Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Ezért lőtték le az orosz gépet: 20 falu miatt kockáztatják a világbékét
„Meg akarja akadályozni egy török protektorátus létrehozását Szíria területén.” Zsuppán András (Válasz.hu):
(...) Ennél sokkal konkrétabb összefeszülési pont is van, mégpedig két tucat turkomán falu sorsa Észak-Szíriában, a Latakia fölötti hegyekben.
Ha visszanézzük az elmúlt hetek híreit, jól láthatók az incidens előzményei:
November 15-én a szír hadsereg erős orosz légi támogatással újabb offenzívát indított a Latakia fölötti hegyekben, a Turkomán-hegység területén.
November 19-én behívatták a török külügyminisztériumba Andrej Karlov ankarai orosz nagykövetet, és figyelmeztették, hogy Törökország nem tűri el a harcok kiterjesztését a turkománok lakta falvakra. „A turkomán falvak bombázása nem része a terror elleni küzdelemnek, és súlyos következményekhez vezethet”, fogalmazott közleményében Tanju Bilgiç külügyminisztériumi szóvivő.
November 20-án Ahmet Davutoğlu török miniszterelnök elítélte a turkomán falvak elleni hadműveleteket. „A bayirbucaki türkmének a testvéreink, akik évszázadok óta élnek ott, mint ahogy más szíriaiak is. A leghatározottabbak elítéljük ezt a barbár támadást, és mindenkit figyelmeztetünk, hogy legyen érzékeny e kérdés iránt.”
November 22-én az Anadolu török állami hírügynökség kiadott egy fényképsorozatot a turkomán falvakat ért anyagi károkról, hogy megmutassák az orosz bombázások következményeit. A videóváltozatot ezen a linken lehet megtekinteni.
Törökország a turkomán falvak bombázása ügyében sürgette az ENSZ biztonsági tanácsának összehívását, és a török külügyminiszter telefonon megvitatta a kérdést John Kerry amerikai külügyérrel. Vagyis lehetett tudni, hogy a törökök nagyon idegesek.
Az elmúlt napokban a szír hadsereg offenzívája és az orosz bombázások folyamatosak voltak a térségben, és a szír csapatok több falut elfoglaltak. A szíriai turkománok hivatalosan is a török kormány segítségét kérték.
Világosan látszik, hogy az orosz gép lelövése ennek az eseménysorozatnak a része: nem a légtér megsértése számított igazán a törököknek, hanem észak-szíriai testvéreik szorongatottá vált helyzete. Előbb figyelmeztették az oroszokat, hogy hagyják abba a bombázást, aztán a vadászgép leszedésével be is váltották a fenyegetést.
De kik ezek a szíriai turkománok? Szíria északnyugati szegletének hegyes-völgyes, falvakkal tarkított régióját Dzsebel Turkmannak, vagyis Turkomán-hegységnek nevezik. (A terület török elnevezése Bayirbucak.) A vidék békeidőben igazán festői, alig fél óra autóútra van Latakia kikötővárosától, az Aszad-rendszer egyik fő bázisától. A határ Szíria és Törökország között teljesen mesterséges: az első világháború után húzták meg a vegyes arab-török vidéken (a közelben Afrin körül egy kurd kanton is van), amikor a nagyhatalmak felosztották az Oszmán Birodalmat. Az ún. alexandrettai szandzsák - ez a mai Törökország legörbülő „zsebe” a tengerparton - hovatartozása egy ideig eldöntetlen maradt. Ez hagyományosan a történelmi Szíria régiójához tartozott, de végül vitatott körülmények között 1938-ban Törökországhoz csatolták (a törökök katonai erőt is bevetettek, és etnikai tisztogatást rendeztek).
Az új államhatárok azonban nem biztosítottak etnikailag fekete-fehér helyzetet: a török oldalán maradtak arabok és a szíriai oldalon is maradt török nyelvet beszélő kisebbség, akik valóban évszázadok óta élnek a Turkomán-hegység két tucatnyi hegyi falvában, és az arab lakossággal vegyesen más területeken is. A számukat 100 és 200 ezer közé teszik (de vannak jóval merészebb becslések is).
Amikor 2011-ben kitört a szíriai polgárháború, a szír állammal hagyományosan bizalmatlan turkománok milíciákat szerveztek, hogy megvédjék szülőföldjüket, és szövetséget kötöttek az Aszad-ellenes felkelőkkel. Ezen a hegyi szakaszon az elmúlt években a front gyakorlatilag mozdulatlan volt: az egyik oldalon a Szabad Szír Hadsereg „1. tengerparti brigádja” és a 2012-ben megszervezett, körülbelül 10 ezer fős Szíriai Turkomán Brigádok álltak – akiket a törökök nyíltan segítettek fegyverrel –, a másikon pedig a szír reguláris hadsereg, amely sokáig beérte azzal, hogy őrizte a Latakiába vezető utat. Később a felkelők oldalán egyre nagyobb szerephez jutott az iszlamista al-Nuszra Front is, amely szintén élvezi Törökország támogatását. Amikor egyszer-egyszer az ellenzéki-turkomán szövetség nehezebb helyzetbe került, a törökök mindig beavatkoztak. Valószínűleg katonákat is küldtek már titokban.
A Turkomán-hegység területe tehát legalább három éve kikerült szír állami fennhatóság alól. A patthelyzetet az orosz légi támogatással elindított őszi offenzíva törte meg. Hosszú harcok után a szír hadseregnek sikerült stabilan elfoglalnia az országút fölötti dombot őrző, stratégiai fontosságú Ghmam falut, aztán újabb támadásokkal Dayr Hannát, Daghmashliyát, Zuwaykot és több kisebb települést és hegyet is megszereztek.
A turkománok tehát szorult helyzetbe kerültek, és a nagy testvér, Törökország nem fogja tétlenül nézni, hogy a hegységet a szír hadsereg meghódítsa – ez ugyanis etnikai tisztogatással is együtt járna, mert a falvakban a lakosságnak nem lenne maradása.A harctéri tudósításokon látszik, hogy az elfoglalt falvak máris teljesen üresek.
A törökök korábban már felvetették, hogy Szíria tervezett decentralizációja során (ami értelemszerűen Aszad elnök bukását követné) a hegységnek ugyanolyan etnikai területi autonómia járna, mint a kurd területeknek. A török kormány azt is felvetette a NATO-partnerek felé, hogy hozzanak létre Észak-Szíriában egy 60-90 km széles „biztonságos övezetet”, ahova a menekültek visszatérhetnek, és amit a szíriai turkomán brigádok (is) őriznének.
Ennek fényében nyer értelmet az is, hogy miért támad Aszad északon hegyi falvakat, amikor látszólag – Európából nézve – inkább az Iszlám Állam ellen kellene minden erejével küzdenie: meg akarja akadályozni egy török protektorátus létrehozását Szíria területén.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >