Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Csúcsra járatják a háborús pánikkeltést Szerbiában
Miközben a szerb kormány dialógust kezdeményezett Koszovó sorsáról, a kormánypárti média már arról cikkezik, hogy albán harcosok gyülekeznek Szerbia határainál. Ezzel egyidejűleg egyre többen kapnak behívó parancsot. Majláth Ronald (Magyar Nemzet):
„Riadó, az albánok háborúra készülnek! 160 ezer felfegyverzett ember várja az engedélyt a támadásra!” – ezzel a címmel köszönt be augusztus elején az Informer nevű szerb kormánypárti bulvárlap, amely az orosz Szputnyik hírportál szerb változatának cikkéből kiindulva egészen meghökkentő dolgokat közölt. Az eredeti írásban Milan Mijalkovski nyugalmazott biztonságpolitikai egyetemi oktató azt nyilatkozta, hogy az albánoknak a térségben 160 ezer emberük van felfegyverkezve négy hadosztályban, nevezetesen Koszovóban, Macedóniában, Görögország északi részén és Montenegróban, ezek pedig támadni fognak, ha a „nyugati mentoraiktól” parancsot kapnak.
Mijalkovski szerint az albánok egy ilyen támadással két legyet is ütnének egy csapásra: egyrészt ha Szerbiában zavargásokat provokálnának ki, azzal megakaszthatnák a Koszovóról szóló párbeszédet. Ismeretes: július végén Aleksandar Vucic köztársasági elnök párbeszédet sürgetett Koszovó jövőjéről, a szerb Blicben közölt írásában pedig amellett érvelt, hogy Szerbiának rendeznie kell a Koszovóval fenntartott viszonyt, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük.
Mijalkovski szerint azonban van egy másik ok is, ami miatt az albánok támadásra készen állnak: ezzel Macedóniát – amely el akarja kerülni a polgárháborút – arra kényszerítenék, hogy elfogadja az albánok feltételeit.
Az Informer ugyan nem járt utána annak, hogy mi igaz a 160 ezer fegyveres albánról szóló híresztelésekből, megkérdezte viszont a Koszovóért felelős iroda igazgatóját, Marko Djuricot, aki elmondta: a múlt tapasztalatai arra tanítanak, hogy a szélsőségek nem pusztán kitalált veszélyek. A politikus hozzátette: Szerbia mindent megtesz azért, hogy a nehezen megteremtett békét megőrizzék a Balkánon.
De nem csak a legnagyobb példányszámban eladott szerb bulvárlap kongatta meg a vészharangot: a Večernje Novosti nemrég egy egészen különös forgatókönyvről írt. A napilap szerint a szerb hírszerzés figyelmeztetést kapott: az albánok arra készülnek, hogy jól felfegyverzett csoportokat dobjanak át a Szerbia és Macedónia közti határterületre, majd onnan szerb katonai és rendőrségi egyenruhában átlépjék a macedón határt, hogy ott felderítőmunkát végezzenek. Mint írták, az lenne a céljuk, hogy diplomáciai háborút provokáljanak ki Szerbia és Macedónia között.
Ám még ha a teljes szerb kormánypárti sajtó fegyveres konfliktusokkal riogat is, akkor sem mehetünk el a tények mellett: Koszovót a legtöbb nyugat-európai állam már elismerte, így párbeszéd ide vagy oda, aligha fogják felülírni a korábbi döntésüket annak hatására. De az is irracionális lépésnek tűnik, hogy az albánok fegyveresen kényszerítenék Szkopjét arra, engedjen a követeléseiknek. Zoran Zaev kormányában a két legnagyobb albán kisebbségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért és az Albánok Szövetsége tagjai is helyet kaptak, sőt a Besa (Ígéret) nevű albán párt is közölte, hajlandó támogatni a kormány reformintézkedéseit.
A leírtakat igazán csak az teszi ijesztővé, hogy napjainkban pénzbírság, illetve börtönbüntetés terhe mellett postázzák a szerbiai katonai tartalékos állomány részére a katonai behívóparancsokat. Ugyan májusban Jovan Krivokapic, a szerb védelmi minisztérium szóvivője még azzal nyugtatta az embereket, hogy nem a biztonsági helyzet vagy a migránsválság miatt küldtek tartalékos katonai behívót egyes lakosoknak, hanem bevett gyakorlatról van szó, az új védelmi miniszter, Aleksandar Vulin július végén belengette: minden szerb állampolgárnak részt kellene vennie bizonyos formájú kiképzésben. A topčideri kaszárnyában a miniszter így fogalmazott: „Meg kell találnunk annak a módját, hogy ismét bevezessük a kiképzést azoknak is, akik nem tagjai a katonaságnak. A világ egyetlen hadserege sem elég nagy és felkészült azokkal a kihívásokkal szemben, amelyek előttünk állnak, ha nem támogatja őket a teljes lakosság és minden polgár.”
Nem véletlen, hogy a szerb sajtó pánikkeltését és az általános kiképzésről szóló híreket a vajdasági magyarság is aggódva figyeli. A múlt héten így a Magyar Mozgalom nevű civil szervezet felszólította a szerb kormánykoalícióban részt vállaló Vajdasági Magyarok Szövetségét (VMSZ), hogy emeljen szót a katonaköteles magyarok mozgósítása és a háborús propaganda ellen. Azt írta: „A polgárokban még élénken élnek a délszláv háborúval kapcsolatos emlékek és fájdalmak, hiszen a tíz évig tartó pusztításban több mint 140 ezer ember vesztette életét, és milliónál is többen váltak földönfutóvá. Többek között a vajdasági magyarok tízezrei hagyták el szülőföldjüket, mert nem akartak részt venni az értelmetlen vérontásban. Az emberek most újból félnek, hiszen az országot is szinte ugyanazok vezetik, akik a kilencvenes években háborúba taszították az egész térséget, ráadásul ehhez most a VMSZ is minden hatalmi szinten asszisztál.” Ezért arra kérik a VMSZ-t, hogy a párt előző elnökéhez, Kasza Józsefhez hasonlóan – aki a kilencvenes években többször felszólalt a magyar fiatalok mozgósítása és az ország szétrombolása ellen – emeljenek szót a katonaköteles magyarok mozgósításával és a háborús propagandával szemben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >