Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma
A kenyérrel sosem játszottunk. Tiszteltünk kellett, mert nagyapám munkája volt benne. Nem engedte, hogy galacsint gyúrjunk belőle. Ha leesett a földre, akkor felvette, megfújta, megpuszilta, és nem dobta ki. Sok mindenhez kenyeret evett. A szőlőhöz is. Egri Emma:
Munka után betértem a pékhez. Előttem egy néni állt, botjára támaszkodott. Alig csoszogott. Egy másnapos kenyeret kért. Az idősebb tulajdonos egy friss, meleg kenyeret csomagolt neki. Jaj, nekem nincs annyi pénzem, hogy mait vegyek, mondta a néni. Nem is kell, fogyassza jó étvággyal, válaszolta az eladó, majd visszacsúsztatta a néni által adott csörgős aprópénzt. A szebb napokat is megélt nyugdíjas könnyes szemmel hálálkodott, hogy már nem is emlékszik, mikor evett utoljára friss kenyeret. Ezen is spórol. Féláron veszi így. Beosztja napokra. Nem a kutyáit eteti vele, ő eszi. Szomorú, hogy ide jutottunk.
Mindenki spórol. A másnapos kényérből lesz a prézli, a bundáskenyér, a fasírt, a levesbetét. Kenyeret nem dobunk ki.
A kenyér ott van a szólásainkban, mondásainkban, a mesékben, az imáinkban. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Alapélelmiszer. Mindennapjaink elkerülhetetlen része. Az emberiség évezredes múltú tápláléka. Tisztelet is fűződik hozzá. Törődés. A kenyérnek van becsülete. Lelkileg és gyomorilag is táplál. Liszt, víz, só. Ennyi kell hozzá. Ez a titka. Jó kovászt kell készíteni, mondta annak idején a nagyanyám, amikor ott sündörögtem körülötte. A kovász csak víz és liszt keveréke. Ezt kell életben tartani. Folyamatosan törődni vele. Etetni, mint egy gyereket. Ha nem adunk neki lisztet és vizet, akkor rosszkedvű lesz, és nem kapunk finom kenyeret. Jó minőségű liszt kell hozzá. Jó búza. Eső, hó, napsütés. Szorgalmas földműves.
Még érzem az ízét nagyanyám kemencében sütött kenyerének. A ropogós héjú, friss, meleg kenyérnek. Keresztet vetett rá késsel, mielőtt felvágta volna. Nem volt benne élesztő. Százféle adalékanyag. Nem morzsolódott. Nem penészedett. Ha benyomtuk, felduzzadt magától. Olyan sűrű volt, nem ilyen lyukacsos, mint manapság. Még több nap múlva sem volt savanyú. A szakajtóban tárolta. Kacsazsírral megkente, hagymát szeletelt rá, megszórta pirospaprikával. Imádtuk.
A kenyérrel sosem játszottunk. Tiszteltünk kellett, mert nagyapám munkája volt benne. Nem engedte, hogy galacsint gyúrjunk belőle. Ha leesett a földre, akkor felvette, megfújta, megpuszilta, és nem dobta ki. Sok mindenhez kenyeret evett. A szőlőhöz is. Tejbe áztatva kanalazta. Táplál, laktat, mondta. Nem volt téma, hogy szénhidrátot tartalmaz. Hogy emiatt híznak el az emberek.
A pékek hány könnyes szemű idős emberrel találkoznak, akik másnapos kenyeret kérnek? Akiknek nem jut a mindennapira?
A pék bácsi megette már a kenyere javát. Lekenyerezett a hozzáállása. Lehet, hogy nincs keserűbb a kegyelemkenyérnél, de hiszem, hogy az idős néni jóízűen fogyasztotta el. Úgy kellenek az ilyen pillanatok, a jócselekedetek az ember sokszor szomorú életében, mint egy falat kenyér…
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >