Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Megint a vesztes oldalra álltunk
„Nagyon rosszkor döntött úgy Orbán Viktor, hogy érdekházasságot köt (Lázár János szavai) Vlagyimir Putyinnal.” Véleményvezér/444.hu:
Magyarországot óriási geopolitikai szerencse érte, de a magyar kormányt épp az ellenkezője. A kijevi események hosszú időre megállították Oroszország egy évtizede tartó nyugati expanzióját.
Moszkva energiáit az elkövetkező években Ukrajna fogja lekötni, ez pedig ki fogja élezni viszonyát az EU nagyhatalmaival.
Orbán Viktor a legrosszabbkor kezdett kötéltáncot Nyugat és Kelet között.
Vlagyimir Putyin nem titkolt nagy álma a Szovjetunió hatalmának helyreállítása. Ennek érdekében már évek óta azon dolgozik, hogy megalkossa az Eurázsiai Uniót, ami a volt szovjet tagországok (mínusz Baltikum) Moszka központú szövetségi és közös piaci rendszere lenne. Ukrajna ennek a víziónak a legfontosabb mozaikja. Még a negyvenes években lengyel emigránsok alkották meg azt a teóriát, amit aztán az Oroszországgal foglalkozó szakirodalom jelentős része át is vett, miszerint Oroszország Ukrajna nélkül “csak” egy nagy ország, Ukrajnával együtt viszont egy birodalom. De Ukrajnának kiemelt szerepe van az orosz stratégiai gondolkodásban is. A Putyin idéjen gyakori hivatkozási alappá lett eurázsiai filozófia “európai” része ugyanis többé-kevésbé értelmetlen Ukrajna nélkül.
Kijev nélkül a moszkvai központú birodalomnak nincs nyugati lába.
Putyin ezzel kapcsolatos tervei azonban egészen látványos vereséget szenvedtek az elmúlt héten. Könnyen lehet, hogy amint Gazda Albert írja, nem a jó és a rossz fiúk harca volt mindez, és az is lehet, hogy káosz és konfliktus vár Ukrajnára az elkövetkező években, de az teljesen egyértelmű, hogy az ukrán emberek 10 éven belül immáron másodszor utcára mentek azért, mert nem Oroszországhoz, hanem Európához akarnak közeledni. Sőt, nem csak utcára mentek, hanem fegyvert fogtak a regnáló hatalom ellen. Még az európai vezetők által rájuk kényszeríteni kívánt kompromisszumot sem voltak hajlandóak elfogadni – pedig Sikorski lengyel külügyminiszter azzal fenyegette őket, hogy ebben az esetben mindannyian meghalnak. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy igazuk volt-e a tüntetőknek (egyébként szerintünk igen), az egyetlen igazán fontos tény az, hogy bármilyen kockázatot hajlandóak voltak vállalni azért, hogy kikerüljenek az orosz érdekszférából.
Hiába volt Moszkva egy évtizeden át tartó lekenyerezési és zsarolási sorozata, hiába volt az oroszbarát diktatúra lopakodó kiépítése, a helyi orosz kisebbség vezetőinek ötödik hadoszlopként való alkalmazása, és a nyugatiak Ukrajna ügyében mutatott vészes hanyagsága – az ukránok nem akarnak Moszkvának jelenteni. Ezek után a következő évtizedben nem lesz olyan vezetője Ukrajnának, aki akár csak egy pillanatra is elfelejti ezt a tanulságot.
Ezzel Putyin elvesztette Ukrajnát és ezer kilométerrel távolabb került az EU délkeleti határától.
Sőt, valószínűleg el fogja veszíteni az ukrajnai gáz- és áramhálózat felett nagy nehezen megszerzett orosz kontrollt is. Nem tudjuk, hogy mi lesz minderre az orosz reakció, de biztos, hogy a korábbinál sokkal több energiát és pénzt kell költeniük az EU határaitól távol. Ezzel pedig jelentősen gyengülni fog a befolyásuk Kelet-Közép-Európában és ezzel együtt egész Európában.
Az is nagyon valószínű, hogy az érdekeiben és büszkeségében mélyen sértett orosz vezetés a korábbiaknál antagonisztikusabb pozíciót vesz fel a Nyugattal szemben.
Mint minden esetben, most is Moszkva-ellenes nyugati konspirációt látnak majd az ukrán események mögött és mindenáron törleszteni akarnak majd. Minél inkább vagdalkoznak azonban, annál inkább elveszítik az elmúlt években visszaszerzett szalonképességüket a Nyugaton. Nyugati piacok és tudás nélkül viszont esélyük sincs kitörni abból a fenntarthatatlan és egyre inkább recsegő-ropogó modellből, amibe a Putyin által hajszolt energiahordozó-függőségük kényszerítette őket.
Nagyon rosszkor döntött úgy Orbán Viktor, hogy érdekházasságot köt (Lázár János szavai) Vlagyimir Putyinnal. Az oroszok mélyen sértve és megalázva érzik magukat és az elkövetkező években nagy valószínűséggel az EU-val szembeni politikai konfliktusok sorozatát fogják provokálni. Csakhogy mindezt nem mint egy nyerő, hanem mint egy vesztő helyzetben lévő játékos teszik. Egy magyar kormány megint a vesztes oldalra állt.
Következő cikk: Erdélyi hátraharc – Az Orbán-kormány "nemzetpolitikai" mérlege
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >