Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Elismerem, hogy a mai globalizált világban szüntelen nyitottságra vagyunk ítélve, nincs hova menekülnünk, nincs sziget, a nemzet sem lehet többé sziget, s ebben a helyzeten aligha nyugtathatom magam a nemzeti és a nemzetfelettiség harmonikus ötvözetével, inkább a kettő állandó küzdelme formálja képzeletemet és mondataimat. A kettő permanens konfliktusát élem át, s ez a kényszerhelyzet tesz korom gyermekévé. Végel László:
2018. március 9., péntek
Közeleg március 15-e. Mindig visszafogottan írom le a szót, hogy nemzet. Babitsra gondolok, úgy kellene leírni ezt a szót, vélem, szerényen, ahogy ő írta, csakhogy ebben az óriási kakofóniában és lármában majdnem lehetetlen, hiszen akarva-akaratlanul olyan mellékzöngét kap, amilyenre nem számítottam. Manapság a nemzet fogalmát kisajátították a nemzeti spekulánsok. A nyolcvanas években még úgy véltem, hogy Montesquieu szavai eligazítanak. „Ha valami használna a nemzetemnek s ártana egy másiknak, nem javasolnám uralkodómnak, mert elsősorban ember vagyok s azután francia; szükségszerűen vagyok ember s véletlenül francia.” A kilencvenes évek délszláv háborúi, majd a napjainkban feltörő nacionalista indulatok próbára tették e mondat nemes patináját. E szónál megtorpanok. Nacionalista indulatok? Nem pontos kifejezés. Már azok az indulatok is elkoptak, sunyi kalkuláció lett belőle. Hiába harsogják a sikervadászok, a mondatok egyhangúak, szürkék, nem képviselnek semmi izgalmat. Rutinosak. Kikopott a nemzet fogalmának szubtilis jelentése, miként a világpolgárság fogalmának pátosza is, az egyiket is, a másikat is kiárusították. Olcsó bóvliként árulják. Nem tudok azonosulni se az ügyeskedő, tősgyökeres, de műveletlen nacionalistákkal, de a valamennyivel műveltebb, hideglelősen sznob világpolgárokkal sem. Ezért érzem egyre inkább feleslegesnek magam. Azóta nem győzöm idézgetni Musilt, aki egy alkalommal a következőket jegyezte le: „Azok, akiknek számára a nemzet egyszerűen nem létezik, túlságosan megkönnyítik a maguk dolgát. De akik nem ismerik a nemzetfelettiség eszméjét, ők is túlságosan egyszerű megoldást választanak”, írta az osztrák író. Szóval, a nacionalizmus az ilyen egyszerű megoldások felé terel, de ez is csak az előző mondattal együtt érvényes: sehogyan sem tudnék annyira steril és hermetikus prózát írni, amelyben a nemzeti identitás nemlétezőnek nyilvánítható. Én magam is ironizáltam azokkal a kozmopolitákkal, akik bármelyik reptéren kirántják a bőröndjükből a gyökereiket és máris otthon érzik magukat. De mit érnek a gyökerek, ha a lombozat elhervad, a virágok pedig lekonyulnak? Nem véletlen, hogy Danilo Kiš annyit emlegette a gesztenyefákat. Pillantsunk csak annak az égboltra mutató virágjaira. Egyébként is, a nemzeti érzésről nem a pesti kandallók mellett, vagy a budai villák kertjében merengtem, nem a kabinetekben szónokoltam. Nem szakítottam el a gyökereimet a nagy próbatételkor: a délszláv háború idején maradtam, nem menekültem. A NATO légitámadások idején egy órára sem szakadtam el a közösségemtől, de ugyanakkor elismerem, hogy a mai globalizált világban szüntelen nyitottságra vagyunk ítélve, nincs hova menekülnünk, nincs sziget, a nemzet sem lehet többé sziget, s ebben a helyzeten aligha nyugtathatom magam a nemzeti és a nemzetfelettiség harmonikus ötvözetével, inkább a kettő állandó küzdelme formálja képzeletemet és mondataimat. A kettő permanens konfliktusát élem át, s ez a kényszerhelyzet tesz korom gyermekévé.
Következő cikk: SZPM: Laban méltatlan tisztségére!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A SZERZETT JOGOK MEGMARADNAK
Különösen fontos elvárás lehet, hogy az új magyar kormány partnerként a jövőben egy plurális összetételű Magyar >
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >

