Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Hága igaza
Öreg Dezső
A jog érintésével a politikától a politikáig. Ez az a pálya, amelyet a Belgrádban meghirdetett Koszovó politika megtett az elmúlt hónapokban. Biztos vannak, akik emlékeznek még az ENSZ-közgyűlés tavalyi ülésére, amikor világutazó külügyminiszterünk kissé szokatlanul mutatta ki örömét, miután kiderült, hogy Szerbia kérésére a Hágai Nemzetközi Bíróság megvitatja a koszovói kérdést. Pontosabban azt, hogy összhangban van-e a függetlenség kikiáltása a nemzetközi joggal. A 15 bölcs jogtudós módszeresen átrágta magát az anyagon, meghallgatta azoknak az országoknak a véleményét, amelyek szükségesnek tartották kifejteni mondanivalójukat ebben a kérdésben, majd tanácskozott és döntött. Világosan és egyértelműen. Szerbia kárára.
Dióhéjban ez a koszovói eset hágai kitérőjének a története. Mert azonnal kiderült, amit a nemzetközi jogban járatosak az elejétől kezdve hangsúlyoztak, hogy a bíróság véleménye nem kötelező érvényű, csupán tanácsadó. Ezt a tanácsot azonban merőben másképpen értelmezik Pristinában, illetve Belgrádban. Ami természetes, akárcsak az, hogy mindkét helyen politikai tolmácsolást nyert. Szerbiában is számos olvasata van. A hivatalos, hogy a törvényszék megkerülte a lényeget és nem válaszolt arra, jogos-e a szecesszió, érvényes-e még a szuverenitás elve. Tényleg nem adtak választ a jogtudósok olyan kérdésre, amelyet nem tettek fel nekik. A jogtudomány alfája és ómegája, hogy megszabaduljon a sallangoktól, hogy a lényegre összpontosítson, és ne hagyjon teret félremagyarázásra.
Tehát a hivatalos magyarázat szerint a bíróság átvert bennünket, és azzal, hogy félreérthetetlen választ adott a kérdésre, lehetetlenné tette a további politikai akrobáciát. Sebaj – üzente a külügyminiszter meg az államfő –, majd őszre az ENSZ-közgyűlésben folytatjuk a befejezettet, illetve kezdünk új mérkőzést más résztvevőkkel és más szabályokkal. Nem bízzuk többé magunkat 15 agyafúrt jogászra, majd az ENSZ tagság mond véleményt. Nem jogit, hanem politikait. Ha lesz érdeklődő. De hogy legyen, sürgősen világgá röppentünk 55 diplomatát, akik Tadiċ elnök levelét kézbesítik a kiválasztott országokban. Mindez kezd emlékeztetni azokra az esztendőkre, amikor az el nem kötelezettek egyik vezetőjeként egyensúlyozott az egykori Jugoszlávia a világ akkori két pólusa között. Most is vannak, akik haragszanak a nagyhatalmakra, de szavuk most még annyira sem hallatszik, mint 30 évvel ezelőtt.
Persze hogy mindezzel Belgrádban is tisztában vannak, csak be kell fogni azoknak a száját, akiknek az olvasatában a hágai vélemény a kormány katasztrofális politikájának a következménye. Szinte senki sem akar azonban arra emlékeztetni, hogy azok közül, akik így olvassák a bíróság döntését, 2008. február 17-én, a koszovói függetlenség kikiáltása napján többen éppen a hatalmat gyakorolták. Az ő válaszuk a „Koszovó Szerbia része” utcai nagygyűlés volt, amikor égett az Egyesült Államok nagykövetsége, meghalt egy ember és törtek, zúztak Belgrádban. Bár sokan csak arra a felvételre emlékeznek, amelyen a márkás tornacipőt, lopó igazságot hirdetők látszottak. Az állam elnöke akkor nem tartózkodott Belgrádban. Romániába látogatott – sokak számára – váratlanul. Korábban a kormány és a parlament is agitált a nagygyűlés mellett. Ezúttal nem volt szervezett tiltakozás, az elnök itthon volt és a nemzet elé lépett. A kormány is ezt tette. Megismételték, az ország egységével és szuverenitásával kapcsolatos közhellyé koptatott mondatokat, és megígérték a harc folytatását, kínosan ügyelve arra, hogy ki ne maradjon a „békés” és a „diplomáciai eszközökkel” kifejezés. Persze hogy ugyanaz a populizmus és nemzetieskedés a mozgatója ennek a politikának, amely elindította a balkáni golgotát. De már nem hogy nem cseng ki belőle, de még csak nem is kong benne. Csak a visszhang szól még vissza. Amely elülhet, ha hagyják. Azért akkora ereje még van, hogy kihallatsszon. Többen segítenek is tovább vinni. Nem csoda hát, hogy a boszniai szerbek kormányfője már jelezte, ők is elindulhatnak a koszovói úton. A horvát elnök minapi hivatalos első szerbiai látogatása azonban arra enged következtetni, hogy a belgrádi vezetés már nem ezt az utat akarja járni. Vagy mások nem engedik erre a pályára.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >
Trump bumeránghatást vált ki Európában
Ahelyett, hogy sikerülne neki destabilizálnia a földrészt, a szüntelen támadásokkal inkább azt éri el, hogy felriad >