Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Srebrenica, a nagyhatalmak szégyene
Az utat azzal tisztították meg végleg a szerbek előtt, hogy az ENSZ békefenntartóit irányító Robert Smith tábornokot Genfben korculai szabadságra küldték, az egyetlen embernek pedig, aki a kéksisakosokat utasíthatta volna, az ENSZ-főtitkár japán megbízottjának, Akasi Jaszusinak pedig kétnapos dubrovniki pihenést javasoltak. Vörös Szabolcs (Válasz):
Délelőtt fél 12-kor kezdődött a bosznia-hercegovinai Srebrenicában a 22 éve történt népirtásról való megemlékezés. Idén 71 áldozatot temetnek el a városka melletti Potocari emlékhelyen, szemben azzal a mezőgazdasági épülettel, ami egykor a várost védő ENSZ-katonák bázisa volt. Ezzel 6574-re emelkedik az emlékhelyen nyugvó áldozatok száma – 1995-ben összesen 8372 bosnyák férfit és fiút gyilkoltak le a Ratko Mladic vezette boszniai szerb csapatok.
Magas rangú szerb vendég idén nem lesz jelen, a 20. évfordulón megdobált Aleksandar Vucic szerb elnök azt mondta, megértették az üzenetet, hogy nemkívánatosak a megemlékezésen. A terhelt bosnyák–szerb viszonyra mi sem jellemző jobban, mint hogy Belgrád még azt a 2007-es ENSZ-döntést is vitatja, amely genocídiummá minősítette Srebrenicát, mondván, a háborús bűncselekményeket „a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el”.
A II. világháború utáni legsúlyosabb európai népirtás pontos körülményeinek feltárásához valószínűleg még évtizedek kellenek, de a már említett 20. évfordulón a The Observerben megjelent egy hosszú cikk, amit a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) volt szóvivője írt titkosítás alól feloldott, főként CIA-dokumentumok alapján. És ami ha feloldozást nem is ad a sokszor kárhoztatott holland kéksisakosoknak, legalábbis árnyalja a felelősségüket.
*
1992 tavaszán, miután Bosznia és Hercegovinában úgy döntöttek, kiszakadnak Jugoszláviából, a boszniai szerb hadsereg ellentámadásba lendült, az etnikai tisztogatás miatt pedig tízezrek kényszerültek menekülni, főként Gorazdébe, Zepába és Srebrenicába – ezeket sikerült megtartania a bosnyák hadseregnek, vagyis relatíve biztonságosak voltak; Srebrenicában 9 ezerről 42 ezerre duzzadt a lakosság. Az embertelen állapotokat látva az ENSZ úgy döntött, kijelöl hat biztonságos körzetet, amiket kéksisakosai, az Unprofor védelme alá helyezett. Tisztában voltak ugyanis a helyzettel: egy 1993. áprilisi biztonsági tanácsi jelentés például arra figyelmeztetett, hogy akár 25 ezer áldozattal is járhat, ha Srebrenica szerb kézre kerül – Radovan Karadzic boszniai szerb elnök azt ígérte, „térdig fog érni a vér”, ha megszerzik a várost.
Miután a nemzetközi közösség érdemi megegyezést nem tudott elérni, 1995 tavaszára úgy döntött, hogy Boszniát két részre, egy szerb autonóm területre és egy muszlim–horvát többségű föderációra osztja – hasonlóan a mai állapotokhoz. Csakhogy az előzetes tervek – egy Alain Juppé akkori francia külügyminiszter által rajzolt térkép – szerint a már említett három keleti, ENSZ védte város a föderáció része lett volna, ez viszont Slobodan Milosevic szerb elnök számára elfogadhatatlan volt; ahogy egy akkori CIA-jelentés fogalmaz: a három város szálka volt a szerbek torkában.
Milosevic kifogása megértő fülekre talált Bill Clinton amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójánál, Anthony Lake-nél, aki úgy gondolta, a három bosnyák enklávét amúgy is képtelenség megvédeni. Véleményét a franciák és a britek is osztották, főleg miután világos volt, hogy az ott tartózkodó holland ENSZ-békefenntartók a kért, de végül leszavazott erősítés nélkül nem lesznek képesek ellenállni. 1995 áprilisában ráadásul Alija Izetbegovic bosnyák elnök kivonta csapatait a városból, mondván, annak védelme a nemzetközi csapatok dolga.
Eközben azonban, 1995. március 8-án a boszniai szerb hadsereg kiadta az úgynevezett 7-es irányelvét, amelynek célja az egész Drina-völgy felszabadítása volt. Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg vezérkari főnöke szerint ez úgy lehetséges, ha „teljesen eltüntetik” a bosnyákokat.
Washingtonban 1995 májusára az a vélemény alakult ki, hogy az enklávék védhetetlenek, ezért a kéksisakosok vagy kivonulnak onnan, vagy légicsapásokkal is támogatott erősítést kapnak. Május 25-én azonban a szerbek végleg átvették a kezdeményezést, miután – egy légicsapásra adott válaszként – túszul ejtettek 400 ENSZ-katonát.
Két nappal később Bill Clinton, Jacques Chirac francia elnök és John Major brit kormányfő telefonkonferencián abban állapodott meg, hogy egy időre leállítják a bombázásokat, Anthony Lake azonban azt javasolta Clintonnak, hogy erről ne tegyenek bejelentést, vagyis Srebrenicában továbbra is abban reménykedtek, hogy a szerb előrenyomulást a levegőből megakadályozzák.
A háttéralku eredményeként azonban a szerbek ekkor már – ez az ENSZ-csapatok mellett megfigyelőként dolgozó kenyai ezredes, Joseph Kingori vallomásából derül ki – annak lehetőségét vizsgálták, mi lenne az ENSZ reakciója akkor, ha Srebrenica teljes lakosságát kiűznék, kivéve a háborús bűnösöket – felfogásukban ez a harcképes férfiakat jelentette. Kingori jelentette, amit tudott, de nem vették komolyan, Mladic így június 2-án kiadta a parancsot a három enklávé muszlim erőinek megsemmisítésére. Joris Voorhoeve akkori holland védelmi miniszter szerint az ENSZ BT állandó tagjai közül legalább kettő – Nagy-Britannia és az Egyesült Államok – titkosszolgálatának volt tudomása a szerb tervekről, de ezekről a holland csapatokat sem tájékoztatták.
Mindez azt eredményezte, hogy Mladic ezután több mint egy hónapig készíthette elő Srebrenica lerohanását és a tömegmészárlást. Beszédes, hogy július 2-án, aznap, amikor a szerb tankok megindultak, az ENSZ-erőket Zágrábból irányító francia tábornok, Bernard Janvier – az amerikai felderítőgépek egyértelmű jelzései ellenére – olyan titkosszolgálati értesítést kapott Washingtonból, hogy a szerb csapatoknak „nem áll érdekükben elfoglalni Srebrenicát”.
Az utat azzal tisztították meg végleg a szerbek előtt, hogy az ENSZ békefenntartóit irányító Robert Smith tábornokot Genfben korculai szabadságra küldték, az egyetlen embernek pedig, aki a kéksisakosokat utasíthatta volna, az ENSZ-főtitkár japán megbízottjának, Akasi Jaszusinak pedig kétnapos dubrovniki pihenést javasoltak.
Srebrenica végül július 11-én került szerb kézre, a lakosság pedig hiába kért menedéket a holland békefenntartók hadiszállásán.
Sőt, a holland parancsnokot, Thom Karremanst utasították, hogy segítsen megszervezni a szerbeknek a civilek békés eltávozását, amihez 30 ezer liter üzemanyagot is biztosítottak. Ezt később a bosnyák férfiakat a vesztőhelyre szállító buszokba és tömegsírokat kiásó buldózerekbe töltötték.
*
Az elmúlt években többször jártam Boszniában, egyszer Srebrenicában is. Nem egyszerű helyzet, amikor az ember a helyiektől hallja vissza a történteket, mert mindenkinek megvan a maga verziója. Volt olyan, aki szerint Srebrenicát egyszerűen eladták, hogy könnyebben rajzolhassák meg Bosznia-Hercegovina térképét a béketárgyalásokon, az oroszok által az ENSZ-ben leszavazott nyugati beavatkozási tervek után pedig egyszerűen azt akarták demonstrálni, mi történik, ha a NATO nem cselekszik. Sőt, Srebrenica később jó indok volt arra, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan avatkozzon be a Balkánon, mint tette azt 1999-ben Szerbiában.
Az mindenesetre szinte közmegegyezés, hogy a nagyhatalmak legalábbis sejtették, mi készül 1995 nyarán.
Következő cikk: Az ellenzéki pártok válsága és az egyetlen megoldás
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >