Merre, vajdasági magyarok?

A VMSZ silány választási ?ajándékai? (Fotó: Facebook)

• Csúnya.
• Csúnyább.
• Legcsúnyább.
• Kampány.
• Voja Žanetić
•  
• Már most el lehet mondani, hogy a december 17-ére kiírt rendkívüli köztársasági és tartományi parlamenti választások nem lesznek se egyenrangúak, se tisztességesek. Olyan vélemények is vannak, hogy Szerbiában nem is választás lesz, hanem szavazás, és hogy „az eddigi legpiszkosabb választási kampány” folyik.
• Jellemző, hogy a Tartományi Választási Bizottság weboldala csak szerb nyelven és cirillírással érhető el, miközben – a tartomány statútuma 24/1 szakaszában – az áll, hogy „Vajdaság AT szerveiben és szervezeteiben a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás is hivatalos használatban van, a törvénnyel összhangban”. Ismét egy jog a papíron, amivel aztán a külföldi delegációknak lehet dicsekedni!
• A tartományi rendkívüli képviselőházi választáson 13 listára lehet szavazni.
• A magyar pártok közül önállóan csak a Vajdasági „Magyar” Szövetség listája szerepel (a 6-os szám alatt, mint a köztársasági választáson).
• A VMSZ – a november 22-i szabadkai megállapodás szerint – a támogatottságot már szinte nem élvező, csak papíron létező, a közéletben elvétve szereplő szatellit pártok, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Magyar Egység Párt (MEP) támogatásával indul ezen a választáson (is). A két megalázott, bedarált szatellit párt azonban a VMSZ listájának még az elnevezésében sem szerepel. A VMSZ-nek fő a látszat, mintha együttműködnének valakivel!
• A VMSZ képviselő-jelöltjeinek listáján 120 név szerepel, vagyis pontosan annyi, mint a tartományi Képviselőház tagjainak a teljes létszáma.
• A magyar-szerb vegyes pártnak az előző (2020-2023-as rövidített mandátumban) 11 tartományi képviselője volt. Tisztára felesleges és értelmetlen volt 120 képviselőjelöltet állítani, mikor kérdés, hogy a párt megszerzi-e az eddigi 11 mandátumot is. Vagy fontos volt a többit jelöltet és a közösséget ámítani? Azt hitették el velük, hogy fontos funkciójuk lesz?
• A VMSZ szinte „ugyanazokat” a személyeket jelölte képviselőknek, aki a pártot az előző ciklusban is képviselték. A választási listán négy új jelölt szerepel csupán.
• A listavezető Juhász Bálint (1982, Szabadka, a párt Intéző Bizottságának elnöke, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem doktorandusza, aki a választási listán az október 30-án elhunyt Pásztor István helyébe lépett). Őt követi dr. Bagi Bojan (1975, Szabadka, általános orvos), Burány Hajnalka (1980, Zenta, magyar nyelv és irodalom szakos tanár), dr. Molnár Viktor (1968. Óbecse, állatorvosdoktor, Csikós László helyett, aki az új listán а 119. helyre került), Pintér Anna-Mária (1982, Belgrád, okleveles közgazdász), Hugyik Karolina (1981, Kúla, magyar nyelv és irodalom szakos tanár), Dobó István (1978, Szabadka, okleveles közgazdász), Kónya Róbert (1980, Zenta, mesterokleveles gépészmérnök, Kovács Károly helyett, aki most a listára sе került), dr. Stojšić Milosavljević Anastazija/Anasztázia (1966, Óbecse, belgyógyász-kardiológus szakorvos, Dubacz Éva helyett, aki most a 16. helyre csúszott), Pirkov Ilija (1974, Kevevára, vendéglátásszervező-vendéglős) és Fazekas Róbert (1976, Szabadka, oktatásszervező és rendszerinformatikus, dr. Nagy Imre helyett, akinek az új listán a 19. hely jutott).
•  Feltűnő, hogy a képviselőjelöltek között (Juhász Bálint kivételével, aki a VMSZ pénztárnoka szerepben híresült el), egyetlen olyan személy sincs, aki a magyar közösség helyzetének javításáért, jogainak érvényesítésért való kiállásával szerzett volna magának elismerést, közismertséget.
• A VMSZ jelöltjeinek többsége a közéletben legtöbbször ismeretlen, a képviselői szerepre érdemtelen. A kompetenciáról nem is szólva, hisz legtöbbjük soha nem is követte, alakította a vajdasági magyar közösség életét. Tekintélyről pedig ne is beszéljünk. Olyan emberek kerülnek döntéshelyzetbe a vajdasági magyarok sorsát illetően, akik csak bólogató Jancsinak lesznek jók.
• A listán egyetlen olyan jelölt sincs, aki ismerné a parlamenti munkát, vagy legalább jogász, politológus, szociológus, illetve társadalomtudományi képzettségű lenne. A 11-es listára négy szabadkai és két zentai személy neve került, ami a mandátumok területi elosztását illetően is kifogásolható.
• A VMSZ képviselői a Tartományi Képviselőházban azzal alkottak „maradandót”, hogy – a néhai Pásztor István párt- és képviselőházi elnök vezényletével – támogatták a Szerb Haladó Párt (SNS) minden javaslatát, függetlenül attól, hogy az a vajdasági magyar közösség érdekében volt-e vagy sem.
• 2018. június 19-én megszavazták a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünnepeljük november 25-ét, amikor 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidéket (Trianon gyászolása helyett); kiemelt jelentőségű dátum lett május 15-e is, mivel 1848-ban ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása a karlócai népgyűlést követően[9].
• Ezeket – a vajdasági magyarság számára traumatikus dátumokat – nem lett volna szabad bevezetni a multietnikus Vajdaságban, hiszen irritálják a polgárok egy részét, uszító hatásuk van. A VMSZ képviselői azonban mindent megszavaztak, még csak nem is tiltakoztak a (nagy)szerb nacionalista indulatok ellen.
•  A VMSZ által az állami és közhivatalokban meghirdetett részarányos foglalkoztatásból sem lett semmi. A magyarok részaránya ezekben nem hogy javult volna, hanem rosszabbodott. A tartományi és az önkormányzati egységekben a magyarok alkalmazási részaránya már csupán 4,52 százalék (az összlakosságban viszont 10,47% a magyarok jelenléte).
• A VMSZ képviselői nem emelték fel a szavukat az anyanyelv használati jogok megnyirbálása, a többnyelvű helységnév és útjelző táblák, valamint a buszokon a nemzeti kisebbségi nyelvű feliratok megszüntetése, a magyar helységnévtáblák lefestése és rongálása ellen, a multikulturalizmus eltörlése, stb. ellen se.
• A VMSZ képviselői nem a magyar közösség érdekeit szolgálták!
• A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) második magyar pártként indul a tartományi választásokon, a Vajdasági Szociáldemokrata Ligával (LSV) koalícióban.
• A sajtó november 17-én még arról írt, hogy a VMDK a választásokon – az önálló listaállításra számító közösségi elvárással ellentétben –, a bácskeresztúri székhelyű ellenzéki ruszin Együtt Vajdaságért [Zajedno za Vojvodinu] politikai párttal indul. A két párt vezetője (Csonka Áron és Olena Papuga) ugyanis „koalíciós megállapodást írt alá a választásokon való közös részvételről”. Később azonban – a jelekből ítélve – együttesen csatlakoztak az LSV-hez.
• A lista hivatalosan a VAJDASÁGIAK – Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) – VAJDASÁGIAK, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), Együtt Vajdaságért – Bojan Kostreš elnevezéssel lett kihirdetve és a 13-as számot kapta.
• A listán Csonka Áron a 6., Olena Papuga pedig a 7. – vélhetően egyik sem befutó – helyen áll.
• A logikus és helyes azonban az lett volna, ha a listavezető Bojan Kostreš, az LSV elnöke után – a második és harmadik helyen – Csonka Áron és Olena Papuga következett volna.
• A Vajdaságiak koalíció mégis megérdemli a magyar szavazók figyelmét, mivel „az LSV értékelése szerint Szerbia alkotmánya és a vonatkozó törvények ugyan a nemzeti közösségek számára sok jogot biztosítanak, de mindez „csak betű a papíron”. Jan Gages, a párt tisztségviselője közölte, hogy „december 17-én csak az erre a pártra leadott szavazat garantálhatja a nemzeti kisebbségek helyzetének javulását.”
• – Arra kérjük a polgárokat, hogy nemzeti, vallási hovatartozásától és származásától függetlenül támogassák a Vajdaságiak listáját és ezzel járuljanak hozzá Vajdaság Szerbiában belüli helyzetének, egyúttal az abban élő kisebbségek helyzetének a javulásához is – írta Gages, akinek az értékelése szerint ezekre a problémákra csak az LSV fogékony és ezeket meg is tudja oldani.
• A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a tartományi választásokon nem vesz részt. A köztársasági választásokon az Együtt a jövőért és fejlődésért – Koalíció a békéért és toleranciáért nevű listán (a 9-es szám alatt) indul, még 12 nemzeti kisebbségi párt, mozgalom és egyesülettel együtt, nem túl sok mandátumszerzési eséllyel.
• A közösségi elvárás az volt, hogy a két párt – a VMDK és a MPSZ – fogjanak össze  és egy listát állítsanak. A pártvezetőknek be kellene számolni a szavazóknak, hogy erre miért nem került sor. Miért mulasztották el ezt az alkalmat is?  
• Mielőbb ismertetni kellene mindkét szervezet jövőt illető terveit is. A további tevékenységhez a támaszt, a támogatást elsősorban a magyar közösségben, nem pedig a szerb pártokkal való szövetségben kell megtalálni.
• A két Bálint (II. Pásztor és Juhász) – a magyar adófizetők pénzéből – elképesztő, mindent elnyomó, lehengerlő választási kampányt folytat. A Magyar Szóból és a Pannon RTV-ből, de az Újvidéki rádióból is – a választási szabályok semmibevételével – folyik a harsány, turbófolk stílusú VMSZ-es propaganda. Eszközökben nem válogatnak. Még Pásztor István emlékével is kufárkodnak, a gyász címén fizetett hangversenyeket rendeznek templomokban, visszaélve az emberek vallásos érzületével is.
• Be is kell vetni minden cirkuszt és kenyeret a népnek, mert féltik az irhájukat. Választási bukás esetén számos gazságra derülhet fény, mint ahogy már sok minden le is lepleződött. Félelmükben még a Facebookon is letiltják azokat, akik bírálóan szólnak hozzá a bejegyzéseikhez. Ez a Véemeszes demokrácia!
• Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere pálinkázás közben – a Szeged–Szabadka vasúti személyforgalom november 28-ai megindulása alkalmából – a VMSZ aktivistái előtt kijelentette: „negyven (ahogy mondta, „otthon ellustult”) magyarországi aktivistát küld a Vajdaságba, hogy segítsék a VMSZ kampányát”. Arra nem gondolnak, milyen következményei lesznek ennek, ha mégis hatalomra kerül a szerb ellenzék?
• A kikotyogós Lázár ezzel hiteles bizonyítékát adta, hogy Magyarország – a nemzetközi joggal és a választási szabályokkal szöges ellentétben – beleavatkozik Szerbia és az itteni magyar közösség belügyeibe. De nem a magyar közösség érdekeit őrzik, hanem a VMSZ vezetői rétege hatalmát! Ezek nem szolgálni, hanem uralkodni akarnak! 
• Ezek a választások is tisztességtelenek lesznek és az itteni magyar emberek újabb megalázását jelentik!
• Elképesztő, hogy a délvidéki/vajdasági magyar közösségnek a Tartományi Képviselőházban – akárcsak a köztársaságiban – továbbra se lesz hiteles érdekképviselete!
• Lázár János azonban óriási bakot lőtt, nem tudja, hogy a vajdasági magyar emberek nagy többségének már nagyon elege van Aleksandar Vučić maffia-országából és azzal együtt a VMSZ-dinasztia ordenáré rendszeréből. Kérdés azonban, hogy az elégedetlenkedők száma eléri-e a kritikus tömeget, vagyis, hogy a választásokon jelen leszünk-e elegen?
• Csak úgy szabadulhatunk meg tőlük, láthatjuk a hátukat, ha december 17-én elmegyünk és a Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a VMSZ hatalmi szövetsége ellen szavazunk! „Tegyünk arról, hogy Vučić a választások után lemondjon!”
• Tartományi szinten elsősorban a Vajdaságiak koalíció (VSL-VMDK) listájára kell szavazni, amelyen magyar képviselőjelölt is van, vagy – köztársasági és tartományi szinten is – a Marinica Tepić, a Szabadság és Igazságosság Párt (SSP) alelnöke által vezetett „Szerbia az erőszak ellen” ellenzéki mozgalom listájára!
• Szerbiában is el kell érni, hogy a hatalom leváltható legyen!
• A választási eredmény megmutatja majd azt is, hogy mennyire becsüli önmagát a vajdasági magyar közösség! Mennyire lát józanul? Mennyire megvásárolható? Mennyire tud felnőni a magyar történelem igaz hőseihez?
• Az országban a szerb ellenzék felsorakozott. Ne higgyük, hogy továbbra is nyerő lesz rászavazni az olcsó, szemfényvesztő, a tömegeket megalázó hatalomra és magyar bábokból álló kiszolgálóikra!
•  

2023. december 5.

A „rendezetten zavaros” eszmék

A „rendezetten zavaros” eszmék könnyen elcsábítják a kiszámíthatatlan veszélyektől rettegő embereket, akik azzal a gondolattal is megelégednek, hogy mégsem élünk a hagyományos diktatúrában. „Az ősfasizmus a legártatlanabb köntösben visszatérhet”, jósolta Eco néhány évtizeddel ezelőtt.  Jóslata bevált. A köntös egyre jobban csábítja a tömegeket. Ahogy látom, még Hollandiában is. Véget László:

2023. december 4.

Izraelre nyomás nehezedik, hogy engedjen a „terroristák vétójának”

• John Bolton szerint bármilyen fegyvernyugvás viszont csupán a Hamász túlélési esélyeit növeli. Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, egykori ENSZ-nagykövet politikailag vitathatónak nevezi, hogy Netanjahu szünetet rendelt el a hadműveletben, bár elismeri, hogy ellentmond egymásnak a terrorszervezet szétzúzásának célja, illetve az, hogy ki kell szabadítani a túszokat.
• Ám a harcok leállításával veszélybe kerül az önvédelem joga. Sokan persze kapva kapnak a lehetőségen, hogy az ellenségeskedés leállásával katonailag megkössék az izraeli vezetés kezét. Csakhogy ez kizárólag a milíciának kedvez. Márpedig ha az fenn tudja tartani a jelenlétét Gáza északi részén, az azt jelenti, hogy a terrorizmust más barbárok is megússzák, mint pl. a Heszbollah vagy az iráni mullahok.
• De a módszert lekoppinthatják országok is, így az általuk elkövetett agresszió áldozatai nem követelhetik szuverenitásukat és területi épségüket. Ilyen potenciális áldozat lehet Ukrajna és Tajvan.
• Biden politikája három pillérre épül: ki kell szabadítani a foglyokat, fokozni kell a segélyeket Gázának és ki kell találni, mi legyen a háború után. A Hamász felszámolásáról szó sincs. Izrael ezzel szemben három súlyos következménnyel néz farkasszemet, ha akár csak visszafogja az offenzívát:
• Gyengül az ország elszántsága, az áldozatok száma nő és erősödik az ellenállás Netanjahu politikájával szemben, végül pedig a Hamász hívei az egész világon fokozhatják a nyomást saját kormányukra, hogy az lépjen fel Izrael ellen.

2023. december 3.

Befagyott világ, ha magyar

Zárszóként például most arról, hogy a kormánypárti képviselők tegnapelőtt a parlament folyosóján egyetlen szó nélkül mentek el a csupán 46 éves Karsai Dániel mellett, aki tolókocsiban ülve várakozott rájuk, hogy a méltó halál jogi lehetőségéről beszéljen velük, amíg egyáltalán képes beszélni. De ők egy pillantásra sem méltatták. Hát persze, ők a rezsim gonoszságainak a tartópillérei. Milyen förtelmes családi örökséggel léptek be ezek az emberek az életünkbe? És milyen más förtelmekre lesznek képesek nem egyetlen emberrel, de mindannyiunkkal szemben, ha egyszer megkapják az arra szolgáló parancsot? Most még le lehet írni, hát leírom: bármire. Bruck András:

2023. december 3.

Mit tesz Európa, ha Trump nyer?

• A konzervatív lap körképe arra jut, hogy benne lesz Európa a slamasztikában, ha Amerikában Trump nyer és visszavonja a nukleáris védőernyőt a földrész feje fölül. Márpedig washingtoni források azt erősítik meg, hogy a politikus készenléti üzemmódba kívánja helyezni a NATO-t. Agytrösztje gyártja neki a tanulmányokat, miszerint nem lenne jó, ha a szövetségnek a kelet-európai gyámságok: értsd a balti államok érdekei szabnák meg az utat. 
• Az amerikai haderőt teljes mértékben kivonnák, a brüsszeli stábot radikálisan karcsúsítanák, a szervezetet csupán egy ’nagy háború’ esetére villantanák be. Az öreg kontinensnek viszont a nukleáris elrettentéshez nem elegendő a 300 francia atomrobbanófej, Amerika az életbiztosítást jelenti számára.
• Ám Párizs és Berlin ellentétesen ítéli meg, hogy miként álljon a védelemben saját lábra a földrész. A németek – az ukrán háború tanulságaként – a közös rakétavédelem fejlesztését szorgalmazzák. A franciáknak, valamint az olaszoknak és lengyeleknek viszont fenntartásaik vannak ez ügyben.
• Viszont ha az amerikaiak netán kilépnek a NATO-ból, még mindig ott vannak a britek, így az oroszok kétszer is megfontolnák, támadjanak-e. A szigetország fegyveres erőinek kutató intézete szerint igazából nem Trump jelenti a gondot. Európának lényegesen meg kell növelnie katonai kiadásait, képesnek kell lennie arra, hogy akár egyedül is segítse Ukrajnát. Hiszen a kontinens keleti részének védelme az USA számára nem létkérdés. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2023. december 5.