Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Magyar egyetemet a Vajdaságban!
Bozóki Antal
Szerbia jelenleg se nem „normális”, se nem „demokratikus” állam. Pásztor és pártja már régen eltávolodtak a közösségétől, ezért ezt nem is képesek felmérni. Ilyen körülmények között az itteni magyarok mennyire érzik/érezhetik „hazájuknak” Szerbiát? A jövendölés nem túlságosan hálás dolog, de a szerbiai helyzet alakulásából arra lehet következtetni, hogy Pásztor Vučić rezsimjével együtt, vagy talán még előbb fog megbukni. Bozóki Antal:
Április 11.
Büszke-e Pásztorra a közösség?
Az újvidéki, Állítsuk meg az erőszakot! elnevezésű nagygyűlésen Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a haladó vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke „rámutatott arra, hogy az (Aleksandar Vučić szerb – B. A.) államfővel immár évtizedesnek mondható a barátsága és együttműködése, mely – mint arról folyamatosan megbizonyosodhatott ebben az időszakban – a kölcsönös elismerésen alapszik, azon az alapelven, hogy mindenki eleget tesz az ígéreteinek. Az ígéretek után a megvalósulás időszakába léphetett a szabadkai Y elágazás, az újvidéki Vajdasági Rádió és Televízió új székházának projektuma, a Népszínház felújítása, de másutt is utak épültek, iskolák újultak fel, kórházak modernizálása zajlott, megépült a BioSens Intézet, jelentős palicsi idegenforgalmi beruházás valósult meg – értékelte Pásztor.
– Szerbia a vajdasági magyarok hazája, büszke vagyok a közösségemre, mely hű az országhoz, készen áll arra, hogy nehézségekkel is megküzdjön annak érdekében, s egyetlen célja van: normális, demokratikus államban élni – hangsúlyozta a haladó VMSZ elnök.
Pásztor – a saját szavai szerint – „évtizedes barátságban” van Vučić szerb elnökkel, de részes a hatalmat gyakorló radikális/haladó/szocialista hatalmi szövetségben is. Ezzel elkötelezte magát és a sorsát is a radikálisból lett Szerb Haladó Párthoz (CNC) és annak vezetőjéhez kötötte. A politikában az ilyen kötődés veszélyes dolog, főleg amikor kisebbségi közösségről van szó.
A délvidéki/vajdasági magyarságnak Vučić-Dačić-Pásztor & company szövetségből semmi érdemleges haszna nem származott. Ezt már kezdettől fogva tudni lehetett.
– A véemesz elnöke által említett, a „megvalósulás időszakába léphetett” beruházásoknak már évekkel ezelőtt be kellett volna fejeződni;
– Szerbiában rosszabb az életminőség, mint Panamában, vagy Kazahsztánban,
– Szerbia gazdasága 2018-ban a „nyomor-index” szerint a 10. helyen van a világban;
– az ország több mint száz helységében november óta folynak a tiltakozások a jelenlegi hatalom ellen (amelyben Pásztor is részes);
– a Freedom House Szerbiát a „részlegesen szabad” országok közé sorolta;
– a 180-as World Press Freedom Index listán Szerbia a 90. helyen találta magát, ezzel az országot a „problémásak” közé rangsorolták, a helyzet pedig folyamatosan romlik;
– a magyar önkormányzati törekvéseket „adminisztratív autonómiára” zsugorították;
– a VMSZ képviselői megszavazták a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünneplik november 25-ét, amikor 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidéket; kiemelt jelentőségű lett május 15-e is, mivel 1848-ban ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása a karlócai népgyűlést követően;
– a magyar diákokkal is ünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” ünnepet;
– január 1-jétől megszűnt a (szerb és magyar) kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása;
– az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola bezárására tett javaslatot a községi munkacsoport (utóbb a magyar közösség nyomására a javaslatot visszavonták);
– Nagybecskereken „az I. világháborúban elesett katonák végső nyughelyét átruházták a temetkezési közvállalatra, amely ezt felszámolta és eladta a sírhelyeket”;
– Hertelendyfalván a magyar nyelv és írás többé nincs hivatalos használatban.
Pásztor ezekre az „eredményekre” valóban büszke lehet, Vučićtyal együtt! Lehetne ezeket még sorolni, de szükségtelen. A lakósok – a jobb életkörülmények reményében – tömegesen menekülnek az országból. A falvaink lassan már teljesen kiürülnek.
Szerbia jelenleg se nem „normális”, se nem „demokratikus” állam. Pásztor és pártja már régen eltávolodtak a közösségétől, ezért ezt nem is képesek felmérni. Ilyen körülmények között az itteni magyarok mennyire érzik/érezhetik „hazájuknak” Szerbiát?
A jövendölés nem túlságosan hálás dolog, de a szerbiai helyzet alakulásából arra lehet következtetni, hogy Pásztor Vučić rezsimjével együtt, vagy talán még előbb fog megbukni.
Az első alkalom, hogy megszabaduljunk Pásztortól május 4., a VMSZ választási közgyűlése lehetne. Feltéve, hogy a párt tagsága belátja végre, hogy a Szerb Haladó Párttal való társulás káros volt az egész közösségre nézve, és hogy ellenzékből is lehet a nemzeti kisebbségi jogokat érvényesíteni.
Nem az a fontos, hogy Pásztor „büszke a közösségére”, hanem az, hogy a magyar közösség mit gondol róla!
Április 16.
Magyar egyetemet a Vajdaságban!
– Magyarország szeretné megerősíteni a szerbiai felsőoktatást, elsősorban a műszaki, informatikai, gazdálkodástudományi területen – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az M1 aktuális csatornán.
A miniszter a szerb és a magyar kormány (április 15-ei) együttes szabadkai üléséről szólva elmondta: kiemelten kezelik a vajdasági gazdaságfejlesztési program folytatását, és ennek részeként szeretnék tovább erősíteni a szerbiai felsőoktatást.
Jelezte: elsősorban a műszaki, informatikai, gazdálkodástudományi területen szeretnének „határozottabb jelenlétet”. Mint mondta, már ma is vannak közös képzések, de ezeket szeretnék megerősíteni, például ottani egyetemekkel együttműködve, vagy magyar egyetem létrehozásával – olvasható a magyar kormány honlapján.
Palkovics miniszternek ez a nyilatkozata – habár az MTI tett közzé és a magyar kormány honlapján található – a délvidéki sajtóban nem található. Én is csak utólag értesültem erről.
A magyar nemzetpolitika stratégiai kerete című tanulmány lehetőséget kínál magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények alapítására is. Magyar miniszter részéről mégis – ismereteim szerint – először került említésre „a magyar egyetem létrehozása” a Délvidéken/Vajdaságban. Ennek szüksége Trianon óta mindig is jelen volt a magyar közösségben, a megvalósítására azonban soha nem került sor.
– Az önálló vajdasági magyar egyetem megalapításának szükségességét számos tanácskozáson, tucatnyi tanulmányban megfogalmazták, voltak kezdeményezések, amelyek elhaltak, amelyeket elfojtottak – nyilatkozta Csányi Erzsébet egyetemi tanár.
Az utóbbi években is több állásfoglalás/követelés is volt a magyar egyetem létrehozására.
Négy magyar párt (a VMDP, a VMDK, az MRM és a MPSZ) és kilenc civil szervezet, a 2012. szeptember 27-ei a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeit tartalmazó, a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez intézett felhívásában, követelte
„a magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig, a magyar lakosság érdekei alapján, figyelembe véve a szülők állásfoglalását. Magyar csoportok beindítását az Újvidéki Egyetemen” (7. pont).
Tari István, a VMDK volt tanácsnoka, a Magyar Nemzeti Tanács előző összetételében, a 2018. szeptember 11-ei, a 23. EU-s csatlakozási fejezet lezárása előtti feladatok elvégzésére tett sürgőségi indítványában ezt a követelést megismételte. Az MNT azonban, csakúgy, mint a haladó Vajdasági Magyar Szövetség vezetői, mint korábban minden alkalommal, lesöpörte az asztalról.
A 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) keretében tartott kerekasztal-értekezlet részvevői 2016. november 17-i zárónyilatkozatukban első helyen fogalmazták meg, hogy
„az utóbbi időben csaknem mindenki által jelzett hanyatlás, megrekedtség, stagnálás elhárítása érdekében egy Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem létrehozását tartják szükségesnek”.
Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének a délvidéki magyar oktatás 2018-as helyzetképe c. dokumentuma szerint (25. pont)
„a magyarországi forrást egyetemalapításra kellene fordítani, mert a vajdasági magyar nemzeti közösségnek ezt az idült problémáját csupán ez tudná stabilizálni, s a kivándorlást valamennyire visszafordítani”.
Mindez „bizonyíték arra, hogy a szakma nem hallgatott, hanem közzé tette a stratégiai elképzeléseket, de a régió és az MNT politikai vezetése csak csúfolódó cikkekkel és megnyitóbeszédekkel reagált minderre. És a pályázati projektjeik lenullázásával” – kommentálták szakmai körökben.
„A régóta tervezett Szabadkai Magyar Egyetem koncepciójával kapcsolatban Pásztor István azt mondta, annak ügyét még kerekasztal-beszélgetés formájában sem tartja reálisnak.” Ezzel a becsmérlő hozzáállással is ártva a magyar közösségnek!
Az 1996. október 4-ei, a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló hágai ajánlások (EBESZ) és értelmező megjegyzések 17. cikkelye kimondja:
„A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van a saját nyelvű felsőfokú oktatáshoz, amennyiben kifejezték erre való igényüket, és ha létszámuk indokolja.”
Az Európa Tanácsnak Parlamenti Közgyűlésének az 1998. január 27-ei a kisebbségek felsőfokú oktatáshoz való hozzáféréséről szóló 1353. ajánlása a 6. (iv) cikkelyben leszögezi:
„A kormányoknak el kell fogadniuk a felsőfokú tanulmányok végzésére és az ilyen célú intézmények létrehozására vonatkozó alapvető szabadságjogot; ezeket az intézményeket hivatalos támogatásban kell részesíteni, mihelyt a jellegüket elismerték – diszkriminációmentesen és méltányossági alapon –, és megállapították, hogy létezik egy reális igény; a nyelv nem lehet kritériuma az intézmények és minősítések elismerésének.”
Európában, de a világ más részein is működnek államilag finanszírozott nemzeti kisebbségi egyetemek: Finnországban létezik több vegyes tannyelvű egyetem és több svéd nyelvű egyetem mintegy 285 ezer svéd számára, akik Finnország lakosságának 5,8 százalékát teszik ki. Anyanyelvi felsőfokú oktatás létezik az olaszországi Dél-Tirolban is 303 ezer német anyanyelvű számára (0,5 százalék). (A vajdasági magyarok a legutóbbi népszámláláskor még 13 százalékát adták a tartomány lakosságának).
Változna most – Palkovics nyilatkozatával – a magyar kormány viszonyulása a délvidéki magyart egyetemi oktatáshoz? Mit szól ehhez Pásztor és a VMSZ? Mikor lesz-e végre Vajdaságban magyar egyetem?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >