Trump az iráni szárazföldi beavatkozás puszta ostobaságán töpreng. Hogyan jutottunk idáig?

Mit lehet mondani vagy gondolni ebben a félelmetes pillanatban? Ezt az illegális háborút soha nem lett volna szabad elindítani. Trump ostobán és opportunista módon cselekedett. Netanyahu is nagy mértékben felelős. A fenyegetés nem volt „közvetlen”. A háború legmeggyőzőbb igazolása – az ígéret, hogy felszabadítják az irániakat a zsarnokság alól – pedig már el lett hagyva. A tárgyalások, mindkét oldalon feltételek nélkül, az egyetlen ésszerű kiút. Trumpnak le kellene nyelnie a büszkeségét, beismerni a hibáját, és bocsánatot kérni. Ám ahogy az egész világ tudja, az a gondolat, hogy ez az Egyesült Államok történetének talán leginkább tudatlan, meggondolatlan és nárcisztikus vezetője valóban megtenné ezt, teljesen nevetséges. A második Trump-elnökség amúgy is katasztrófába torkollott volna. Most történik meg. Simon Tisdall (Guardian):

2026. március 29.

Ki segíti a tüntetőket Budapesten, Belgrádban, Isztambulban?

Budapesten 100 ezrek vonultak az utcára az LMBT-jogok érdekében. Belgrádban főleg fiatalok tiltakoznak az őrizetbe vételek és Vučić egyre autokratább rezsimje miatt. Törökországban a tömegek nem nyugszanak bele, hogy a hatalom járványszerűen tartóztat le ellenzéki politikusokat. Közben a washingtoni Külügy egyik stratégiai elemzése megerősítette, amit Vance és Rubio pár hónapja mondott, hogy ti. Európában elnyomják a szólásszabadságot. Csak éppen ez nem Magyarországra, Szerbiára, hát még Oroszországra vagy Belaruszra vonatkozott, hanem a régi, bejáratott jogállamokra.

2025. július 5.

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek ítélt helyzetekben nem zárta ki az unilaterális megoldásokat. (Még azokban az esetekben sem, ha felfogott érdekei érvényesítésével autoriter és diktatórikus megoldásokat látott szükségesnek támogatnia.) Guatemalai, kubai, argentínai, nicaraguai, haiti, chilei, grenadai és más nyílt vagy titkos beavatkozásai ezt bizonyították. A kubai válság, amelynek végkimenetele az amerikai kontinensen a szovjet katonai jelenlétnek (fenyegetésnek) vetett véget, a Monroe elvvel való kapcsolata egészen nyilvánvaló.

Napjainkban, a megváltozott nemzetközi környezetben és a latin-amerikai államok növekvő öntudatának és önálló orientációinak erősödése közepette nehezebb Washington számára a nyugati féltekét továbbra is saját exkluzív befolyási övezetének tekinteni. A térségben tapasztalható kínai és orosz térnyerést mindenesetre regionális koalíciók építésével próbálja akadályozni, egyelőre változó sikerrel. Dérer Miklós:

2023. december 7.

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot szavatolni neki, csak azért, mert elnök volt. Most persze azt állítja, hogy politikai szempontok vezérlik a demokrata ügyészt. De jó az esély erre, hogy még komolyabb ügyekben is bíróság elé kerül, mert a másik három vizsgálat arra vonatkozik, hogy kifejezetten visszaélt hatalmával. Pl. amikor rá akarta venni a legutóbbi választás után a georgiai hatóságokat: hamisítsák meg az eredményt, amely Bidennek kedvezett. Vagy amikor a csőcselék felheccelésével és a törvényhozás ostromával igyekezett megakadályozni a hatalom átadását.

2023. március 31.

Trump Irán elleni támadása felelőtlen

Egy felelős amerikai elnök meggyőző érveket sorakoztathatna fel a további iráni fellépés mellett. Ennek középpontjában a stratégia világos ismertetése kellene álljon, valamint annak indoklása, miért most támad, amikor Irán láthatóan nincs közel az atomfegyver megszerzéséhez. A stratégiának magában kellene foglalnia a Kongresszus jóváhagyásának kérését és a nemzetközi szövetségesekkel való együttműködést. Ehelyett Trump megvetéssel bánik a szövetségesekkel. Folyamatosan hazudik, többek között a júniusi iráni támadás eredményeiről. Nem teljesítette saját ígéreteit más válságok – Ukrajna, Gáza és Venezuela – megoldására. Magas rangú katonai vezetőket bocsátott el, mert nem tanúsítottak feltétlen hűséget politikai szeszélyei iránt.

2026. február 28.

Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen

Ezt a kérdést teszi fel a Politico  amerikai portál európai kiadásában. 

„Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit látjuk. Moszkva a teljes eszközkészletet használja a politikai vita befolyásolásától a kritikus infrastruktúra elleni kíbertámadásokig és a szabotázsig” – mondta el Thomas Haldenwang, aki nemrég mondott le a német belföldi hírszerzési ügynökség élén betöltött tisztségéről.
A Politico rendkívül hosszú cikkében számos konkrét példát sorolt fel a fentiekre, valamint további hasonló jellegű akciókra. Rámutatott: az orosz akciók egészen a közvetlen erőszakig terjednek, és egyre nehezebb szemet hunyni efelett. Ilyenekre is sok példát hozott fel a portál. 

Néhány kormány, különösen az északi és a balti államok, megpróbáltak riadót fújni, de az EU és a NATO kollektív reagálása mindeddig figyelemre méltó mértékben béna volt. 

2024. november 26.

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg a legfejlettebb közé tartozik a világban, ám Gázában a humanitárius katasztrófa ijesztő méreteket ölt. Kifogy a kenyér, a túlzsúfolt menedékhelyeken arat a rüh és a hasmenés. A koszos víztől szintén sokan betegednek meg. A polgári áldozatok számára valószínűleg jóval meghaladja a 10 ezret. Ám a harcoknak csakis a tárgyalások vethetnek véget. Csak éppen nincs érdemi béketerv és ez megosztja a zsidó államot, illetve a szövetségeseit. Az ország továbbra is a mély sokk állapotában van a Hamász támadása nyomán. Sokan érzik úgy, hogy személy szerint is veszély leselkedik rájuk. Netanjahu hibát követett el, amikor nem fogadta el, hogy túszokat engedjenek el a tűzszünetért cserében. Az ártatlan civilek kiszabadítása ugyanis nem állt volna a bűnösök levadászásának útjában. Minél tovább tartanak a harcok, annál valószínűbb, hogy a háború átterjed környező országokra, illetve annál magasabb lesz a palesztin civil halottak száma. Ez utóbbi adatnál jobb eszköz nem is kell a Hamásznak a toborzáshoz. Ám sajnos a miniszterelnök alighanem ragaszkodik ahhoz, hogy csakis a megfélemlítéssel lehet pacifikálni a palesztinokat. Pedig éppen ez az a megközelítésmód, amin változtatni kell, hiszen nem vált be. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2023. november 11.

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy illúzió azt hinni: létezhet ütköző övezet Oroszország és a kontinens között. Ily módon – teszi hozzá – Nathalie Tocci – a választóvonal egyik oldalán olyan rendszerek vannak, amelyekben lehetséges a jólét, a biztonság és a demokrácia, bár a magyar és a lengyel példa bizonyítja, hogy ez azért nem okvetlenül van így. A másik oldal sorsa a tekintélyuralom, a háború és az államkapitalizmus. Hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapott az EU-tól, azt a szolidaritás és az ellenállás elismerésének a jeleként lehet értékelni. Egyre jobban kirajzolódik, hogy túl nagy lenne az ár, ha az ország azon a térfélen maradna. Ám még a legjobb forgatókönyv megvalósulása esetén, tehát ha Kijev képes felszabadítani saját magát és hajlandó tárgyalni az oroszokkal, még akkor sem valószínű, hogy stabil béke alakul ki – mindaddig, amíg Putyin hatalmon van. Az pedig még sokáig eltarthat. A biztonság törékeny marad a földrészen, Ukrajna minden bizonnyal állig felfegyverzett állam marad, hogy elhárítson minden újabb agressziót. Az újjáépítés több tízmilliárd dollárba kerül majd és az összeg csak nő a mindennapos rombolással. A terhekből az oroszoknak részt kell vállalniuk, ám ez elképzelhetetlen a mostani elnökkel a nyeregben. Nemigen lehet abból kiindulni, hogy be lehet vonni e célra az elkobzott orosz javakat. Vagyis a költségek oroszlánrésze Európára fog hárulni. Ennek előteremtésére mozgósítani kell a magántőkét, amihez egyfelől az uniós tagsággal együtt járó kormányzási és jogállami biztosítékokra, másfelől NATO-jellegű katonai garanciákra lesz szükség. Európa mind inkább rá fog ébredni, hogy nem ússza meg a keleti bővítést. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2023. március 16.