2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Végel László
Végel László

Azt gondolom, hogy azért mert a mai 60-70 évesek, vagyis az én nemzedékem, a háború legnagyobb sérültjei, ami persze nem menti fel őket a felelősség alól. Két nagy árulást követett el a nemzedékem: 1968 után elárulta saját eszményeit, 1990 után pedig a békét. Végel László:

2017. december 1., péntek.

Anikóval Janez Pipan vendégei voltunk, a ljubljanai Hatos étteremben. A több mint 300 éves tágas vendéglőben valaha megfordult Edvard Kardelj is, aki egyébként ritkán járt vendéglőbe, a könyvek között élt. Lehet, hogy ezt a kommunista vezért a valóság nem is érdekelte, hanem Tito házitudósaként gyártott elméleteket, közben kimondta a XX. század legfontosabb szlovén mondatát: “Jugoszlávia Szlovénia részére csak átmeneti megoldás”. (…) A széthullás elkerülhetetlen volt, szögezi le. De talán a konföderáció kivédte volna a véres háborút, kockáztatom meg. Talán, válaszolja, de az is lehet, hogy csak elodázta volna. Miért térünk vissza szüntelenül erre a kérdésre? Azt gondolom, hogy azért mert a mai 60-70 évesek, vagyis az én nemzedékem, a háború legnagyobb sérültjei, ami persze nem menti fel őket a felelősség alól. Két nagy árulást követett el a nemzedékem: 1968 után elárulta saját eszményeit, 1990 után pedig a békét. A „Balkáni szépség, avagy Slemil fattyújában” az eltékozolt nemzedékről írtam. Azok voltunk, eltékozoltak bennünket, mi pedig tékozoltuk magunkat, de egyben be kell ismernünk a negyvenes években született nemzedék bűnrészességét is.

Aztán a színházról beszélgettünk. A szlovén sajtóban a legnagyobb elismeréssel írnak Pipan új rendezéséről, Cankart (Jernej szolgalegény igazsága) állította nagy sikerrel színre. Most készül a Mladinsko gledališćeben egy új projekttel. Megemlíti, hogy 87-ben az Újvidéki Színházban szerette volna a Sofőröket megrendezni, a színház vezetősége először elfogadta a javaslatát, de aztán elutasította. Azt a választ kapta, hogy ne Végelt rendezzen, hanem valaki mást. Nem tetszett nekik az a darab, amely arról szólt, hogyan harcolnak a pártfunkcionáriusok a liberalizmus ellen. Nem is értem, miért utasították el az újvidéki kultúrfunkcik az egyik legrangosabb jugoszláviai rendezőt? Ezt a darabot bemutatták, Boszniában, Macedóniában, mostanság pedig Nišben, de magyarul még nem kapott színpadot. (…)

 

2017. december 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >

Tovább

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Tovább

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

Tovább

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Tovább

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

Tovább

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

Tovább

A kíméletlen múlt utánunk nyúl

A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >

Tovább