Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Via Kelebia
A tolmács
Végel László
Kis Sanyi először egy szerb üzletember alkalmi tolmácsa volt. Simo Obradović úr alkalmazta, aki üzleti ügyekben gyakran megfordult Pesten. Export-import cége szállította Magyarországról a finomságokat – a többi között – a pulyka szalámit, amit még a dél-szerbiai üzletekben is sikerrel értékesített.
A mind nagyobb kereseten felbuzdulva elhatározta, hogy pulykahúst is beszállít, és abból igazi szerb csevapcsicsát készít. Próba szerencse. Az ötletet tett követte, majd kirobbanó piaci sikert aratott. Ki gondolta volna, hogy a szerbek ennyire szeretik a pulykahúst, töprengett magában.
Sanyinak a kezdetben könnyű dolga volt, mert csak az üzleti tárgyalásokon tolmácsolt, ahol nem ütközött nehézségbe a mi mennyi fordítása.
Az üzletemberek olyan szenvedélyesen alkudoztak, hogy Sanyi teljesen beleélte magát. Szinte maga előtt látta a levegőben röpködő milliókat.
Idővel azonban munkaadója bonyolultabb feladatokkal bízta meg. Elállt a lélegzete, amikor egy magyarul megszövegezett szerződéssel találta magát szemben. Semmit sem értett belőle.
A füle tövét vakargatta.
– Nos, mi a gond? – kérdezte Obradović úr.
– Nem tudom, hogy ezt a szót hogyan kell lefordítani – válaszolta Sanyi.
– Akkor meg kell tanulnod szerbül. Mindig mondtam, hogy tanuljátok az államnyelvet, anyanyelvi szinten kell azt is tudnotok, de nem hallgattatok rám. Akkor legalább írd körül, hogy mit akarnak a pestiek – utasította a gazda.
– Körülírnám, de magyarul sem tudom mit jelent – bökött Sanyi az egyik szakkifejezésre. Aztán a másikra majd teljesen belezavarodott, mert úgy sorjáztak a számára az idegen szavak, mint egy több ismeretlenes egyenletben.
– Akkor nem marad más hátra, meg kell tanulnod magyarul is – dörmögött a gazda. – Mégpedig sürgősen. A szerződés hiteles fordítására pár napon belül szükségem lesz.
– Valami komoly szakszótár kellene, meg értelmező szótár, esetleg lexikon. De hát ezeket csak Pesten tudom beszerezni – próbálkozott Sanyi haladékot kicsikarni.
Erre Obradović kiadta a parancsot a sofőrnek, hogy azonnal szállítsa Sanyit Pestre.
Az út eredményes volt, Sanyi egy rakás könyvvel tért vissza, s másnap megvásárolta a megfelelő szerb szakkönyveket is, majd munkához látott. Rövid időn belül Sanyi sikeresen megbirkózott az üzleti szaknyelvvel.
Egy nap Obradović úr azzal a kívánsággal jött elő, hogy szeretne megtanulni magyarul. Néhány kifejezést, egy pár szót, hogy az üzletfeleivel tudjon társalogni. Mindenek előtt azt akarta elsajátítani, hogy mondják például magyarul, hogy. „Hogy van a kedves felesége?”, „Az idén Mallorcára fogunk nyaralni.”, „Hogy ízlik a vacsora?”, „A magyar borok kiválóak”.
Így lett Sanyiból, a tolmácsból magán nyelvtanár. Nagy nehezen megtanulta a mondatokat, bár sehogyan sem állt a nyelvére, de ennek ellenére Obradović úr nagyon elégedett volt. Engem a magyarok nem tudnak többé eladni, dicsekedett ismerősei körében.
Obradović úr sikeres nyelvóráinak köszönve Sanyi rövid időn belül már négy-öt üzletembert oktatott magyarra. Mivel a nyelvórák közben gyakran kellett Pestre utaznia, nem győzte egyedül a munkát. Felhajtott néhány egyetemistát, akik utasításai szerint magyar órákat adtak a szerb üzletembereknek. Talált néhány jogászhallgatót, akiket a szerződések hiteles fordításával bízott meg.
Egy év múlva már annyi munkája volt, hogy magániskolát nyitott. Így lett Kis Sanyiból a Hungária Nyelviskola tulajdonosa, és ügyvezető igazgatója. Fordítókat képzett szerbről magyarra, és fordítva. Még Montenegróból is jelentkeztek diákok, mert állítólag oda igyekezik a magyar tőke. Úgy ment az üzlet, hogy még Obradović is megirigyelte.
– Majdnem olyan sikered van, mint nekem a magyar pulykahúsból készült csevapcsicsával – mondta tréfásan Sanyi vállát veregetve.
Idővel feltűnően sok magyar ajkú érdeklődő jelentkezett. Várakozó lista alakult ki, bár az újdonsült hallgatók kicsit szívták a fogukat a tandíj összegén.
Egyre csak azt hajtogatták, hogy tudnak ők magyarul, csak egy kicsit fel akarják fejleszteni a nyelvtudásukat. Csak éppen annyira, hogy ne érje szó a ház elejét. Olyan választékosan akarunk beszélni, mint a pesti televízióban, bizonygatták.
Kis Sanyi jó üzleti lehetőséget szimatolt, ezért elhatározta, hogy enged az árból.
Meghirdette, hogy a magyar igazolvány tulajdonosai harminc százalékos kedvezményt élveznek.
Csakhogy ezzel aztán meggyűlt a baja.
A magyar igazolvány tulajdonosai nem akartak szerbül tanulni. Csak magyarul és pestiesen.
Hiába győzögette őket Sanyi, hogy hasznuk lehet belőle, ha párhuzamosan a szerbet is tanulják, a hallgatók makacsul kitartottak követelésük mellett.
Nem akarunk janicsárok lenni, mondogatták.
Sanyi gondolt egyet. Pestre utazott, ahol sikerült találni egy nyugdíjas pesti bemondónőt, aki egész délután gyakorolta hallgatóival a szép magyar beszédet. Külön hangsúlyt fektetve a dikcióra, a hangsúlyra, a mondatformálás fortélyaira.
Erre még több hallgató jelentkezett.
Valódi pesti, mondogatták elismerően a hallgatók.
Sanyi egy alkalommal magyar pulykahúsból készített csavapcsicsára invitálta meg a tanárnőt, aki el volt ragadtatva az egzotikus balkáni különlegességtől.
Viszek majd Pestre, mondta, lelkendezve.
De jó lenne, gondolta magában Sanyi, ha a tanárnő ráébresztené a hallgatóit arra is, hogyan kell készíteni magyar pulykahúsból szerb csevapcsicsát. Jó üzletet köthetnének. De nem bocsátkozott bele ebbe a kérdésbe, nehogy janicsárnak nevezzék.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gőg korszaka véget ért
A Vajdasági Magyar Szövetség legutóbbi elnöki nyilatkozata nem más, mint a politikai kétségbeesés és az erkölcsi >
Veszélyes az egyeduralom, az egyhangúság, az egypártrendszer, az egyedüllét…
Talán igaz, töprengett, valamikor öt példányt adtak el, elég baj az, hogy most csak kettő lett >
Közpénzből finanszírozott pártpropaganda működik
A vajdasági magyar közösségnek nem propagandára, hanem tisztességes tájékoztatásra és igaz szóra van szüksége. Nem pártközlönyökre, >
Talán születik valami alternatíva
Orbán Viktor legalább elismerte a vereséget, a VMSZ amely erőteljesen részt vett a Fidesz-kampányban, a vereséget >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Magyar Péter a vajdasági magyarok előtt vizsgázik
Egy esetleges Magyar–Pásztor megállapodás sok vajdasági magyar számára súlyos csalódást jelentene. Nemcsak a VMSZ múltja miatt, >
Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés
A VMÚj a jövőben aktívan részt kíván venni a vajdasági magyarság közéletében, politikájának és kultúrájának alakításában >
A riporter
A riporter nem állít csapdát, nem aláz, nem büntet, nem leckéztet, nem áll bosszút, nem vallat, >
Megint szép lett
Kellett ez a néhány nap, hogy feldolgozzam azt, ami Magyarországon történt időszámításunk után 2026-ban. Nehéz pontos, >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
És most hogyan tovább?
Most ugyan a Fidesszel egy szörnyrendszer light bukott meg, de Magyar Péter kormánya nagyon megnehezítené saját >