2024. május 5. vasárnap
Ma Györgyi, Irén névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Trump nem nyerhet a média ellen

Nem számít, amit Trump mond, hogy ki hamis, a legjobb újságírók akkor is azt csinálják, amit kell. Félelem nélkül, tisztességesen, bátran, őszintén és könyörtelenül. És az elnök bármit mondhat, nem tudja megállítani őket. Ez egy hitvallás. Ebbe beletörik Trump bicskája.

Elemzést közölt a The Atlantic Donald Trump médiával vívott harcáról, azt kutatva, mire számíthat és mit remélhet Trump ettől az általa indított háborútól.

A lap emlékeztet arra, hogy az elnökök gyakran kerültek konfliktusba korábban is a sajtóval, amely a demokrácia védelmezője és az “őrkutya” szerepét tölti be. Ezért eddig egyetlen elnök sem gondolta azt, hogy lerombolhatja a média tekintélyét vagy magát a szabad sajtót, és alááshatja annak hitelét.

Amerikában a párthűségnél még sokakban erősebb a demokrácia iránti elkötelezettség. Szinte páratlan, hogy Trumpot volt elnökök intik meg sorban. Legutóbb George Bush, aki a demokrácia alapjának és garanciájának nevezte a sajtó szabadságát, amit az elnöknek nem rombolnia, hanem védelmeznie kell. Ez alkotmányos kötelessége is.

Ebben nagy segítségére van, hogy az internet megváltoztatta a világot. Bármit ír róla a sajtó, benyúl a zsebébe, és néhány sorban lesöpri az egészet, s egyetlen gombnyomásra 26 millió ember látja azonnal, amit írt, s ezt a mainstrem média is kénytelen közölni, ha nem akar abba a látszatba kerülni, hogy az elnök reakciójáról nem számol be.

Trump úgy tud reagálni, hogy nem áll vele szemben egy újságíró, aki a bejegyzése alapján szembesíti a tényekkel vagy kínos kérdéseket tehet fel neki. Ez Trump-nak tetsző felállás. Az első website 1991. augusztus 6-án jelent meg, és ez megváltoztatta az újságírást és a nyilvánosság struktúráját. Ez időben egybeesett Trump első csődjével, amelyben 3 milliárd dolláros adóssága keletkezett a Trump Taj Mahal kaszinó révén.

A sajtó a három bankcsődje során alaposan kigúnyolta. Trump sajtóval szembeni gyűlölete innen ered, amely azóta csak erősödött. Mint minden populista, Trump is autokrata vezető, aki nem tűri a kontrollt, és a szabad sajtó az útjában áll. A New York Times-nak a médiát “ellenzéki pártnak” nevezte, azóta lehazugozta, mint amely álhíreket közvetít. Az amerikai nép ellensége, mondta a “hazug sajtóról”, amely kifejezés náci örökség.

Trump és legfőképpen stratégiai főtanácsadója, a szélsőjobboldali Steve Bannon célja az, hogy az emberek megvetését a mainstream médiára összpontosítsa. Trump azt reméli, hogy ebben a harcban győzhet, és a sajtó a brutális támadásai hatására meghátrál. Mint nagy provokátor, tisztában van azzal, hogy aki támadás alatt áll, az hibázik, védekezésre kényszerül, és többet kénytelen magával foglalkozni, mint azzal, ami a dolga.

Trump, mint a demagóg populisták általában, az érzelmekre akar hatni, a sajtóval szemben bizalmatlanságot akar kiépíteni. Annak ellenére vállalja, hogy egyelőre sokkolja a népet, ha az elnök támadja a szabad sajtót, amely a demokrácia intézményének az alapja. De abban bízik, hogy a “hazug sajtó”, a “fake news” ismételgetése felőrli az ellenállását, az emberek átveszik a gondolkodását, és ellenséget látnak a sajtóban, miközben az őket védi.

A másik, hogy a támadásai hatására, minden vele szembeni kritika rossz színben tűnik fel, mintha a sajtó bosszúja lenne, nem pedig a sajtó munkája. Ezért a média szelektál, kissé megfontoltabb és mértéktartóbb lesz, hogy ezt a látszatot elkerülje. Ezzel elterelheti még a figyelmet is az kormányzat működéséről. Amíg a sajtóról beszélnek, addig nem ellenőrzi őt senki, addig el lehet altatni az orosz ügyet, lehet találni, aki hazudik valamit és be lehet vinni a köztudatba, hogy nem történt semmi. Minden csak kommunikáció kérdése.

A folyamatos kampány erősnek és sikeresnek mutatja, ami fontos egy olyan embernek, aki örökre hatalmon akar maradni. Trump sértődékeny ember, és tudja, hogyan lehet sérteni másokat. Melyik gombot kell nyomni, hogy megsértődjenek, és belerántsa őket a harcba. Ha az újságíró elkezdi védeni magát, vesztett helyzetben van, Trumpot pedig nem érdekli az igazság és a tisztesség, a cél érdekében gátlástalanul hazudik.

Ravaszkodik, ha kell, hízeleg, ha kell támad. Három hónappal ezelőtt azt mondta a New York Timesről, hogy “I have great respect for The New York Times. Tremendous respect. It’s very special,” amikor találkozott a lap vezetőivel.  “The Times a great, great American jewel. A world jewel.” Ha dicsér, ha átkoz, semminek nincs értéke.

Trump az amerikai alkotmány első kiegészítését támadja, a sajtószabadságot ostromolja. Nem lehet mit kezdeni egy olyan emberrel, aki ezzel szemben kijelenti, hogy ““I love the First Amendment”. “Nobody loves it better than me. Nobody.”

A The Atlantic azzal zárja, hogy a sajtószabadság nem intézményi jog, ez egy alkotmányos jog. Minden ember, köztük Trump fölött áll. Nem számít, amit Trump mond, hogy ki hamis, a legjobb újságírók akkor is azt csinálják, amit kell. Félelem nélkül, tisztességesen, bátran, őszintén és könyörtelenül. És az elnök bármit mondhat, nem tudja megállítani őket.

Ez egy hitvallás. Ebbe beletörik Trump bicskája.

(The Atlantic/Amerikai Népszava)

2017. február 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább