Ma Gizella, Gusztáv névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Beválthatja-e a „lázadó középosztály” reményeit Trump?
A középosztály segélykiáltását két ember hallotta meg: Donald Trump és Bernie Sanders. Utóbbi elvérzett az előválasztási harcban, programját lényegében ignorálta a talpon maradt jelölt, előbbinek ezután csak ki kellett nyújtania a karját. Bak Mihály (Amerikai Népszava):
Megelőlegezve a választ: szerintem nem. Donald Trump legalább annyira tagja, szimbóluma a most fellázadt középosztály lecsúszását okozó politikai berendezkedésnek, mint a Clinton család, sőt. Egész életútja, vagyonosodása az 1980-as évek elején kibontakozott folyamatok szerves része.
A nagyvilágban félelem övezi Donald Trump diadalát, az Egyesült Államokban pedig – a tiltakozó tüntetők jól látható kivételével – sokan szinte a megváltót látják a kese hajú milliárdosban. Az első adatok tanúsága szerint Trump áttörte a társadalmi csoportok közti eddigi korlátokat, a „középosztály lázadása” nyomán a demokraták stabil támogatói rétegeiből (latinók, kisebb részben afroamerikaiak, nők, zsidó csoportok, satöbbi) számosan „dezertáltak”, csatlakozva a vesztes fehér munkásosztályhoz, a lecsúszott középréteghez, együtt emelve pajzsra a mindenkit megsértő, elképesztően retrográd nézeteket hirdető Trumpot. (…)
Engem most kizárólag az a kérdés foglalkoztat, hogy egyáltalán komolyan hihető-e, hogy Trump „újra naggyá teszi Amerikát”, beváltja-e a legkülönfélébb társadalmi rétegeket egymáshoz lökő, s Trump karjaiba hajtó heterogén és sokfelé húzó választói massza reményeit?
Egyvalami kapcsolja össze ezeket a csoportokat: a középosztály egyre gyorsuló lecsúszása, ennek nyomán a teljes kiábrándulás a jelen politikai osztályából. Ezt a segélykiáltást két ember hallotta meg: Donald Trump és Bernie Sanders. Utóbbi elvérzett az előválasztási harcban, programját lényegében ignorálta a talpon maradt jelölt, előbbinek ezután csak ki kellett nyújtania a karját. Sanders alulról (a politikai semmiből) érkezett, eszméi azonban „veszélyesen” balosok Amerikában. Maradt Trump.
A világban 1980-tól kezdődően óriási átalakulás kezdődött, Ázsiában egy sor ország emelkedett fel, Nyugaton stagnálás közeli lassuló növekedés következett. Az angolszász országokban a Thatcher és Reagan nevével fémjelzett gazdaságpolitikai irányváltás vezetett nagyrészt a mai állapothoz. Amint azt Thomas Piketty nagyszerű munkájában (A tőke a 21. században) kimutatta, az USA-ban 1980-tól napjainkig a növekedés cca. 75 százaléka a jövedelmi felső 10 százalékhoz került, ezen belül hattizede a legfelső egy százalékhoz. Az első 90 százalék jövedelme kábé fél százalékkal gyarapodott évente, ez összesen kevesebb, mint 20 százalék kumulált „gazdagodás”. És mindezen idő alatt a gazdasági növekedés lényegesen kisebb volt, mint a háború utáni aranykorban, az 50-70-es évtizedekben. A személyi jövedelmek és a társaságok adója jelentősen csökkent, az szja-ban teljesen eltűntek a magas adókulcsok. Az indok mindig, ma is az: a magas jövedelmekből az alacsony adók következtében megmaradó többletpénz idővel „lecsorog”, általános növekedést és jövedelem-emelkedést eredményezve. A számok azt mutatják, hogy ebből lényegében semmi sem valósult meg.
A XX. században a két nagy háború a nagy vagyonokban óriási pusztítást végzett, ezek jelentősen leértékelődtek, fokozatosan megjelent a dolgozói középosztály. Az USA-ban a felső jövedelmi tized részesedése a nemzeti jövedelemből a korábbi 45-50 százalékról 30-35 százalékra mérséklődött 1950 és 1980 között. Az öröklődő vagyon hányada kissé visszaszorult, nagyobb teret nyert a munkajövedelemből szerzett családi vagyon, még a felső decilisben is. Ez egy egész generáció előtt csillantotta fel azt a reményt, hogy sok munkával komoly vagyon szerezhető, ami aztán továbbadva megalapozza a következő nemzedék boldogulását. 1980-tól lényegében megállt jövedelemgyarapodás a középosztály mindinkább lesüllyedő állapotához vezetett.
Trump ennek a reagenomicsnek kitüntetett nyertese. Sokkal inkább, mint Clintonék, akik inkább törvényalkotói és végrehajtói oldalon voltak csaknem negyedszázadon át a rendszer részei (és jómódúakként persze kedvezményezettjei), de a társadalombiztosítás reformjával éppenséggel egyedüliként kezdtek nem a felsőosztálynak kedvező változást előkészíteni. Komolyan elhiszi bárki, hogy elnökként Trump szembefordul mindazzal, amibe fiatalként belenőtt, ami őt ekkora gazdagsághoz hozzásegítette? Nagyon leegyszerűsítve: felszámolná azt a lehetőséget, hogy bármely milliárdos akár húsz éven át elhatárolhassa veszteségét, „adóoptimalizálással” csökkentse akár nullára közterheit? Az Obamacare belengetett beszántása is arra vall, hogy ugyanazt a receptet kínálja, amit a republikánusok 35 éve unos-untalan, s amiről már nem baloldaliaknak is látniuk kell, nem vezet sehová. Ezzel szemben – a megátalkodott szélrepublikánusokat kivéve – a bepalizott tízmilliók „a régi szép idők” visszahozatalát várják tőle, aminek persze semmi realitása. Keserű ébredés lesz ez számukra.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >