2025. május 11. vasárnap
Ma Ferenc névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Vajdaság, elvándorlás és hazaszeretet

K. Kovács Ákos és Oláh Tamás Kanjiza Calling című filmje objektíven járja körül az ifjúság migrációjának kérdését

"Kanizsán és az egész Vajdaságban nagyon szorosan él együtt a két nemzet, igazi multikulturális közeg. Egyébként mindegyik szereplő beszél valamennyire magyarul és szerbül is. Szerintem ez csodálatos."

Izgalmas és aktuális témát, a vajdasági ifjúság elvándorlásának problémáját feszegeti a Kanjiza Calling című dokumentumfilm, amely a többi között a lapunk különdíját is elnyerte a Lakiteleki Filmszemlén. Az alkotásról – amelyben nyolc fiatal mesél életéről és terveiről – a rendezőt, K. Kovács Ákost kérdeztük.

K.-Kovács-ÁkosK. Kovács Ákos szerint a kétszázezres magyar közösség fele is eltűnhet (Fotó: Czirják Pál)

– Mi inspirálta a filmet, miért pont az ifjúsági migráció témáját választották?

– Az egyetem második évében készítettem egy vizsgafilmet Itthagyom címmel, amelynek szintén ez volt a témája. Már akkor nagyon érdekelt ez a kérdés, már csak azért is, mert a tizennyolc fős gimnáziumi osztályomból tizenhatan külföldre költöztek. Én hét éve élek Pesten, Oláh Tamás, akivel a filmet készítettük, szintén Magyarországon tanult, de visszatért a Vajdaságba. Nagyon sok olyan ember van a környezetünkben, akik ezt a kérdéskört járják végig újra meg újra saját magukban, és egyre több olyan hírt hallani, hogy fiatalok, kisgyermekes családok elindulnak külföldre szerencsét próbálni. Ugyan a Kanjiza Calling egy vajdasági mikroközösségre koncentrál, azt gondolom, hogy globális kérdésről van szó, mozgásban van a világ. A lakiteleki zsűri úgy fogalmazott, hogy ez a film a hazaszeretetről szól. Ennek nagyon örültem, mert a filmünk nem állítja, hogy jobb külföldön, vagy jobb otthon. Egyszerűen csak betekintést nyerhetünk néhány érintett fiatal sorsába, életébe, és így kapunk egyfajta összképet a problémáról.

– Az alkotás célja ezek szerint nem az emberek meggyőzése volt, hanem inkább a dialógusgenerálás?

– Így van, egy ilyen film jó vitaindító lehet. Szerintem nem célja, sőt, nem is szabad egy dokumentumfilmnek valamelyik oldalra állnia, ezért is próbáltuk objektíven körüljárni a témát. Nyolc szereplő beszél, mindannyiuknak más a sorsa. Van olyan, aki otthon tanult, és otthon is dolgozik; van, aki külföldön járt egyetemre, de visszatért; akad, aki biztosan külföldön fog gyereket vállalni; és vannak olyanok is, akik egyelőre máshol élnek, de a gyereknevelést kizárólag a szülővárosukban tudják elképzelni.

– Hogyan találták meg azt a nyolc fiatalt, akik megszólalnak a filmben?

– Tulajdonképpen csak az volt a fontos számunkra, hogy érintettek legyenek a témában. Vajdaság egy picike hely, majdhogynem mindenkit személyesen ismertünk. Az volt a fő szempontunk, hogy mindenkinek legyen egy izgalmas sztorija. Szerintem, ha nyolc találomra kiválasztott embert meginterjúztatunk, az biztosan érdekes képet mutat.

– Egyértelmű volt, hogy szerb és magyar ajkú fiatalokat is meg fognak kérdezni?

– Igen, azt gondolom ez így korrekt. Kanizsán és az egész Vajdaságban nagyon szorosan él együtt a két nemzet, igazi multikulturális közeg. Egyébként mindegyik szereplő beszél valamennyire magyarul és szerbül is. Szerintem ez csodálatos.

– A filmjük egy nagyobb szabású kutatás, a YOUMIG-projekt része volt, amely azt vizsgálja, hogy milyen hatásai vannak a fiatalok nemzetközi vándorlásának. Az is céljuk volt, hogy a statisztikákat személyes történetekkel támasszák alá?

– Igen, hiszen más a statisztika, és más a személyes élmény. Minket, filmkészítőket a számadatoknál sokkal jobban érdekelt, hogy kinek mi a motivációja, vagy milyen a viszonya a hazájához. Mindenkitől megkérdeztük például, hogy hol képzeli el a jövőjét. Szerintem a film egyik legszívszorítóbb része, amikor egy fiatal lány arról beszél, hogy Berlinben kénytelen fölnevelni a gyermekét, és hogy emiatt valószínűleg már nem lesz helye a magyar nyelvnek a gyermek tudástárában a szerb, a német és az angol mellett.

– Tervezik, hogy megvizsgálják ugyanezt a témát az egész Vajdaságban?

– Ezt a dokumentumfilmet értelmezhetjük egyfajta vázlatként is, ami majd egy nagyobb volumenű filmnek ad témát és lehetőséget. Azt hiszem, ha Kanizsán belül találtunk nyolc ilyen izgalmas történetet, akkor ez az egész Vajdaság szintjén még izgalmasabb és még sokszínűbb sorsokra bukkanhatunk.

– Mit gondol, más a fiatalok elvándorlásának hatása a Vajdaságban, mint az anyaországban, Magyarországon?

– Otthagyni az otthont mindenhol ugyanazt jelenti. Sokan kényszerből mennek el, mert egyszerűen nem tudják fenntartani magukat. Ez egy globális jelenség, ugyanakkor a kisebbségi lét mindig nagyobb veszélyben van, mivel állandóan ott lebeg a kérdés, hogy mennyien maradunk, és hogy itt leszünk-e még száz év múlva is. A veszély ugyanaz, csak nálunk sokkal érezhetőbb. Mert, ha a tízmilliós Magyarországról elvándorol pár százezer ember, azt testközelből még alig érzi valaki, de ha a kétszázezres Vajdaságból elköltözik százezer magyar, az sok mindent megváltoztat, és ez sokszor rémisztő.

Forgách Kinga (Magyar Hírlap)

 

 

2017. november 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT

A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >

Tovább

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >

Tovább

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Tovább

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

Tovább

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Tovább

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

Tovább

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

Tovább