2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Ki nem tanító?

Bence Erika
Bence Erika

A levélírót idézem, amikor azt mondom, Auer és a hasonlók cikkeit azért nem szabad szó nélkül hagyni, mert amit tesznek, az az egész pedagógustársadalomra vethet rossz fényt. És ők nem ezt érdemlik! Bence Erika:

Van némi irónia abban, hogy a – saját nevét is hibás helyesírással jegyző –  Jó Reggelt Vajdaság című, a SENSUS Magyar Újságírók Egyesülete által kiadott internetes portál impresszumában a következő tétel olvasható a szerzői jogokról: „A honlapon közzétett cikkek, rajzok, karikatúrák és fotók   mely szellemi tulajdon, és mint ilyent a nemzetközi és szerbiai törvények védik , csak a Szerző, illetve a SENSUS Magyar Újságírók Egyesülete előzetes írásbeli engedélyével többszörözhetőek, közvetíthetőek a nyilvánosság felé.”  Sőt, ezen a – nyilvánvalóan – akaratlan irónián túl, a megtévesztés eljárása ismerhető fel benne. A szerzői jogok védelmére hívja fel a figyelmet, miközben maga az oldal számtalanszor sértette és sérti meg mások írói jogait.

Már eddig is több alkalommal kerültek leleplezésre szerzői, akik különböző internetes portálokról, néhány évvel korábban napvilágot látott magazinokból ollózták össze cikkeiket, s azt az eredeti forrás megjelölése nélkül, a saját nevük alatt, saját szellemi tulajdonukként tették közzé. A szellemi javak ilyen típusú eltulajdonítása az internetes kultúra világában könnyen beazonosítható és bizonyítható; a források megnevezésével és az eltulajdonított szöveghelyek kiemelésével a plágium kimutatható.

A Jó Reggelt Vajdaság ezekre a figyelmeztetésekre nem reagál; mi több, általában a plágiumra figyelmet felhívó bejegyzését távolítja el az oldaláról, nem az inkriminált cikket.  A szellemi javak megsértéséért a szerzőn kívül – feltehetően jogilag is –, de etikai értelemben mindenképp felelős az azt jóváhagyó, vagy attól el nem határolódó lap/kiadvány főszerkesztője, szerkesztősége és a kiadó is. A magára valamit is adó főszerkesztő egyetlen ilyen eset után lemond, de legalább elhatárolódik a jelenségtől, megfosztja a további publikálás lehetőségétől a vétkes szerzőt. Jobb helyeken, persze.

Auer pszeudonim alatt egy ideje neveléstudományi tematikájú cikkek jelennek meg a jelzett portálon.  Jómagam többször is felhívtam a figyelmet (a beazonosított linkek megjelölésével), hogy az inkriminált írások egyes részletei, rosszabb esetben teljes egészében „másolások”.

Amit viszont ma, 2017. szeptember 13-án napvilágot látott cikkében elkövetett, túlmegy minden határon. A tudás címmel, Mi a tudás? alcímmel ellátott írása teljes egészében „copy–paste” technikával jött létre. A keresőprogram segítségével pillanatok alatt megtalálhatók meg nem jelölt forrásai. Ezek közül főleg kettőre támaszkodott. Az egyik egy interjú, amelynek kivonata a Kölöknet című oldalról, a következő linkkel hívható elő: http://www.koloknet.hu/iskola/tanulas/a-tanulas-kulonbozo-formainak-szerepe-a-21-szazadi-tudasban/Alma a fán II. A tanulás különböző formáinak szerepe a 21. századi tudásban címmel jelent meg 2012-ben, miként az a könyv is – erre a jelölt portálon olvasható hivatkozás –, amelyben a teljes interjú napvilágot látott: „Az interjú a Tempus Közalapítvány Alma a fán – Fókuszban a tanulás támogatása c. kötetében (2012) jelent meg, amely az Európai Bizottság és a NEFMI támogatásával megvalósuló, »Az egész életen át tartó tanulás hazai stratégiájának tudatosítása” c. projekt keretében jött létre.«” A cikk utolsó harmadát viszont a következő helyről másolták: https://barankovics.hu/cikk/mit-jelent-az-oktatas-a-21-szazadban.

Az, hogy egy cikk vagy kiadvány szabadon letölthető, nem jelenti azt, hogy részletei kimásolhatók és hivatkozás nélkül, saját szerzői név alatt közzé is tehetők. Még álnév alatt sem.

Hogy mennyire primitív Auer eljárása, abból is látszik, hogy írásának még az összefüggéseire sem fordított kellő figyelmet. Egyik bekezdése a következő utalással indul: „Mint az előző kisfilmmel kapcsolatos fejtegetésben megemlítettem, a modern technológia használata az oktatás során nem a diákok szórakoztatására, hanem az oktatási folyamatba való minél aktívabb részvételre kell(ene), hogy irányuljon.Az írásban azonban szó sincs kisfilmről! Csak a forrásként meg nem jelölt cikkből lesz világos, hogy a „Kansas State University egyik professzora és a Bevezetés a kulturális antropológiába című tantárgy hallgatóinak kisfilmjé”-ről beszél – az eredeti cikk szerzője. Nem Auer.  Az ő írásában semmilyen jelentése nincs, érthetetlen momentum az említése.

Már az általános iskola alsó osztályaiban szankcionálják azt a tanulót, aki a fogalmazását, a házi feladatát, vagy az ellenőrzőt osztálytársától másolja át, illetve „lesi el” megoldásait. Sok tanár még a felismerhető szülői segítséget is elutasítja. Ez, persze, vitára indukáló mozzanat. Itt, most, nem érdekes. Csupán az, hogy amiről egy alsós jól tudja, hogy tilos, azt egy pedagógiai jelenségekkel foglalkozó cikksorozat szerzője megengedheti magának.

Egy idő után egyszerűen belefárad az ember egy olyan portál cikkeinek elemzésébe, kommentálásába, amely a szakmaiság és az újságírói etika legalapvetőbb követelményeinek sem tesz eleget. Figyelmet sem érdemel, mondják mások, hiszen épeszű ember nem ad hitelt egyetlen sorának sem.

Nem tudom, kit rejt az Auer név. Feltételeztem, hogy pedagógust, vagy magát annak nevező személyt takar. Már a névtelenség miatt sem lenne érdemes vele foglalkozni. A napokban azonban kaptam egy levelet. Elkeseredett pedagógus írta. Auer cikkeit kifogásolja. Van elképzelése arról, ki a szerző. „Önjelölt” pedagógus. Azt mondják, pedagógia képzettsége annyi, hogy van tanító a családjában.

A levélírót idézem, amikor azt mondom, Auer és a hasonlók cikkeit azért nem szabad szó nélkül hagyni, mert amit tesznek, az az egész pedagógustársadalomra vethet rossz fényt. És ők nem ezt érdemlik!

Tehát, hangsúlyozni kell: Auer nem pedagógus. Az igazi, hivatástudattal és képzettséggel rendelkező pedagógusok nem publikálnak a Jó Reggelt Vajdaság oldalain. Mindenki tudja, kik ők.  Ők tisztességre és kreativitásra nevelik tanítványaikat.  

 

 

 

 

 

 

 

 

2017. szeptember 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Tovább

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

Tovább

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Tovább

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

Tovább

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

Tovább

A kíméletlen múlt utánunk nyúl

A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >

Tovább

Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette

A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >

Tovább