Ma Zsófia, Szonja névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Több évtizedes küzdelem ért véget: nagy pofont kapott Szerbia
Óriási felháborodással fogadták a szerbiai nyelvészek azt a hírt, hogy a washingtoni székhelyű Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) önálló nyelvvé nyilvánította a montenegróit. A szerbek indulatait csak fokozza, hogy megállapították: a montenegrói nem a szerb nyelv egyik változata vagy nyelvjárása. Majláth Ronald (Magyar Nemzet):
„Itt politikáról van szó, nem nyelvészetről, szó sincs a tudományról vagy logikáról, hanem inkább olyasmiről, amit a tények megerőszakolásának nevezhetnénk” – így kommentálta Miro Vuksanović szerb akadémikus a washingtoni központú szervezet döntését, amit hétfőn jelentett be a Montenegrói Nemzeti Könyvtár igazgatója. Bogić Rakocević ismertette: a montenegrói nyelv hivatalos rövidítése ezentúl a CNR lesz, angolul és franciául a megnevezése „montenegrin”, eredetiben pedig „crnogorski jezik” – vagyis montenegrói nyelv.
Ezzel egy több évtizedes küzdelem ért véget, amelyet a montenegróiak vívtak azért, hogy elismertessék nyelvük létezését. A gondolat legfőbb szószólója Vojislav Nikčević montenegrói nyelvész volt, aki már a titói időkben, a hatvanas évektől több könyvet írt, amelyekben az önálló montenegrói nyelv létezése mellett kardoskodott. Az egyik érv szerint a „montenegrói nyelv” fogalmát már a 19. században említették, többek között az egyik legnagyobb szerb nyelvész, Vuk Stefanović Karadžić is, aki megalkotta a szerb nyelv mai cirill írását, megalapozta a szerb helyesírást.
Az önálló montenegrói nyelv támogatói emellett elkülönítették a montenegrói nyelvtant a szerbtől, és hangsúlyt fektettek azokra a szavakra, amelyek mind a szerbtől, mind a horváttól különböznek. A nyelvi szétválasztás szándéka politikai szándékkal is vegyült, az önálló nyelviség hívei általában Montenegró függetlenségét is támogatták. Ez a politikai motívum természetesen megmutatkozott a szerb oldalon is, ahol rendre előkerült az a szempont, miszerint a montenegróiak mindig szerbnek tekintették magukat a történelmük során. A szerb nyelvészek szerint nincs jelentősebb különbség a Montenegróban és a Szerbiában beszélt nyelv között, legyen szó akár grammatikáról, akár szókincsről.
Ezek az érvek mégsem elégítették ki a montenegróiakat, így 1997-től – ekkor még Montenegró Kis-Jugoszlávia része volt – megkezdték a nyelv normáinak kialakítását. A balkáni miniállam függetlenségének kikiáltása után aztán felgyorsultak az események: 2009-ben kiadták az első montenegrói helyesírási szótárt, amellyel egyben két új betűt is bevezettek, ezzel is jelezve, különálló nyelvről van szó. Ennél is fontosabb volt, hogy 2008-ban a nemzeti könyvtár beadta a kérelmét az ISO-nak, ami aztán hosszas procedúra után önálló nyelvként ismerte el a montenegróit múlt pénteken.
Ahogy várható volt, a montenegrói nyelvészek teljes győzelemként értékelték a döntést. Nem úgy szerbiai kollégáik, akiket lesújtott a hír. Miro Vuksanović elmondta: eddig még nem volt példa arra, hogy egy nyelvet négy részre szednek, amelyek aztán megkapják a különböző országok nevét, ahol beszélik őket.
Sreto Tanasić, a Szerb Nyelv Szabványosítási Bizottságának elnöke – Szerbiában ez az intézet felelős a szerb nyelv megőrzéséért és ápolásáért – még határozottabban fogalmazott: Montenegróban nincs semmiféle nyelvészeti és szociolingvisztikai alapja annak, hogy külön nyelvről beszéljenek, így azok, akik kiállnak a montenegrói nyelv létezése mellett, sosem fognak montenegróiul beszélni. „Ez mindig is szerb nyelv lesz bizonyos jellegzetességekkel. Nem lehet ilyen könnyen nyelveket alkotni, és a címkézés nem változtat semmin” – fogalmazott a nyelvész.
A szerb nyelvészek ellenvetései azonban már aligha zavarják a montenegróiakat. Így Adnan Čirgić, a cetinjei montenegrói nyelvi és irodalmi kar dékánja annyira fontos eseménynek tartotta az ISO döntését, hogy azt sürgette: ezt a dátumot nyilvánítsák a montenegrói nyelv napjának.
Következő cikk: Lőttek az internet-egyenlőségnek (trumpizmusok)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A szaúdi udvar és a Trump-ház megérdemlik egymást
A Daily Telegraph világgazdasági szakírója kifejti, hogy a szaúdi gazdasági együttműködéssel Trump már megint rossz lóra >
Az amerikai Nagy Ugrás - hátra
Trump azt kockázatja, hogy Kína karjaiba tereli Európát, Hszi legnagyobb örömére. Mert az USA káoszba süllyed, >
Ez maga a rendszer
S persze ugyanez köszön vissza a folyamatosan hangoztatott nemzetiségi politikában, ahol a „nemzeti érzés”, a „magyarság >
„Farkasokkal táncoló”
Az Economist elemzése szerint a bizonytalanság és a feszültség egyszerre jelentkezik a beharangozott ukrajnai béketárgyalások előtt, >
Az ukrán-magyar kémjátszma
Az sem világos, hogy mi történik az Ukrajnából származó titkosszolgálati információkkal. „A legnagyobb kockázat az, hogy >
Orbán összeesküvés-játéka
Orbán belpolitikai játszmát folytat az összeesküvéssel, az Ukrajnával kirobbant kémvádat az ellenzék ellen igyekszik fordítani – >
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >