2024. április 29. hétfő
Ma Péter, Katalin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

A káosz kultusza – közel-keleti stratégiák

„A nemzetközi koalíció akkor számíthatna sikerre, ha szárazföldi erői is feltűnnének az ISIS által elfoglalt területen.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):

Mintegy negyven állam csatlakozott ahhoz a háborús nagykoalícióhoz, amelynek célja megállítani az úgynevezett Iszlám Állam (ISIS/IS) rémtetteit Szíriában és Északnyugat- Irakban. Ez az amerikai diplomácia sikere; ráadásul a koalíción belül nincsenek kibékíthetetlen ellentétben álló erők, amelyek konfliktusa a legfontosabb pillanatokban szétszakítaná az egységet.

A legfontosabb két kérdés, hogy képes lesz-e a koalíció megfékezni az ISIS-t, s hogy az ezt követő rendezés miként képes garantálni Szíria és Irak egységének a fennmaradását, illetve helyzet stabilizációját. Ahhoz, hogy e kérdésekre főként amerikai részről komoly válasz érkezzék, már most egyértelmű stratégiával kellene rendelkezni az összefogásnak. Ami további kérdéseket vethet fel. Például azt, hogy milyen szerepet szánnak a rendezésben az olyan befolyásos államoknak, amelyek magatartása az elmúlt hónapokban nem volt egyértelmű. Az egyik ilyen Törökország, amelynek újdonsült elnöke a napokban ugyan felajánlotta közreműködését, ugyanakkor továbbra is vásárol az ISIS-től olajat – biztosítva a terrorista szervezet számára az anyagi forrásokat a fegyverkezéshez –, illetve lezárta a kurd menekültek elől a határait. Tisztázatlan Irán jövendő szerepe is; ennek nyilvánvalóan egyik feltétele a mielőbbi amerikai-iráni közeledés és megbékélés.

A stratégia legfontosabb eleme a jövendő politikai rendezés kereteinek a tisztázása. Mind Szíria, mind Irak egysége csak úgy tartható fenn, ha azt egy központi erő garantálja. Szíriában ilyen volt az Aszad-család körül kialakult katonai-politikai elit, amelynek tagjait a lakosság alig 11 százalékát kitevő alaviták adták. Ezt a struktúrát a véres események után a lakosság többé aligha fogadja el – alternatív erő viszont nincs a láthatáron. Irakban megpróbálkoztak egy olyan precízen kialkudott, a három etnikai-vallási entitás között megosztott hatalmi szerkezettel, ami igencsak emlékeztetett a libanoni megoldásra. Ám Irakban komoly különbségek vannak e közösségek politikai, gazdasági befolyása között, ugyanakkor számbelileg is jelentősek az eltérések. Ráadásul a korábbi miniszterelnök, Núri el-Maliki igen megosztó, sőt intellektuális szempontból is teljességgel alkalmatlan személyiségnek bizonyult.

A stratégia másik fontos eleme a két ország gazdasági talpraállítása. Minthogy minkét ország jelentékeny energetikai erőforrásokkal rendelkezik, csak egy átmeneti konszolidációs időszak igényelne komolyabb külső beruházásokat, illetve technológiai segítséget. Hogy ez nem lehet igazi kihívás, azt jól mutatja a kurd területek konszolidációja az ottani ipari infrastruktúra gyors helyreállítása, sőt modernizációja révén.

Hogy e célkitűzések egyáltalán felvethetők legyenek, szükséges két másik stratégiai elem: a szélsőséges fegyveres erők felszámolása, s hangozzék ez bármily kegyetlenül, legradikálisabb csoportjaiknak teljes likvidálása, mielőtt azok felszívódnának a helyi, illetve a nyugati társadalmakban, hogy ott újraszerveződhessenek. És szükség volna egy olyan ideológia térhódítására, amely a jelenlegi kegyetlenség- és káoszkultusz helyébe lépne.

Jó ideje világos, bombázásokkal nem lehet megnyerni a háborút, azaz visszaszorítani az ISIS-t; erre riasztó analógia Afganisztán. Nem mellékes szempont persze, hogy a lakosság zöme nem támogatja az ISIS-t sem Szíriában, sem Irakban. Kezdetben a szunniták ugyan passzívan szemlélték az ISIS előretörését, azt remélve tőlük, hogy politikai teret teremtenek számukra a síiták ellenében, ám látva a szörnyűségeket és az egyre gyorsabb radikalizálódást, e támogatás ma már a múlté. Abban reménykedni azonban, hogy egy újra felálló iraki erő elegendő a megoldáshoz, nem biztos, hogy reális elvárás. A nemzetközi koalíció akkor számíthatna sikerre, ha szárazföldi erői is feltűnnének az ISIS által elfoglalt területen. Egy ilyen együttműködés az iraki kormányerőkkel nemcsak harci segítséget jelentene, de további kiképzésüket is felgyorsítaná, illetve hatékonnyá tehetné.

Más kérdés Szíria, ahol vagy ki kellene egyezni Bassár al-Aszaddal és az alavitákkal, vagy újraszervezni a Szabad Szíriai Hadsereget és a koalíciós erőkkel együtt kiiktatni az al-Nuszra Frontot és a Szíriában harcoló ISIS-csoportokat, megteremtve így nemcsak a nyugalmat, hanem a politikai dominanciát is.

2014. szeptember 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább