Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
Az én kérdésem nem lenne ennyire abszurd, lesz-e magyar nyelv a Vajdaságban, nem száz, hanem ötven év múlva? Mi lesz húsz év múlva? Apró szórványok a Tisza mentén? Nem merek jósolni, de sanyargat a felismerés, hogy egy haldokló közösség írója vagyok. Végel László:
2018. július 3., kedd
(…)
Késő este: Stendhal naplója. 1818 márciusában írja: „Azt hiszem, ahhoz, hogy bármilyen műfajban is nagyok legyünk, azonosnak kell lennünk önmagunkkal. Aki hallhatatlan műveket ír, nem gondol a stílusra.” Akinek pedig nincs mondanivalója, teszem hozzá, kizárólag a stílusra gondol.
Újra elő kell vennem Stendhal regényeit, először is a Vörös és fehért. Újra el kell olvasnom – lehet, hogy utoljára.
2018. július 22., vasárnap
(…) Este a könyvek között lapozgatok. „Ha lesz még lengyel nyelv száz év múlva…” elmélkedik Gombrovicz a Czeslav Miloszhoz írott levelében. Teljesen abszurd mondat, gondolom, hiszen a lengyelek Kelet-Közép-Európa legnépesebb nemzete. A kérdés azonban mégis tipikusan kelet-közép-európai és akkor is van súlya, ha a abszurdnak tűnik. Viszont az én kérdésem nem lenne ennyire abszurd, lesz-e magyar nyelv a Vajdaságban, nem száz, hanem ötven év múlva? Mi lesz húsz év múlva? Apró szórványok a Tisza mentén? Nem merek jósolni, de sanyargat a felismerés, hogy egy haldokló közösség írója vagyok.
2018. július 26. csütörtök
Anikóval utazunk vissza Újvidékre. A vonatban: Kundera (A függöny). A cseh író a magánélet kipusztulásáról írva Franz Kafkára hivatkozik. A Per szereplője K. Fridával szeretkezik, senki sem akadályozza, de a hatalom két segédet jelöl ki mellé, akiknek mindenbe bepillantásuk van. K. úr emiatt panaszkodik, de Frida megnyugtatja: „Mi bajod, kedves, a segédekkel? Nincs rejtegetni valónk előlük.” Manapság az ember tökéletesen ellenőrzött lény, a magánéletet felzabálta a közélet. A modern kommunikációs eszközök bevetésével folyik a harc a lelkekért. Az irodalomban ezért divatba jött a magánélet-szimuláció, ez az eladott lelkek vigasza. Az igazi sorsdáma máshol van: az elnyomott magánélet kínjában, a kín az igazi korkérdés. Kundera regényeinek éppen ez az egyik fontos motívuma.
Következő cikk: Kati néni és a gall „méret”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >