2024. március 1. péntek
Ma Albin, Albina, Leonita, Lea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Via Kelebia

A postás jótéteménye

Végel László
Végel László
A postás jótéteménye
(DimondDoves illusztrációja)

A postás halála után egyre több falubeli panaszkodott, hogy nem kapja kézhez magyarországi leveleit. Furcsállották az újonnan előállt helyzetet, hiszen gyerekeik addig legalább havonta egyszer jelentkeztek, s részletesen beszámoltak, hogy szorgalmuknak és kitartásuknak köszönve szépen haladnak a pályán. Biztatták az otthoniakat, hogy ne aggódjanak, jól megy a soruk.

A megható sorokat a szülők többször is átolvasták, és alig várták a pillanatot, amikor a postás időt kerített a válasz megírására. Mert nála nem tudott senki sem szebb levelet összeállítani.

Váratlan halála után – a doktor úr szerint gyomorrák vitte el –, a falubeliek tanácstalanul álltak, nem találtak magyarázatot az elmaradt levelekre. Először mindenki az új postásra gyanakodott, gondolták, azért nem kézbesíti ki őket, mert kevesli a borravalót, amit az adócédulák vagy más hivatalos iratokat kézbesítésekor kapott.

Később a szerb postaigazgatóra terelődött a gyanú. Biztosan ő rendelte el, hogy visszatartsák a külföldi leveleket. Félnek. Nem tetszik nekik, hogy nem hagynak cserben bennünket a gyerekek, tépelődtek. Arra a következtetésre jutottak, hogy ha félnek, akkor rövidesen jobbra fordul minden.

Jobb lesz, bizonygatta a vidéki földrajztanárnő is, aki fűnek-fának azzal dicsekedett, hogy Budapesten a legmagyarabb érzelmű emberek tárasságába bejáratos, ahol méltányolják a magyarságért hozott áldozatát. Gyakran mutogatott egy gyűrött újságot, amelyben azt írta, hogy az életét kockáztatja a magyarságért. Akik elolvasták, a fejüket csóválták, de nem kommentálták. Ha már pesti újság írja, akkor biztosan van benne valami, mondogatták egymás között.

Jobb lesz, emelte fel a hangját a tanárnő, ám nem a külhoni gyerekeknek köszönve, hanem az itthoni vezetőinknek, akik olyan hősiesen küzdenek a szerbekkel, hogy azok kénytelenek lesznek engedni a huszonegyből. Aztán elővette a belépési nyilatkozatot, arra buzdítva a falubelieket, hogy lépjenek be a kisebbségi pártba, akkor majd a vezetők még elszántabban küzdenek.

Az emberek kétkedve csóválták a fejüket. Annyiszor ígérgették nekik, hogy jobb lesz, de kiderült, hogy minden maradt a régiben, ezért nem bíztak már senkiben. Ez a mélységen bosszantotta a tanárnőt.

Kapóra jött neki a postás özvegye, aki egy napon félénken csöngetett a lakása ajtaján. Félénket tett le az asztalra egy köteg levelet, s elmondta, hogy a postaigazgató találta meg őket a férje asztalfiókjában. Aztán az asztalra tett még egy borítékot, amelyen magyar bélyeg volt. Befejezetlen levél volt, amelyet a postás írta valamelyik gyerek nevében. A tanárnő felháborodva olvasta a levelet. Hát erről van szó! Saját magával levelezett, aztán zsebre vágta a borravalót.

– Nagy bűnt követett el? – kérdezte megszeppenve az özvegyasszony.

– Nagyot – válaszolta szigorúan a tanárnő.

Gondosan szétszortírozta a leveleket, és elhatározta, hogy tiszta vizet önt a pohárba.

Házról házra járva bemutatta a megdönthetetlen bizonyítékokat, miszerint a kis postás közönséges csaló volt.

Az idős emberek forgatták a kezükben a leveleket, amelyeket a postásnak diktáltak le.

A tanárnő újra előhozakodott a kisebbségi párttagsággal.

– Szóval csak bennünk bízzanak – jelentette ki bátorítóan.

Magán kívül volt, látva, hogy az emberek hitetlenkedve csóválják a fejüket.

– Nekem nem hisztek, aki annyit tettem a magyarság érdekeiért – fortyant fel az egyik idős ember előtt, aki csendesen csak ennyit mondott: a kis postás többet tett. A tanárnő felháborodva mérte végig a megtört embert, és köszönés nélkül faképnél hagyta.

Az életemet kockáztatom, ők meg egy csalót tisztelnek, dühöngött magában. Álmatlanul forgott az ágyban. Annyira fel volt dúlva, hogy felkelt, az íróasztalhoz ült, és egy hosszú levelet kezdett írni budapesti barátjának, annak, aki azt a szép cikket írta róla az újságba. „Az embereknek fogytán van az erejük, én meg minden éjszaka csak azt várom, hogy az ellenség zörgessen az ablakomon, és mindezt csak azért, mert őrzöm az egyszerű emberek hitét”, kezdte. Ezek a mondatok valahogy mégis megnyugtatták.

A megboldogult postásról természetesen egy szót sem írt.

2011. november 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin megértette, Trump nem

Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója nem tartja kizártnak, hogy a volt elnök külön szövetséget hoz létre a >

Tovább

Kenik egymásra a sz@rt

A miniszterelnököt, aki egyébként mindig megkülönböztetett figyelmet fordít Bicske és környéke jutalmazására, fejlesztésére, privilegizálására, jól láthatóan >

Tovább

„Rendtevés” vagy megúszni vágyás?

Sokba került a vajdasági magyaroknak Pásztor, Lovas és a VMSZ felsőoktatási ámokfutása. A számonkérhetőség a néhai >

Tovább

Izrael Gáza miatt eljátssza legfőbb külpolitikai aduját, az elfogadottságát

A New York Times közel-keleti szakírója megdöbbenéssel tapasztalta legutóbbi külföldi körútja során, hogy Izrael Gáza miatt >

Tovább

Orbán egyedül maradt hátra

Üres kezekkel áll, miután hosszú időn át csinálta a cirkuszt a svédek NATO-csatlakozásnak feltartóztatására – fejti >

Tovább

Trump megosztott republikánus pártja

A Wall Street Journal vezércikke arra figyelmezteti Trumpot, hogy pártja erősen megosztott, és nem a kihívó, >

Tovább

A Hamász és Netanjahu egyaránt sorscsapást jelent saját népe számára, de van remény

Ezt állapítja meg a Guardian szemleírója, Jonathan Freedland. Emlékeztet arra, hogy mindkét fél súlyos döntés előtt >

Tovább

Lovas Ildikó “bukása” kapcsán

Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit >

Tovább

Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?

Alapos elemzés és felelősség-megállapítás nélkül a párt nem léphet tovább. Ezt minden rendes pártban el szokták >

Tovább

Két év elteltével kimerülnek az ukránok, a külföld belefárad a viszályba, ám a harcok folytatódnak

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint a háború brutális mérlege ugyanakkor azt támasztja alá, hogy mindenképpen támogatni >

Tovább

New York Times: Elhárult az utolsó akadály

Elment Magyarországra a svéd miniszterelnök, hogy elhárítsa az utolsó akadályokat országa NATO-tagsága útjából. A belépés 19 >

Tovább

Megáll az eszem!!!

Felnőtt, ivarérett főleg férfi emberek - akiket szakértőknek és elemzőknek neveznek - arról beszélgetnek nyilvános fórumokon, >

Tovább