinhoz. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. május 3.

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy eljött Macron ideje – véli Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt igazgatója. Ám rögtön hozzá is teszi, hogy a francia elnök csak akkor tudja betölteni az űrt, ha kilép a komfortzónájából. A politikában pedig a kontinens mind inkább ki van szolgáltatva a kívülről érkező kulturkampfnak. Az államfő nem maradt adós megoldási javaslatokkal sem, de hát az ő politikai géniusza mindig azon alapult, hogy agytröszt módjára közelítette meg a nagy problémákat. Csak éppen olyan volt, mintha Midász ellentétje lenne: amihez hozzáért, az csak ellentmondásosabb lett. Ezért változtatnia kell a megközelítésen.

1. Nem elég beszélnie, tennie kell. Az ukránok megsegítése ügyében Franciaország messze elmarad a németektől. 2. A jövőben nem szabad az európai dráma főszereplőjének tekintenie magát. Össze kell fognia másokkal, Tuskkal, Sánchezzel, Melonival, Kallas-szal.

Csak éppen túl későn jutott el a világ megértéséhez, mivel már csak pár év van hátra hivatali idejéből és a törvényhozásban elvesztette a többséget. Ezzel együtt ennél jobb nem is lehetne az időzítés a színre lépéséhez. Ha akad valaki, aki hidat képezhet kelet és nyugat között, nos, az ő.

A francia nukleáris ütőerő biztosítékul szolgálhat mindazoknak, akik félnek attól, hogy az USA kivonul. És ha nem lesz ennyire dölyfös, illetve ha nem csupán beszél, akkor tartós politikai tábort gyűjthet eszméi köré. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. május 1.

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi új, viszont nem véletlen. A legújabb dobás, hogy kínai rendőrök portyáznak majd a budapesti utcákon, mivel alig egy év alatt megnégyszereződött a kínai turisták száma. Ám sokan attól tartanak, hogy igazából a kínai vezetés a ráhatását igyekszik fokozni ily módon a magyar félre, illetve azon keresztül Európára.

Már két éve kiderült, hogy az ázsiai nagyhatalom Budapesten illegális rendőrőrsöket tart fenn, mert szemmel kívánja tartani a diaszpórát. Vagyis ezek a kirendeltségek a kínai rendőrállam meghosszabbított karjaként működtek. De Kína gazdaságilag is gyökeret vert magyar földön. Lásd a bankszektort, valamint az akkumulátorgyártást. A magyar cégek már külkereskedelmük több mint 4 %-át kínai partnerekkel bonyolítják le. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. április 30.

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét oldalán emelkedett a jólét, de azért még sok a tennivaló: csökken az EU népszerűsége és jönnek fel az euroszkeptikus pártok. És a gondok egyik fő forrása az Orbán-kormány – írja a 10 ország felvételének 20 évfordulója alkalmából Andreas Mihm, aki a kontinens középső és keleti részének gazdasági ügyeiről tudósítja a Frankfurter Allgemeine Zeitungot Bécsből. A bajok egyik forrása, hogy az új tagállamokban gyakran különbség van a tehetősebb városok, illetve a leszakadó vidék között. Egyes politikusok programnak tekintik, hogy elutasítsák, amit Brüsszel akar. A közös határozatokkal szemben minden 2. vétó mostanában Magyarország nevéhez fűződik, miközben az ország az összes tag közül a legkevésbé használja ki a lehetőségeit. Az egy főre számított GDP csupán 40 %-kal nőtt, a külföldi beruházások 12 éve óta esnek vissza. A forint 20 év alatt elvesztette értékének a jó felét. A rossz kormányzás miatt az emberek csak még jobban elszegényednek. Az orbáni obstrukció azonban arra is rávilágít, hogy ez így nem megy tovább, főleg ha a közösség növekedni kíván. Sok mindenen változtatni kell, ha meg akarja őrizni a cselekvőképességét a készülőben lévő felvételek után. A lengyelek, magyarok és csehek megerősíthetik hovatartozásukat azzal, ha csatlakoznak az euroövezethez. Belépésük lépés lenne ahhoz, hogy lezáruljon a keleti nyitás folyamata. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. április 28.

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel ezelőtti nyitás példátlan siker az Unió történetében, éspedig minden érintett számára. Annál sajátságosabb ellenben, hogy a további felvételek ügyében pont azokat a fenntartásokat lehet hallani, mint egykor. Mármint hogy Brüsszel feneketlen hordóba töltené a pénzt, ha csatlakozik Ukrajna vagy a Nyugat-Balkán. De nem szabad ennyiben hagyni. Berlinnek, Párizsnak és Brüsszelnek bizonyítania kell, hogy be kell venni a jelentkezőket, nehogy a szervezet perifériáján húzódó válságövezet a putyinizmus martaléka legyen. Ha az Unió meg akarja őrizni szavahihetőségét, akkor nem szegheti meg a Kijevnek, valamint a nyugat-balkáni államoknak adott ígéretét. Ha felnyitja a sorompókat, akkor nem csupán Moszkva imperialista terveit hiúsítja meg, hanem esélyt kínál, hogy a felvételre váró országokban a demokrácia érdekében hajtsanak végre reformokat. A belépés természetesen sok pénzt igényelne, hiszen a földrész legszegényebb országairól van szó. A legtöbb nettó kedvezményezett kormányból egy csapásra nettó befizető lenne. Ám a mérleg másik serpenyőjében ezzel szemben 50 millió új fogyasztó, hatalmas agrárterület, kedvező energiatermelési lehetőség van. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. május 2.

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa is, hacsak nagyon gyorsan nem békül ki az ukránokkal. Máskülönben ugyanaz a sors var rá, mint 80 evvel ezelőtt Horthy Magyarországára, amely túl későn és túl ügyetlenül próbált különbékét kötni az angolszász hatalmakkal. Nem sikerült. így maradt Magyarország a náci Németország utolsó csatlósa. Félek, hogy Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz. Charles Gati (Népszava):

2024. április 30.

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont az emberfia csupán felsóhajt, ha ez a két állam szóba kerül. A Fidesz ugyanis autoriter módon kormányoz és 8 éven át ugyanez volt érvényes a lengyelekre is. Günter Verheugen, aki egykor a keleti nyitás felelőse volt, mindenesetre azt mondja a Süddeutsche Zeitungban, hogy Magyarország változatlanul demokrácia és Orbánt is utolérheti ugyanaz a sors, mint Kaczynskit. 2004-ben még erős volt a remény, hogy a belépéssel Kelet-Európa új partok felé indul el, és hogy a Rajna-menti, észak-déli tengely után a kelet-nyugati tengely is erős és hatékony lesz. Meg hogy a kettő együtt határozza meg a földrész jövőjét. Csakhogy a bizalmatlanság nem tűnt el a kontinens két fele között és ebből tragédia lett. Mi több, a gyanakvás általánossá vált, amit bizonyít a Brexit. Nincsenek olyan államférfiak, akiktől gyorsabban verne „Európa pulzusa”. Macron ugyan a nagy elődök nyomában halad, de ki tart vele? Mindenütt hangosabbak lettek a nacionalista hangok és a júniusi választás tétje az, miként és hol szóljon a zene. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. április 29.

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog állni Oroszországgal, ezt itt nyugodtan megjósolhatom. Mint hallom, ez még Orbán Viktornak is megjárta az agyát. Az elmúlt év őszén, belső emberek előtt azt nyilatkozta, hogy azért őt bizony aggasztja, hogy Ukrajna, Lengyelország és a Baltikum összefog és lesz egy komoly erőhatalom Északon, Románia és Moldávia is létrehoznak valamit Délen és mi magyarok itt állunk egyedül. Lehet, hogy Orbán Jeszenszky Gézát hallgatta, mert ezt Jeszenszky adta elő nemrég az Andrássy Körben. Betekintve egy másik szörnyű háború ablakán, ugyan borzalmas áldozatokkal jár, de egyértelmű, hogy Izrael képes a globális Nyugat segítségével a katonai győzelemre Iránnal és szövetségeseivel szemben. Állítom, hogy a Nyugat egységének a létrejötte, legalábbis átmenetileg lehetetlenné tette annak a forgatókönyvnek a megvalósulását, hogy jön egy autokrácia és lerohanja a demokráciákat. Lengyel László (Népszava):

2024. április 28.