Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kelet és Nyugat közt járja pávatáncát Szerbia
A Nyugat és Oroszország közötti egyensúlyozásnak azonban van egy kritikus pontja is. Hoyt Brian Yee, az Egyesült Államok külügyi minisztériumának helyettes államtitkára legutóbbi szerbiai látogatásakor jelezte, hogy a nisi Szerb–Orosz Humanitárius Központ – amelyet Nyugaton orosz kémközpontnak tartanak – veszélyt jelent az egész régióra. Az oroszok ugyanakkor diplomáciai státust szeretnének kapni a központban dolgozó munkatársaiknak, amit Szerbia idáig nem adott meg. Habár a szerbiai közvélemény arra számított, hogy ezúttal ezt a kérdést is rendezik a felek, erre most nem került sor. Majláth Ronald (Magyar Nemzet):
Nincs az a nyomás, amely miatt Szerbia szankciókat vezetne be Oroszország ellen – így vezette fel Aleksandar Vucic szerb államfő a találkozót, amelyen orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal tárgyalt a két ország számára kulcsfontosságú ügyekről. A mostani vizit jól illeszkedik Szerbia külpolitikájába, amelynek hosszú évek óta az egyik legfontosabb eleme a Nyugat és Oroszország közti egyensúlyozás.
Mielőtt Vucic Moszkvában tárgyalt volna, a nyugat-balkáni országok vezetői Federica Mogherininak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének meghívására munkavacsorán vettek részt Brüsszelben, ezen a szomszédságpolitikáról, az országok közötti együttműködésről, az államok európai integrációjáról és a Belgrád és Pristina közötti párbeszédről volt szó. A Deutsche Welle szerint Mogherini részletekbe menően kívánta tájékoztatni a nyugat-balkáni államok vezetőit az EU bővítési terveiről: ezek szerint Szerbia 2025-ig válhat az unió teljes jogú tagállamává.
Vucic moszkvai látogatását ugyanakkor jóval nagyobb figyelem övezte déli szomszédunknál. A szerb média már korábban megírta, hogy a tárgyalások középpontjában az orosz–szerb „stratégiai partnerség” fejlesztése áll majd, amelynek kapcsán egy sor kérdést megoldanak. Ennek egyik legfontosabb eleme a gázszállítások rendezése 2019 után, balkáni szomszédunknál ugyanis egyre nagyobb a kereslet az energiahordozóra.
A mostani találkozón a két fél megállapodott, hogy eltörlik a 2012-ben aláírt szerződésnek azt a pontját, amelynek értelmében az országba érkező orosz gázt csak Szerbiában adhatják el. Hasonlóan fontos kérdés a két ország közti haditechnikai együttműködés, amely eddig is gyümölcsöző volt: a nyáron kötött végleges megállapodásnak megfelelően Szerbia összesen hat használt, de felújított MiG-29-es harci gépet kapott. A vadászgépeket Belgrád ajándékba kapta Moszkvától, és csak a körülbelül 185 millió eurót kitevő felújítási munkálatokat kellett kifizetnie. A szerb kormányközeli sajtótermékek ráadásul már korábban megírták, hogy amennyiben Szerbia garantálná, hogy nem lép be a NATO-ba, Moszkva jóváhagyná az Sz-300 típusú orosz nagy hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer szállítását. Annak következtében, hogy Szerbia – az uniós országokkal ellentétben – nem vetett ki szankciókat Oroszországra a kelet-ukrajnai beavatkozás miatt, a két ország közti kereskedelem már eddig is szárnyalt. Most viszont arra számítanak, hogy a jövő évben még nagyobb lesz az áruforgalom, ráadásul további orosz vállalatok is érkeznének az országba.
A Nyugat és Oroszország közötti egyensúlyozásnak azonban van egy kritikus pontja is. Hoyt Brian Yee, az Egyesült Államok külügyi minisztériumának helyettes államtitkára legutóbbi szerbiai látogatásakor jelezte, hogy a nisi Szerb–Orosz Humanitárius Központ – amelyet Nyugaton orosz kémközpontnak tartanak – veszélyt jelent az egész régióra. Az oroszok ugyanakkor diplomáciai státust szeretnének kapni a központban dolgozó munkatársaiknak, amit Szerbia idáig nem adott meg. Habár a szerbiai közvélemény arra számított, hogy ezúttal ezt a kérdést is rendezik a felek, erre most nem került sor. Ami a politikai kérdéseket illeti, a találkozó után Putyin kijelentette: Oroszország továbbra is kiáll Szerbia szuverenitása és területi integritása mellett. Ennek jegyében jelezte, Koszovó kapcsán tiszteletben fogja tartani a Belgrád és Pristina közti párbeszéd nyomán született megoldást. Az elemzők szerint így a mostani találkozó újabb jele annak, hogy Szerbia továbbra sem kívánja feladni a nagyhatalmak közötti egyensúlyi politikát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >